Varga Judit: Az EP-nek a valódi problémákkal kellene foglalkoznia

Az Európai Parlamentnek (EP) a valódi problémákkal kellene foglalkoznia - hangoztatta Varga Judit igazságügyi miniszter a Diário de Noticias című portugál lapnak.

A szombaton online megjelent interjúban az európai ügyekért is felelős magyar tárcavezető azt mondta, „badarság”, ami az EP által elfogadott jelentésben szerepel, hogy Magyarország „már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia”.

„Az Európai Parlament meghatározásánál fogva politikai intézmény, tehát politikai ideológiai többségekkel működik. Négy évvel ezelőtt volt egy hasonló jelentés, és most, négy évvel később, itt van a következő. Az ő politikai küldetésük, hogy boszorkányüldözést folytassanak egy olyan ország ellen, amely nem fogadja el, hogy az ideológiáját az Európai Parlament határozza meg” - fogalmazott Varga Judit.

Azt mondta, hogy „tagjai vagyunk az európai klubnak, de a nemzeti érdekek számunkra prioritást élveznek”.

Kiemelte, hogy nehéz idők járnak. Az energiaárak az egekbe szöktek, Magyarország szomszédságában háború dúl, recesszió van a láthatáron.

„Az Európai Parlamentnek tehát a valódi problémákkal kellene foglalkoznia. Nem lehet 12 évig farkast kiáltani. A jelenlegi kormány 2010-ben került hatalomra, és azóta dolgozik a magyar emberekért” - jelentette ki a miniszter.

Úgy vélekedett, hogy ellenfeleik „addig nem lesznek elégedettek, amíg Magyarországon nem lesz liberális kormány”.

Szavai szerint az EP nem tiszteli a szabadságot, a demokráciát, az emberi méltóságot, tiszteletlen a magyar állampolgárokkal szemben.

Megjegyezte, hogy nagyon konstruktív tárgyalásokat folytatnak az Európai Bizottsággal a valódi kérdésekről.

A tárcavezető egyetértett azzal a felvetéssel, hogy nem tisztességes a helyreállítási forrásokat a jogállamiság tiszteletben tartásától függővé tenni. Az európai költségvetéshez semmi köze annak, hogy az emberek miként nevelik a gyermekeiket vagy mit gondolnak a bevándorlásról - vélekedett.

„Nem lehetnek feltételek, csak azért, mert mi másképp gondolkodunk a családpolitikáról. Úgy gondolom, hogy a Bizottság a megoldás része, az Európai Parlament pedig végzi a politikai munkáját” - tette hozzá.

Varga Judit azt mondta, ők egy olyan Európát akarnak látni, amely az európai keresztényeké, egy olyan kontinenst, ahol tiszteletben tartják a családokat, a nemzeti szuverenitást, valamint a tagállamok közötti együttműködést.

A miniszter, aki Lisszabonban járt, kiemelte, hogy pénteken nagyon jó beszélgetést folytatott a portugál EU-ügyi államtitkárral, akinek elmagyarázta, hogy Magyarországnak földrajzi és történelmi okokból sokkal nehezebb lemondania az orosz fosszilis forrásokról.

A magyar kormány is sajnálja, ami az ukrán emberekkel történik - folytatta a tárcavezető. Kárpátaljai magyarok halnak meg Ukrajnáért harcolva, magyar áldozatai is vannak a háborúnak. Magyarország több mint egymillió menekültet fogadott eddig.

„Az egyik kérdés az, hogy mit érzünk, hogyan ítéljük el az orosz agressziót, hogyan tudunk segíteni humanitárius szinten, de a másik dolog az energiaellátás valósága. Az egész gáz- és energiaellátási infrastruktúra kiépítése nem magyar döntés volt. Ez az 1960-as években épült ki, és akkoriban Magyarország a Szovjetunió része volt. Most olyan helyzet állt elő, amelyet ez a politikai döntés okozott. Nem tudjuk egyik napról a másikra kicserélni a csővezetékeket” - fogalmazott.

A miniszter a visegrádi négyek (V4 - Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia) közötti együttműködésről is beszélt. Azt mondta, biztosítja mindazokat, akik „most boldogan mosolyognak, mert azt hiszik, a V4-ek már nem erősek”, hogy ez nem igaz, „mindig is erősek voltunk”. Lengyelország ugyanúgy gondolkodik a bevándorlásról, a családpolitikáról, és „ezekben a kérdésekben továbbra is egymás mellett állunk” - olvasható az interjúban.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője szombaton a Facebook-oldalán azt írta: Gwendoline Delbos-Corfield EP-képviselő egyik „felkészítője” a szintén a nyílt társadalom hálózatához tartozó Human Rights Watch (HRW) volt, ami a képviselő európai parlamenti adatlapjáról tudható. „Ez a szervezet régóta azt állítja, hogy Magyarország nem demokrácia többé. 2020-ban arról írtak cikket, hogy Magyarországon 10 millió ember él önkényuralom alatt” - tette hozzá.

Úgy vélte, hogy a HRW „végig manipulálta a folyamatot Gwendoline képviselőn keresztül” a saját, nyílt társadalom utópiájának megfelelő narratíva szerint, és a legnagyobb visszhangja a „Soros-szervezetek diktálta EP-s mesedélutánnak” a Soros fizette hazai médiában volt.

Szánthó Miklós jelezte azt is, hogy a jelentést annak a magyarországi baloldalnak az EP-képviselői szavazták meg, amely baloldal kampányát a szintén a nyílt társadalomhoz tartozó Action for Democracy finanszírozta.

Szánthó Miklós a Facebookon azt írta, hogy „a szankciópárti baloldal EP-képviselői a magyar jogállamisági helyzetről szóló mesedélutánon adnak randevút egymásnak”.

„Volt már ilyen. Tavares, Sargentini, és most a szintén méltán ismeretlen Gwendoline képviselő-asszony kezdeményezésére. A szerdai ülésnapon kongó padsorok, lézengő képviselők látványa fogadta azokat, akik belenéztek az egyre unalmasabb és érdektelenebb mesedélutánba” – fogalmazott.

Úgy vélekedett: Gwendoline Delbos-Corfield francia baloldali képviselő a Sargentinitől megörökölt, „súlyos tévedéseket, esetenként rágalmakat is tartalmazó” jogállamisági jelentésével konfliktust akar szítani a magyar kormány és az Európai Bizottság között.

Hozzátette, „a nemzetközi, a nyílt társadalom eszméinek elkötelezett baloldal, és magyarországi ágenseik is pontosan tudják”: a tét azért nagy, mert ha képesek éket verni a megegyezésre törekvő magyar kormány és a szintén kompromisszumkésznek tűnő Európai Bizottság közé, akkor „végre a nemzetközi baloldal megbüntetheti” az általuk nem szívelt nemzeti-konzervatív és keresztény politikát folytató Orbán-kormányt.

A főigazgató szerint a baloldal éppen akkor él ezzel a nyomásgyakorlással, amikor az EU szomszédságában dúló háború miatt minden eddiginél nagyobb szükség lenne az összefogásra és a béketeremtés melletti közös kiállásra.

A baloldal azonban nem így gondolkodik: „Új Tavaresek és új Sargentinik új mesedélutánokat szerveznek Brüsszelben, ahelyett, hogy a fékevesztett energiaár-emelkedés és inflációs sokk megfékezéséért dolgoznának.”

Szánthó Miklós úgy vélekedett, hogy „Brüsszel elhibázott szankciói miatt vágtat az energia ára Európában, tízmilliók fizetik a hibás döntések árát”.

A főigazgató azt írta, hogy a mostani, háborúval és gazdasági válsággal terhelt időszakban a magyar baloldal a külföldről érkező működési finanszírozásért cserébe ismét áruba bocsátja a magyarok érdekeit.

„A magyaroknak mára zsigeri élménye, hogy a magyarországi baloldalra nem számíthatnak, még a legnehezebb helyzetben sem” - olvasható a Facebook-bejegyzésben.

A jogi elemző intézet vezérigazgatója szerint „az már csak apró adalék”, hogy a választási autokrácia kifejezés, csakúgy mint korábban a hibrid rezsim, mind Soros-finanszírozta politológusok agyszüleménye.

„Soros-fizette NGO kitalálja az aktuális szófordulatokat, ezt szakértői anyagként beviszi az Európai Parlamentbe, ott a képviselő beírja a jelentésébe, aztán megszavaztatják az EP-vel” – olvasható a bejegyzésben, amely szerint továbbra is felhatalmazás és a számonkérhetőség terhe nélkül működő civil szervezetek gyakorolnak nyomást az Európai Parlamentre, és – mint rámutatott – „ez egyszerre legitimációs és demokráciaprobléma”.

Szánthó Miklós úgy fogalmazott: „Soros ngo-i tekintetében senkinek sincsen ilyen lehetősége, és felhatalmazást sem nyújtott számukra senki, hogy nemzeti belügyekbe avatkozzanak önkényesen. Aki nem érti, hogy mi a probléma a Soros-szervezetek nyomásgyakorlásával, az nem érti a felhatalmazás és a törvényes legitimáció demokratikus játékszabályait. Ha ezek elvesznek, akkor NGO-zsarnokság és álcivil diktatúra vár ránk. Ezért kell minden erőnkkel hazánk szuverenitását védeni Soros György szervezeteivel szemben is.”

Szánthó Miklós szerint Soros György a fejébe vette, ha Orbán Viktor miniszterelnök megbuktatása nem sikerül a magyar választások bőkezű befolyásolásával, akkor a Soros-hálózat Brüsszel manipulálásával tesz kísérletet arra, hogy megakadályozza a Magyarországnak járó EU-s források kifizetését, és „ezzel antidemokratikus kísérletet tegyen az Orbán-kormány megbuktatására”.