Az európai ipar az orosz gáztól függ

Az orosz gázimport leállását követően egyre csak halmozódnak a bajok Európában, és már elkerülhetetlennek látszik egy, az egész kontinenst érintő recesszió, ami mellett a 2009-es pénzügyi világválság hatásai eltörpülhetnek. A gazdasági portál szerint kemény tél vár Európára, hiszen az energiahiány miatt nem tud termelni a vegyiipar, az acélgyártás, az autógyártás, és ez  súlyosan érinti a háztartásokat is. 

Hiába költenek eurómilliárdokat az európai kormányok, hogy ellensúlyozzák a gázárak elszabadulását, ezzel nem tudják megakadályozni a recessziót – vélekedik a Bloomberg.

Az orosz gázimport leállását követően egyre csak halmozódnak a bajok Európában, és már elkerülhetetlennek látszik egy, az egész kontinenst érintő recesszió, ami mellett a 2009-es pénzügyi világválság hatásai eltörpülhetnek. A gazdasági portál szerint kemény tél vár Európára, hiszen az energiahiány miatt nem tud termelni a vegyiipar, az acélgyártás, az autógyártás, és ez  súlyosan érinti a háztartásokat is. A Bloomberg az európai energiapiac és gazdaság helyzetét modellezve arra az eredményre jutott, hogy az európai gazdaság már most 1 százalékot zsugorodást mutat. Megjegyzik: 2022 utolsó negyedévében a gazdasági visszaesés elérheti az 5 százalékot is. Mint ismeretes: az uniós ipar energiaellátásának 40 százalékát az orosz energiahordozók biztosították, amelyek az orosz-ukrán háború kitörése óta az EU szankciós politikájának célkeresztjébe kerültek.

A portál becslése szerint a napjainkban kibontakozó európai gazdasági válság legalább olyan súlyos, mint a 2009-es recesszió volt. Kiemelik, hogy amennyiben sikerülne az Uniónak elkerülni a pénzügyi világválság súlyosságát, az euróövezet gazdaságai akkor is jó úton halad afelé, hogy 2023-at a második világháború óta tapasztalt harmadik legnagyobb visszaesésben töltsék. Mint írták, Németország szenvedi meg a legjobban az energiakrízis okozta helyzetet.

 „Európa egyértelműen egy mély recesszió felé tart” – mondta Maurice Obstfeld, az IMF korábbi vezető közgazdásza, aki jelenleg a washingtoni Peterson Institute for International Economics vezető munkatársa. A szakértő rámutatott, hogy hét hónappal az ukrajnai háború kitörése után a kormányok több száz milliárd eurót lapátolnak a családoknak, miközben cégeket mentenek meg, és az energiafelhasználás visszafogásáról beszélnek. Ám ezek az erőfeszítések is kevésnek bizonyulhatnak.

A Bloomberg szerint tovább növekszik a vállalatokra és a fogyasztókra nehezedő nyomás, miután az Európai Központi Bank (EKB) is megszorítja a gazdaságot, és történetének leggyorsabb kamatemelését hajtja végre a felívelő infláció miatt. Christine Lagarde, az EKB elnöke hétfőn azt mondta, hogy a következő üléseken arra számít, hogy a döntéshozók csökkentik a hitelfelvételi költségeket. A kereskedők már a következő, október 27-i monetáris politikai találkozón 75 bázispontos emeléssel áraznak.  „A kilátások egyre sötétednek” – mondta Lagarde az uniós törvényhozóknak Brüsszelben. – „Várakozásaink szerint jelentős lassulás következik a következő negyedévekben” – utalt az európai gazdaság visszaesésére.

Az energiaipar egyes szakértői tartós válságra figyelmeztetnek, amely potenciálisan nagyobbnak bizonyulhat, mint az 1970-es évek olajellátási válsága. A Bloomberg vezető európai közgazdásza, Jamie Rush szerint a hiányok végső hatása még annál is rosszabb lehet, mint amennyit a gazdasági modellek képesek kimutatni. A szakértő rámutatott, hogy az ipari ellátási lánc drámai, kiszámíthatatlan módon tönkremehet. Mint mondta, az egyéni vállalkozásoknak van egy töréspontja, amely felett a magas energiaköltségek azzal járnak, hogy a vállalkozások leállítják a működésüket. Egész ágazatok szembesülhetnek az energiaintenzív inputanyagok, például a műtrágya vagy az acél hiányával.

A Bloomberg elemzése szerint ha az áramellátási rendszerben elkezdődik az áramszünet, az könnyen irányíthatatlanná válhat. Rush kiemelte, hogy jelenleg azt tudják megmondani az elemzések alapján, hogy az európai energiapiacok hogyan hatnak a gazdaságra, azonban nem képesek megvilágítani a rendszerhibák hatásait.

A földgázellátás akadozása miatt kivonulhatnak Európából a gyártók

A cikk példaként az Evonik Industries AG, a világ egyik legnagyobb speciális vegyianyag-gyártó vállalatának nyilatkozatát idézték, amely Nyugat-Németország ipari Ruhr-völgyében található. A Bloombergnek adott nyilatkozatában a cég a tartósan magas költségek lehetséges hosszú távú kárára figyelmeztetett. – „A német gazdaság, és különösen az ipar virágzásának alapvető feltétele a fosszilis forrásokból származó energia állandó elérhetősége, elfogadható áron” – mondták.

A gazdasági lap hozzátette: a vegyianyag-gyártó cég nem az egyetlen kárvallottja az energiaválságnak. Mint írták, a Volkswagen AG, Európa legnagyobb autógyártója a múlt héten jelentette be, hogy elviszi a termelést Németországból és Kelet-Európából, ha továbbra is fennmarad a földgázhiány.

A Németország második legnagyobb vegyi üzemét közösen üzemeltető Domo Chemicals Holding NV szintén csökkenti a termelést Európában, az olasz teherautó-gyártó, az Iveco Group NV pedig arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy tárgyalásokat folytat beszállítókkal az energiaárakkal kapcsolatos nehézségekről.

A múlt héten közzétett adatok azt mutatják, hogy a magánszektor aktivitása az eurózónában szeptemberben a harmadik hónapra csökkent, az S&P Global által összeállított beszerzési menedzser index pedig 2013 óta a legalacsonyabb szintre süllyedt. Mindeközben a válság a fogyasztói bizalma is rekordalacson szintre zuhant.

Az európai ipar az orosz gáztól függ

A Bloomberg szerint a probléma tavaly kezdte felütni a fejét, amikor az energiaárak szárnyalni kezdtek, ahogy a kereslet helyreállt a Covid-19 világjárványból, és Vlagyimir Putyin orosz elnök csendesen korlátozni kezdte az Európába irányuló gázszállítást.

A februári ukrajnai invázió további káoszba sodorta a gazdaságot és az egyre növekvő infláció, a megélhetési költségek mélyülő válsága és az ipari termelés visszafogása miatt. Szeptember elejére meghatározatlan időre leállt az Északi Áramlat 1 vezetéken Oroszországból Nyugat-Európába tartó korlátozott gázszállítás.

A gazdasági lap kiemelte, hogy egy évvel korábban az orosz gázimport Európa teljes keresletének mintegy 40 százalékát fedezte. Ennek következtében hiába csökkentek az augusztusi csúcshoz képest a gáz- és áramárak, egyes területeken továbbra is több mint hatszor magasabbak a szokásosnál. Ezen az árszinten pedig vállalatok ezrei válnak életképtelenné állami beavatkozás nélkül.
A Bloomberg becslése szerint a jelenlegi oroszországi gázszállítás a 2021-es szint 10 százalékát teszi ki. A

Maeva közgazdászai, Cousin és Rush úgy látják, hogy még az állami támogatások után is elég nagy a reáljövedelem-prés ahhoz, hogy recessziót váltson ki. A pesszimista előrejelzések szerint azonban  tovább fog csökkenni Európa gázellátásának mértéke, amit tovább nehezít a várhatóan a 2010-eshez hasonlóan hideg tél és a megújuló energiatermelés alacsony volumene. A szakértők szerint a kibontakozó válság próbára teszi az EU-országok közötti egységet is. Előrejelzéseik alapján a gáz tőzsdei ára 400 euró fölé emelkedhet, az infláció mértéke 2023-ban megközelítheti a 8 százalékot, a gazdaság pedig már idén télen 5 százalékkal zsugorodhat.

A lap szerint tovább fokozza a válsághelyzetet, hogy az európai politikusok már a Covid-19 világjárvány idején megnyitották a fiskális zsilipeket, hogy elkerüljék a gazdasági katasztrófát, azonban továbbra is támogatják az energiaválságot. Mint írták, az európai vezetők most döntés előtt állnak, hogy újabb segélyekkel feszítik-e tovább az államháztartást. Arra is választ kell adniuk a választóik számára, hogy miért engedték kicsúszni a kezükből a válság kezelését.

– „Óriási nyomás nehezedik a kormányokra, hogy közbeavatkozzanak” – mondta Dario Perkins, a londoni TS Lombard közgazdásza, aki szerint az ársapkák, a likviditástámogatás és a nagy költségvetési transzferek elkerülhetetlennek tűnnek. A hatóságoknak támogatniuk kell a háztartásokat és a vállalkozásokat, különben most fogják elszenvedni azt a recessziót, amit a járvány idején elkerültek.

Nyugat-Európa pénzzel pótolná a kieső energiát

A Bruegel becslését idézve a cikk azt írja: az EU kormányai eddig 314 milliárd eurót különítettek el a válság fogyasztókra és vállalkozásokra gyakorolt ​​hatásának enyhítésére. Simone Tagliapietra, a Bruegel elemzője szerint az Unió megoldásai „fiskális szempontból nem fenntarthatóak”.

Ahogyan a Bloomberg is felvázolta, az uniós ipar energiaellátásának 40 százalékát az orosz energiahordozók biztosították, amelyek az orosz-ukrán háború kitörése óta az EU szankciós politikájának célkeresztjébe kerültek, amely sorozatos sokkhatásokat mér az energiapiac árszintjének alakulására – a szerk.

További drágulás várható az energiapiacon

Az energiaipar elhúzódó félelme az, hogy a következő hónapok fájdalma csak a kezdet lehet. Christyan Malek, a JPMorgan Chase & Co globális energiastratégiájának vezetője a Bloombergnek adott nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy amint Peking enyhít a Covid-korlátozásokon, növekedni fog a kínai kereslet az LNG iránti kínai kereslet, ami tovább fokozza a versenyt és az árnyomást Európában. Anouk Honore, az Oxford Institute for Energy Studies tudományos főmunkatársa szerint ez nemcsak egy néhány hónapos probléma lesz, hanem valószínűleg legalább kétéves.

Hétfőn több tízezren tüntettek Németország keleti tartományaiban a kormány energiapolitikája ellen. Csak Szász-Anhaltban 13 ezer ember vonult az utcára – írta meg cikkében a Jungefreiheit.de. A tüntetésen felszólalók többek között az oroszországi szankciók megszüntetését követelték annak érdekében, hogy ismét energiaszállítmányok érkezzenek az országból.

Azt is követelték, hogy az ukrajnai háborús konfliktusban részt vevő felek kezdjenek béketárgyalásokat.

Mecklenburg–Elő-Pomerániában a gyűléseken összesen több mint 11 000 ember vett részt. Beszédeikben a résztvevők az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok leállítását és az időközben megrongálódott Északi Áramlat 2 gázvezeték üzembe helyezését követelték.

A tüntetők összesen 20 helyszínen gyűltek össze az államban. A tiltakozások központja Schwerin volt.

Az energiapolitika az utcára viszi az embereket

A türingiai Gerában a rendőrség csaknem 4000 résztvevőt számolt össze az energiatüntetéseken. Ugyanennyi ember vonult végig Weimarer Land, Saale-Holzland, valamint Jena és Weimar városokon.

Szászországban is mozgósította az embereket a jelzőlámpa-koalíció energiapolitikájának elutasítása. Chemnitzben például mintegy 2500 ember vonult az utcára.

A Freie Presse szerint ez az előző héthez képest ugrásszerű növekedést jelentett. Már múlt vasárnap Plauenben több mint 4000 ember tett nyilatkozatot a szövetségi kormány politikája ellen.