Európának árplafont kell bevezetnie az orosz vezetékes gázra?

Csütörtökön  az orosz kormányfőhelyettes azt mondta: idén 55 milliárd köbméterrel csökkenhet a gázexport az Európai Unióba.

Ez a mennyiség pedig pontosan megegyezik az Északi Áramlat kapacitásával – vagyis ezen a vezetéken valószínűleg már nem is lesz több szállítás.

Az orosz bejelentést követően a német kormány azt közölte, hogy átveszi a Rosznyefty németországi leányvállalatainak irányítását. Mostantól az orosz tulajdonos nem szólhat bele három olajfinomítójának működésébe, a gazdasági tárca szerint erre az energiabiztonságot érintő fenyegetések miatt van szükség. A döntés vonatkozik a Berlin térségét üzemanyaggal ellátó schwedti létesítményre is.

Ennek a finomítónak a kabinet igyekszik új üzemeltetőt is találni, ami nem lesz könnyű feladat: a bizonytalan piaci helyzet miatt a kisebbségi tulajdonos Shell már korábban jelezte távozási szándékát.

Az Északi Áramlat 1 vezetéken történő orosz gázszállítás újbóli leállása miatt hétfőn 30 százalékkal, megawattóránként 272 euróra ugrott fel az európai gáz ára a tőzsdén, később ez visszament 255 euróra, de ez is a korábbihoz képest 18,5 százalékos növekedést jelent. Nem sok jóval bíztat, hogy Brüsszel ársapka bevezetését tervezi az orosz gázra.

Európának árplafont kell bevezetnie az orosz vezetékes gázra – jelentette ki pénteken Ursula von der Leyen.

Az Európai Bizottság elnöke a Reuters szerint a lépést azzal indokolta, hogy meghiúsítsa Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az unió energiapiacának manipulálására tett kísérleteit. A bejelentést követően Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök azt mondta, aki ársapkát vezet be, az nem fog orosz gázt kapni. Az orosz Gazprom pedig pénteken közölte, hogy az Európába irányuló szállítások szempontjából létfontosságú Északi Áramlat gázvezetéket "teljesen" leállítja egy turbina megjavításáig, noha a karbantartás után szombaton kellett volna újra üzembe helyezni. 

A Gazprom közleményében azt írta, hogy a karbantartási művelet során "olajszivárgást" fedezett fel a turbinában. " A turbinát gyártó német Siemens Energy cég szerint az ilyen szivárgások általában nem befolyásolják egy turbina működését. Ezeket a szivárgásokat a helyszínen  lehet javítani, ami "rutin művelet a karbantartás során". A múltban az ilyen szivárgások nem jártak volna leállással. A Kreml szóvivője, Dimitrij Peszkov szerint semmi más nem akadályozza az orosz gázszállítást, csak a szankciók okozta technológiai problémák. Oroszország kész teljesíteni minden kötelezettségét. De az európai országok, Kanada, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szankciókat vezetett be az Orosz Föderáció ellen, amelyek nem teszik lehetővé a normál karbantartási és javítási munkákat. Nincs egyéb akadálya annak, hogy Oroszország teljesítse kötelezettségeit.

A nyilatkozatokból az látszik, hogy az energiahordozók frontján állóháború alakult ki az EU és Oroszország között.
A gázárplafonnal kapcsolatos uniós javaslatról Szijjártó Péter külügyminiszter az ATV-nek azt mondta: “szeretném először látni a részletes javaslatot, meg a véleményét azoknak, akik valódi szakértőként foglalkoznak itt Magyarországon, tehát nem megbecsülőként. Meg kell nézni, hogy ez segíti-e Magyarországot vagy nem segít."

Hortay Olivér,  a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője a jelenlegi helyzetet úgy értékelte, hogyMagyarország relatív pozíciója európai uniós összevetésben kifejezetten kedvező. Ez egyrészt a nagy gáztároló-kapacitásunknak, másrészt a most megnövelt mennyiségű orosz szerződésünknek köszönhető. Ebből kifolyólag úgy tűnik, hogy sem a lakosság, sem az ipar esetében ellátási problémákra nem kell számítani. A lakosságot védi a rezsicsökkentés, védik a hatósági árak, az ipar esetében azonban az az áremelkedés, ami az elmúlt hetekben kifejezetten felgyorsult az európai piacon, az problémát okozhat, mert a tagállami piacok nagyon szorosan összekapcsolódnak, és az északi Áramlattal kapcsolatos probléma és az ennek következtében fellépő áremelkedés a magyar gáztőzsdére és gázpiacira is begyűrűzik – mondta Hortay Olivér.

A Gazprom után egy újabb orosz energetikai óriásvállalat, a Rosznyeft helyi érdekeltségét is állami vagyonkezelői felügyelet alá veszik Németországban – közölték pénteken.

A szövetségi gazdasági minisztérium közleménye szerint az energiaellátás biztonságának fenntartása érdekében a közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) veszi át az ellenőrzést a Rosneft Deutschland GmbH (RD) és a céghez tartozó RN Refining & Marketing GmbH felett, egyelőre fél évre.

Ezzel a német állam felügyelete alá kerül a többségében az orosz állam tulajdonban lévő Rosznyeft németországi cégének három helyi olajfinomítóban birtokolt részesedése is. A legfontosabb az ország keleti részén, a lengyel határon fekvő Schwedtnél működő finomító (PCK Schwedt), amelynek döntő szerepe van Berlin és a főváros körül elterülő Brandenburg tartomány, valamint Lengyelország nyugati részének üzemanyag-ellátásában. Az 54,17 százalékban az RD tulajdonában álló finomító a Barátság kőolajvezetéken keresztül kap olajat Oroszországból.

A társaság a második legnagyobb németországi finomítóban, a karlsruhei Mineralölraffinerie Oberrheinban (MIRO) és a bajoroszági Ingolstadt térségében működő BayernOil finomítóban is rendelkezik részesedéssel.

Az intézkedés háttere, hogy a szövetségi kormány terve szerint Németország az év végén felhagy az Oroszországból származó kőolaj használatával, annak ellenére, hogy a vezetéken érkező orosz kőolajra egyelőre nem vonatkoznak az Oroszországgal szemben az Ukrajna ellen indított háborúja miatt bevezetett európai uniós büntetőintézkedések.

A gazdasági minisztérium közleményében kiemelték, hogy az RD a németországi olajfeldolgozó kapacitás mintegy 12 százalékát képviseli, és ezzel az ágazat egyik legnagyobb szereplője.

A vagyonkezelői felügyelet elrendelését az energiabiztonságról szóló törvény egy nyári – a német sajtóban lex Rosznyeftnek is nevezett – módosítása tette lehetővé. A jogszabály szerint az ország működéséhez elengedhetetlenül fontos – az úgynevezett kritikus infrastruktúrához sorolt – energetikai vállalatokat vagyonkezelői felügyelet alá lehet helyezni, ha az a veszély fenyeget, hogy az intézkedés nélkül az adott társaság az ország érdekeit tekintve nem megfelelően tevékenykedik, veszélybe sodorva az energiaellátás biztonságát.

Hasonló érvek alapján vették felügyelet alá tavasszal a Gazprom németországi érdekeltségét, a Gazprom Germania GmbH-t. Az intézkedés után a többi között kiderült, hogy a vállalat 1 százalék alá süllyesztette a rehdeni gáztározó töltöttségi szintjét, vagyis majdnem teljesen kiürítette az Alsó-Szászország tartományban fekvő tározót, amely a 3,9 milliárd köbméteres kapacitásával nemcsak Németország, hanem egész Nyugat-Európa legnagyobb földgáztározója.

Adódhatnak gondok a földgázellátással Németországban, ha kemény lesz a tél – mondta a szövetségi közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) vezetője egy csütörtöki lapinterjúban.

Klaus Müller a Handelsblatt című üzleti lapban közölt interjúban kiemelte: továbbra sem lehet tudni, hogy sikerül-e átvészelni a fűtési szezont a földgázellátás korlátozása nélkül, mert legfeljebb másfél hétre lehet előrejelzést készíteni a fogyasztásról.

Ez elsősorban az időjárási előrejelzések bizonytalanságából fakad. Ugyancsak fontos tényező az időjárással összefüggésben a háztartások fűtési fogyasztási magatartása és a szomszédos országok, főleg Franciaország és Lengyelország ellátási helyzete.

Mindhárom tényező igen bizonytalan, alakulása nehezen jelezhető előre, ezért a gázhiány fellépéséről csak akkor lehet tudomást szerezni, ha már feltartóztathatatlan – fejtette ki Klaus Müller.

Mint mondta, az ellátási helyzet hullámszerű alakulására lehet számítani, vagyis gázhiány keletkezik hol itt, hol ott, esetleg egész Németországban, aztán elmúlik, majd visszatér.

Hozzátette: nem lehet felmérni, hogy melyik térségben léphet fel először hiány, az viszont biztos, hogy ha nagyon hideg lesz a tél, akkor bajban leszünk. Ugyanakkor a gáztározók magas töltöttségi szintje révén lehet időt nyerni, felkészülni a nehézségekre.

Elmondta, hogy az utóbbi hónapokban kifejlesztettek egy platformot, amellyel októbertől napi szinten követhető a 2500 legnagyobb ipari fogyasztó földgázfelhasználása. Ezekre a vállalatokra jut az ágazat fogyasztásának csaknem kétharmada, 64 százaléka. Kifejtette:

az iparban a legutóbbi, augusztusi adatok szerint 22 százalékkal csökkent a felhasználás az egy évvel korábbihoz képest. Ez részben technikai újításoknak, részben a más energiahordozóra áttérésnek tulajdonítható, de a termelés leállításának is, ami értékteremtési veszteség.

A lakossági földgázfogyasztásról még kevés az adat, mert éppen csak kezdődik a fűtési szezon. Mindenesetre az utóbbi napokban nagyobb volt a gázkiáramlás, mint reméltem, és ez a meleg és a magas üzemanyagárak miatt nagyon meglepett – emelte ki a Bundesneztagentur vezetője, hozzátéve: a magyarázat az lehet, hogy a tulajdonosok, bérlők, ingatlankezelők még nem foglalkoztak a fűtési rendszer beállításával, vagyis még minden ugyanúgy működik, mint tavaly ősszel, ami azt jelenti, hogy egy bizonyos hőmérsékletnél reggel automatikusan elindul a fűtés.

Ez figyelmeztető jel, valaminek sürgősen történnie kell – mondta a hatóság vezetője.

Hangsúlyozta, hogy ugyan továbbra is a földgázhiány elkerülésére összpontosítják erőiket, felkészülnek “a lehető legrosszabb esetre”, a fogyasztás korlátozására is. Az úgynevezett védett fogyasztók, köztük a háztartások elsőbbséget élveznek az ellátásban, a vállalatok esetében pedig az az alapelv, hogy a korlátozás a lehető legnagyobb mértékben javítsa az ellátási helyzetet és a legkisebb kárt okozza.

Mint mondta, világos, hogy a piacgazdasági modellt nemigen tudjuk helyettesíteni. Nehéz döntések mindig lesznek, mindenkinek kedvező döntést pedig nem lehet hozni hiány közepette – mondta Klaus Müller.

Németországot azért fenyegeti földgázhiány, mert az eddigi legnagyobb szállító, Oroszország a szankciós politikára válaszul visszafogta exportját.