kulcsár edina
Orbán Balázs: Az olaszok is úgy döntöttek.
A jövendő olasz kormány összes pártjával régi és jó kapcsolatot ápol a magyar kormány, ezért nem lesz nehéz együttműködni olyan kérdésekben, mint az illegális bevándorlás elleni fellépés vagy a családpolitika – hangoztatta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója az MTI-nek az Olasz Konzervatívok – Európa, identitás, szabadság című konferencián, amelyen felszólalt Rómában pénteken.
Orbán Balázs hozzátette: a szeptember 25-i választások megmutatták, hogy az olaszok tudják a legjobban, milyen kormányra van szüksége országuknak.
Kijelentette, hogy Róma utcáin is szemmel látható a szankciós politika okozta infláció és az elszálló rezsiköltségek hatása.
Megjegyezte azt is: a nyugati országokban is egyértelmű, hogy a szankciók miatt a fogyasztók felárat kénytelenek fizetni, mégis nemzeti konzultációval „nekünk kellett ismét elsőnek lenni megkérdezve az embereket, mit gondolnak erről”.
Az európai konzervatív politika és közélet vasárnapig tartó találkozója a Giorgia Meloni vezette jobboldali koalíció választási győzelmét követi. A nyitónap felszólalói között volt Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője, valamint Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója.
A parlament megválasztandó elnökeiről, valamint a közös kormány felállításáról egyeztetett Giorgia Meloni, az Olasz Testvérek (FdI) elnöke szövetségesével, Antonio Tajanival, a Hajrá Olaszország (FI) alelnökével – közölte a győztes Meloni pártja az FdI.
Az Olasz Testvérek közleménye szerint a párt római székházában zajlott találkozón Giorgia Meloni és Antonio Tajani a közös jobbközép kormány „általános szerkezetéről” tanácskozott.
Egyikük sem nyilatkozott az újságíróknak. Távozáskor Antonio Tajani csupán annyit mondott: „Olaszországért dolgozunk”.
Korábban a Hajrá Olaszország alelnöke, az Európai Parlament volt elnöke a RAI olasz állami rádiócsatornának úgy nyilatkozott, reményei szerint a párt akár három-négy miniszteri helyet is kaphat a közös jobbközép kormányban. Antonio Tajani hozzátette, hogy a Hajrá Olaszországnak semmilyen előítélete nincsen azzal kapcsolatban, hogy a belügyi tárcát Matteo Salvini, a Liga vezetője kapja meg.
Ami saját szerepét illeti, Antonio Tajani nem tagadta, hogy szívesen elfogadná a külügyminiszteri széket.
Az Olasz Testvérek, a Liga és a Hajrá Olaszország alkotta jobbközép szövetség nyerte a vasárnapi parlamenti választásokat, többséget szerezve a felső- és alsóházban is. A három párt közötti megállapodás szerint a miniszterelnök-jelöltet a választáson legtöbb szavazatot, huszonhat százalékot szerzett Olasz Testvérek állíthatja. A Liga és a FI is tíz százalék alatt teljesített.
A jobbközép szövetségnek mindenekelőtt a szenátus és a képviselőház elnökének személyéről kell döntenie. A parlament első ülése október 13-án lesz, ekkor megkezdődik a két elnök megválasztása. Az államfő az előzetes számítások szerint október 17. körül hívathatja magához Giorgia Melonit, hogy kormányalakítási megbízatást adjon neki.
Az FdI és a FI egyeztetésével egy időben a Liga négyórás vezetőségi ülést tartott, melyet Matteo Salvini hívott össze. A párt támogatottsága az öt évvel ezelőtti parlamenti választásokon elért több mint 17 százalékról 8,8 százalékra csökkent. Az Északi Liga nevű elődpártot vezető Roberto Maroni úgy nyilatkozott, elérkezett a vezetőcsere ideje. A Liga másik politikusa, Attilio Fontana lombardiai kormányzó szerint azonban Matteo Salvininek a helyén kell maradnia.
Az Európai Bizottság bejelentése szerint Róma újabb 21 milliárd euróban részesül a pandémia utáni gazdasági helyreállításra szánt forráscsomagból. Az Olasz Testvérek ezt úgy kommentálta, hogy a párt a Helyreállítási és Ellenálló-képességi Eszközből Olaszországnak juttatott összegek felhasználási feltételeinek újratárgyalását szorgalmazza.
Megint jönnek, aggodalmaskodnak. Mark Rutte Magyarország helyett most az olasz választások miatt aggódik – kezdte Facebook-bejegyzését Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója. Szánthó arra reagált, hogy a holland kormányfő aggodalomra okot adónak nevezte a hétvégi olasz választások eredményét, amelyen a jobboldal elsöprő sikert aratott.
A főigazgató megjegyezte Mark Rutte „biztosan elfelejtette, hogy pár hónapja az általa vezetett, mintaszerű liberális demokráciában rendőri erőszak áldozatává vált több holland gazda, akik a megélhetésük liberális kormány általi lerombolása ellen tiltakoztak”.
Szánthó kiemelte azt is, hogy ezeken a tüntetéseken a „rendőri túlkapások nem csupán az agresszív gumibotozásban merültek ki – ilyen ez a holland gyurcsányizmus –, de éles lövéseket adtak le a rendőrök egy békésen demonstráló traktor irányába is.”
„Mark Rutte akkoriban azonban nem aggodalmaskodott. De most, hogy az olasz jobboldal nyerte meg az olaszországi választásokat, hirtelen ismét aggódhatnékja támadt” – jegyezte meg az Alapjogokért Központ igazgatója.
Bejegyzése végén Szánthó nyomatékosította: „Ilyenek ezek a liberálisok, mindig mások elképzelt, csak az ő fejükben élő jogsértései miatt emelik fel a hangjukat, de a sajátjuk, az általuk elkövetett brutális jogsértés sosem szúrja a szemüket.”
A Giorgia Meloni vezette jobboldal választási győzelme a társadalmi elit és a nép szembenállását tükrözi Camillo Ruini bíboros, az olasz püspöki kar (Cei) volt elnöke szerint, miközben a felmérések azt mutatják, hogy Meloni pártjára többségében munkások, közalkalmazottak és pedagógusok voksoltak.
Camillo Ruini nem nevezte meglepetésnek a Giorgia Meloni vezette Olasz Testvérek (FdI) és a jobboldali koalíció győzelmét.
A Corriere della Sera napilapban szerdán megjelent interjúban a bíboros kijelentette, hogy Olaszországban a „politikai kultúra” baloldali, de az ország nagy részben jobboldali.
„Olyan ellentmondás ez, ami minden demokráciában létezik: az értelmiség gyakran progresszív, miközben az emberek a konkrét érdekeikkel foglalkoznak, és inkább konzervatívok. Az elit és a nép közötti szakadás most egyértelműbbé vált, még akkor is, ha az elitek hajlamosak arra, hogy összehangolódjanak, ahogyan ez most is történik” – mondta Camillo Ruini bíboros.
Camillo Ruini szerint az új olasz kormánynak számolnia kell az Európában vele szemben érezhető félelmekkel
Fotó: vaticannews.va
A 91 éves bíboros, aki tizenhat éven át vezette az olasz püspöki testületet, úgy vélte, Giorgia Meloni sikerének titkát a világos és következetes politizálás adja. Fontosnak tartja, hogy az új kormány élére kerülő Meloni megfelelő minisztereket válasszon az Olaszország és Európa számára is nagyon nehéz gazdasági helyzetben.
Ruini hozzátette, a társadalmi elégedetlenség jelének nem a jobboldalra adott szavazatokat, hanem az urnáktól való távolmaradást tartja. „Aki Giorgia Melonira voksolt, vezetőt látott benne” – tette hozzá.
A bíboros hangoztatta, hogy az új kormánynak oda kell figyelnie a népességfogyás megállítására, melyet eddig a politika nem kezelt megfelelően. Az abortusszal kapcsolatban kijelentette, hogy a terhességmegszakítást szabályozó törvényeknek az anyaság társadalmi értékére és az emberi élet védelmére vonatkozó részét is gyakorlattá kell tenni.
Megjegyezte, az új olasz kormánynak számolnia kell az Európában vele szemben érezhető félelmekkel, „a nemzeti érdekek védelme legitim és jogos, de kizárólag az európai egységben valósulhat meg, Európára pedig szükségünk van” – jelentette ki Camillo Ruini.
A Corriere della Serában közölt felmérések azt mutatják, hogy az Olasz Testvérekre a fizikai dolgozók 34,6 százaléka voksolt, miközben a baloldali Demokrata Párt (PD) a munkások kevesebb mint tíz százaléka körében kapott szavazatot. A munkások 45 százaléka a jobbközép koalíciót választotta – írta a La Repubblica.
Az FdI a kereskedelemben dolgozók között is több mint harmincszázalékos támogatottságot élvez, majdnem harminc százalékkal bír a 65 év feletti nyugdíjasok körében, és a legtöbb szavazatot szerző párt lett a közalkalmazottak és a pedagógusok között, melyek korábban hagyományosan a baloldalt preferálták.
A 18 és 34 év közötti korosztály majdnem 21 százaléka az Öt Csillag Mozgalomra (M5S), és további majdnem húsz százaléka a PD-re voksolt, de az urnáktól távol maradók 42 százalékát is ugyanilyen korú fiatalok alkották. A baloldali koalícióra szavazók között volt a legmagasabb (majdnem 33 százalék) az egyetemi diplomával bírók aránya, miközben a jobboldalra szavazók 42,4 százalékának csak érettségije, további mintegy 50 százalékának pedig ennél is alacsonyabb végzettsége van.
A La Repubblicában közölt felmérések szerint a PD már nem számít viszonyítási pontnak a középosztály számára, amelynek 28 százaléka az Olasz Testvéreket választotta, és csak 17 százaléka szavazott a baloldalra. A munkanélküliek 46 százaléka nem ment el szavazni, a munkanélküli voksolók 29 százaléka az FdI-t választotta a felmérések szerint.
Miután kedden Antonio Tajanival, a Hajrá Olaszország alelnökével egyeztetett, Giorgia Meloni szerdán a kormányalakítási tárgyalásokat Matteo Salvinivel folytatja. A Liga vezetője, aki a belügyi tárcára pályázik, a találkozó előtt a Twitteren ezt írta: „Kell valaki, aki ismét védi a határokat, törvényeket, biztonságot (…), és van rá ötletünk, ki teheti ezt meg.”
Mit tudhatunk Meloniról, Olaszország jövendő miniszterelnökéről?
A 45 éves politikusnak nehéz gyerekkora volt. Édesapja elhagyta a családját. Már kamaszként munkát kellett vállalnia, hogy meg tudjanak élni az édesanyjával, aki egyedül nevelte fel Róma külvárosában. Dolgozott bébiszitterként és pultosként is. Amikor egy interjúban a gyerekkoráról kérdezték, arra kérte az újságírót, hogy ne szegény és árva gyufaáruslányként jellemezze őt, akit elhagyott a kommunista apja, és az élet megpróbáltatásai után fordult a jobboldal felé.
Politikai karrierje 1992-ben indult. Ekkor csatlakozott az Olasz Szociális Mozgalom, az MSI ifjúsági szárnyához. Ezt a pártot még a második világháború után alapították Benito Mussolini fasiszta mozgalmának utódjaként.
1995-ben az MSI megváltoztatta a nevét és a nézeteit is. A politikai tömörülést Nemzeti Szövetségre keresztelték, és eltávolodtak Mussolini eszméitől.
Ugyanabban az évben Silvio Berlusconi beléptette a pártot a kormánykoalícióba. Giorgia Melonira már az ifjúsági szervezetben is felfigyeltek. Nem félt vitába szállni senkivel, nyíltan elmondta véleményét, kiállt eszméi mellett, és a szócsatákban minden áron megvédte az álláspontját.
2006-ban megválasztották országgyűlési képviselőnek, majd két évvel később kinevezték a negyedik Berlusconi kormány ifjúsági miniszterének. 31 éves volt hivatalba lépésekor, így ő lett Olaszország történetének legfiatalabb minisztere.
2011-ben megbukott a kormány. Több út is megnyílt Meloni előtt. Kitart Berlusconi mellett, visszatér a Nemzeti Szövetséghez vagy megalapítja saját pártját. A politikus az utóbbi mellett döntött, és 2012-ben Ignazio La Russával megalapította az Olasz Testvéreket.
Az elemzők nem jósoltak hosszú jövőt az új politikai formációnak. Az első megmérettetésen, a 2013-as választásokon a párt támogatottsága épphogy meghaladta a két százalékot. Meloni azonban nem adta fel a harcot. 2016-ban versenybe szállt Róma polgármesteri helyéért. A politikus éppen gyermeket várt, ezért azt javasolták neki, hogy vonja vissza jelölését. Ő ennek ellenére indult a választáson és a harmadik helyezen végzett, a szavazatok 21 százalékát szerezte meg. A 2018-as választásokon az Olasz Testvérek már 4,4 százalékot ért el. A négy évvel ezelőtti voksoláshoz képest csaknem meghatszorozták támogatottságukat mostanra.
Szakértők szerint Meloni sikerének két oka van. Jobboldali riválisa, Matteo Salvini népszerűsége az elmúlt időszakban megtorpant. A választók ugyanis nem nézték jó szemmel, hogy Salvini elfogadta a baloldali Öt Csillag Mozgalom felkérését, és csatlakozott a kormánykoalícióhoz, majd támogatta a Mario Draghi vezette kormányt is. A szavazók egy része kiábrándult Salviniből. A Liga párt támogatottsága jelenleg 12 százalékon áll. Salvinival szemben Meloni nem kötött kompromisszumot és háttérmegállapodásokat a baloldallal. A politikus világossá tette: az Olasz Testvérek csak akkor lépnének be egy kormányba, ha megválasztják őket.
Meloni számára a család és a hit a legfontosabb. Nőként, anyaként, olaszként és keresztényként hivatkozik magára.
Giorgia Meloni az Európai Parlamentben is jelen van. Ő a konzervatívok és reformisták, az ECR párttömörülés frakciójának elnöke. A mérsékelt euroszkeptikus lengyel kormánypárttal, a Jog és Igazságossággal, valamint a spanyol Voxszal alkotnak egy pártcsaládot.
Rendszeres vendége az amerikai republikánusok tengerentúli rendezvényeinek. Meloni nagy hangsúlyt fektet arra is, hogy jó viszonyt ápoljon a Vatikánnal és személyesen Ferenc pápával.
Az Olasz Testvérek várható választási győzelme kapcsán egyre több támadás éri Melonit. A politikus leszögezte: pártja sikere esetén nem kerül veszélybe a demokrácia Olaszországban, és nem áll szándékában kiléptetni Itáliát az euróövezetből. Meloni arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi több mint tíz évben Olaszországot nem a választások végeredményei alapján, hanem politikai háttéralkukból született kormányok irányították, ami nem egyeztethető össze a demokrácia szabályaival.
Melonit az olasz ellenzék azért is bírálta, mert jó kapcsolatot ápol Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. A politikusok a család szerepének fontossága, a nemzeti szuverenitás, a gazdaság és a bevándorláspolitika terén is azonos álláspontot képviselnek. Tavalyi találkozójukon Meloni azt mondta: közös céljuk, hogy újra a jobboldal legyen a legnagyobb politikai erő Európában. 2019-ben Meloni meghívta Orbán Viktort az FdI rendezvényére, ahol előadást is tartott a magyar kormányfő. 2018-ban Orbán Viktor miniszterelnök és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a Parlamentben fogadta Giorgia Melonit. A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy a migráció egész Európára nézve súlyos veszélyeket jelent, meg kell védeni a valódi Európát, tiszteletben kell tartani a tagállamokat és azok kultúráját, történelmi örökségét.
Meloni többször méltatta Lengyelországot és Magyarországot, amiért nem hódolnak be a baloldali európai politikának. Meloni szerint Olaszországnak inkább a visegrádi négyekkel kellene párbeszédet folytatnia, mint a francia–német tengellyel. Hozzátette: a visegrádi országok védik meg a gazdaságot a nagy spekulációtól és az európai identitást az iszlamizációtól.
Vasárnap kiderül, hogy a 45 éves politikusnak sikerül-e történelmet írnia azzal, hogy ő lesz Olaszország első női miniszterelnöke. A Hajrá, Olaszországot! vezető Silvio Berlusconi a héten először nyilatkozta azt, hogy a jobbközép győzelmével Giorgia Meloni „megfelelő” miniszterelnök lesz. Meloni egy közelmúltbeli kampányrendezvényen kijelentette: készen áll arra, hogy ő legyen a következő kormányfő.