Az EP zsarolni akar, nem pedig megállapodni

Politikai rágalomhadjárat folyik hazánk ellen – jelentette ki Hidvéghi Balázs, az Európai Parlament képviselője a Magyarországot elmarasztaló Gwendoline Delbos-Corfield által jegyzett jelentés vitájában.

Annak ellenére, hogy javában zajlanak a tárgyalások az Európai Bizottság és a magyar kormány között az uniós források odaítélésének feltételeiről, az Európai Parlament ma vitatja meg azt a jelentést, amelynek nem titkolt célja, hogy elvágja hazánkat az uniós forrásoktól. 

A hirado.hu összegzése emlékeztet, a zöldpárti francia politikus, Gwendoline Delbos-Corfield nevével fémjelzett dokumentum nem kevesebbet állít, minthogy Magyarországon sérül a véleménynyilvánítás szabadsága, a sajtószabadság, a kisebbségek jogai, a magánélet biztonsága és az adatok védelme, valamint meglátásuk szerint nincs vallásszabadság.

Az Európai Parlament nem megállapodni akar Magyarországgal, hanem zsarolni, mert nem tudja elfogadni, hogy a magyar emberek tavasszal negyedszerre is nemet mondtak a magyar baloldalra és a brüsszeli kioktatásra, és egy jobboldali, nemzeti-konzervatív kormányt választottak meg – jelentette Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője Strasbourgban. Szólt arról, tízmilliók szembesülnek azzal hogy energiaszámláikat nem tudják kifizetni. Hangsúlyozta, Magyarországgal lehet tárgyalni akkor, ha megállapodás a cél. Nekünk mindig a nemzeti érdek lesz az első – tette hozzá.

A vita során nagyrészt a jelentés főbb megállapításait hangoztatták, többek közt azt, hogy az ország kezd hibriddemokráciává válni, nem látható pozitív változás, a dokumentumot jegyző Gwendoline Delbos-Corfield a hetes cikkely alkalmazását szorgalmazza.

Ujhelyi István a vitán azt állította, hogy megvonják a rezsitámogatást az állampolgároktól, borzasztó állapotban van az ország,  a momentumos Cseh Katalin pedig kijelentette, az Európai Parlament az első, amelyik hivatalosan kimondja, Magyarország nem teljesen demokrácia.

Hölvényi György képviselő egyenesen hungarofób gyűjteménynek nevezte a jelentést, amely nem objektív, politikai röpirat, azt állítva, gyámság alá akarják helyezni Magyarországot. Magyarország mindig is kész volt a kompromisszumokra, de nem fogják gyámság alá helyezni az országot, alapítsanak hungarofób baráti kört.

A dokumentummal szemben ellenvéleményt megfogalmazók emlékeztettek, az igazságszolgáltatás és a média, valamint a választási rendszer nemzeti hatáskör.

Az Európai Parlament (EP) eközben szép csendben elállt azon szándékától, hogy az Európai Bizottságtól kikényszerítse a jogállamisággal kapcsolatos uniós fellépésre irányuló követelményét, jelentette a Politico hírportál.

A döntésre azután került sor, hogy Brüsszel megfenyegette Magyarországot az uniós költségvetési támogatások megvonásával, az EP viszont úgy ítélte meg, hogy az ügy jogi szempontból igen gyenge alapokon áll.

Az Európai Parlament még májusban indított pert az Európai Bizottság ellen, amelyben arra akart a testületet kényszeríteni, hogy csökkentse az olyan tagországoknak nyújtott támogatásokat, mint Magyarország, Lengyelország vagy Bulgária, amelyeket azzal vádoltak, hogy nem lépnek fel a korrupció ellen, vagy hogy aláássák a független igazságszolgáltatást.

A visszavonás két fejleménynek köszönhető. Először is a parlament saját jogi szolgálata úgy ítélte meg, hogy az ügy gyenge jogi alapokon nyugszik. Másodszor pedig a bizottság, engedve a parlament és a polgári jogi csoportok nyomásának, áprilisban beleegyezett abba, hogy elindítsa az úgynevezett jogállamisági mechanizmusát Magyarországgal szemben, írja a Politico.

Hetekkel később viszont az EP vezetői úgy döntöttek, hogy visszavonják az ügyet. A parlament szóvivője megerősítette, hogy az ügyet májusban vitatták meg és ejtették véglegesen. „A frakcióvezetők széles többsége támogatta, hogy a parlament visszavonja a bizottság elleni jogi eljárást, és megbízta az elnököt, hogy vonja vissza az ügyet” – áll a szóvivő közleményében. „Az Európai Parlament 2022. május 18-án tájékoztatta a Számvevőszéket arról, hogy a keresetet meg kívánja szüntetni”.

Az Európai Bizottság és Lengyelország között júniusban született megállapodás egy olyan reformokat tartalmazó menetrendről, amelynek végrehajtása után Varsó megkaphatja a helyreállítási alap forrásait. Magyarországgal egyelőre ilyen megállapodás nem született.

Magyarország esetében a végső döntést arról, hogy a rendszeres uniós költségvetési pénzeket megkurtítják-e, maguk a tagállami kormányok hozzák majd meg. A bizottság ugyan elindíthatja a jogállamisági eljárást, de itt is az Európa Tanács minősített többségére van szükség. Az uniós országok legalább 55 százalékának támogatására van szükség ahhoz, hogy a testület jóváhagyja a költségvetés csökkentését.