Áder János: Több fát ültetünk, mint amennyit kivágunk

Az erdőgazdálkodásról, fakivágásról és az aszálykárokról beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Zambó Péterrel, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkárával a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában, amely mostantól a YouTube-on is elérhető.

Áder János felidézte, hogy ellenzéki politikusok és az ellenzéki sajtóban megszólalók drámai, szinte apokaliptikus képet festettek annak a döntésnek a következményeiről, amely szerint a korábban tervezett éves mennyiségen felül növelhető a hazai fakivágás.

Zambó Péter elmondta, Magyarországon ma a fával borított területek aránya 25,4 százalék, 2,3 millió hektár, ebből az erdőterület csaknem 2,1 millió hektár. Az állami erdőterületek aránya 56 százalék. Hangsúlyozta, Magyarországon van az egyik legszigorúbb erdőtörvény Európában. Úgy fogalmazott, az elmúlt 30 évben egyetlen fát sem lehetett legálisan kivágni az erdészeti, a természetvédelmi hatóság engedélye nélkül. Az erdőgazdálkodás szabályozása részletes, a tízéves erdőterv alapján most készítik a 2023-as fakitermelési tervet a szakemberek. A tervek benyújtása előtt helyszíni bejáráson döntik el, hogy egy adott területen lehet-e fát kitermelni, hogyan és mennyit – ismertette Zambó Péter. Hozzátette: a hatóság jóváhagyása után kezdhető el a kitermelés. Az államtitkár kiemelte: a viták kereszttüzébe került kormányrendelet arra biztosít lehetőséget, hogy ha több tűzifára lenne szüksége a lakosságnak, ne 21, hanem csak nyolc napot kelljen várni a jóváhagyásra, de a hatóságok ellenőrzik a vészhelyzeti fakitermeléseket is.

Áder János azt mondta, hogy Magyarországnak 405 millió köbméter élőfakészlete van, ez a „zöldtőke” átlagosan 13 millió köbméterrel gyarapodik évente. Ebből hat-hét millió köbmétert termeltek ki az elmúlt években, tehát komoly megtakarítás van a rendszerben.

Zambó Péter közölte: ha az új rendelet értelmében vágnak még ki fát, akkor az a számítások szerint a legrosszabb esetben egymillió köbméter lenne, ezt elsősorban akácosokból vennék ki. Jelezte, hogy 3,5 millió köbméter, nem védett és nem Natura2000-es területen álló akácfa kitermelésére van lehetőség.

A volt köztársasági elnök hozzátette, hogy az akácnak az egyik legjobb a fűtőértéke, vágás után viszonylag gyorsan használható, és – bár sokféle használati módja van – nem őshonos faj Magyarországon. Bizonyos kereteket betartva az akác tűzifaként hasznosítása nem sért „súlyos érdekeket, természeti, környezeti érdekeket” – hangsúlyozta Áder János. A beszélgetésben a volt köztársaság elnök kitért arra, hogy Magyarország az első világháború után, Trianonnal elveszítette erdőterületei 84 százalékát. Az erdővel borított terület akkor az ország 11-12 százaléka volt, ami az elmúlt száz év alatt megduplázódott – hívta fel a figyelmet Áder János, komoly sikernek nevezve a magyar erdészek által elért eredményeket

Ilyen mértékű erdőtelepítést Európában egyetlen ország sem hajtott végre, de a világban máshol sem tudnak ilyenről – mondta Zambó Péter.

Áder János úgy fogalmazott: nem a magyar erdészektől kell félteni a magyar erdőket. Jelezte azt is, hogy az erdőtelepítések folytatódnak a következő években. Új elemként említette a belterületi, valamint a vasútvonalak és a közutak melletti fásítást. Ezek révén is több ezer hektárnyi fás területtel gyarapodhat az ország – tette hozzá.

A podcast mostantól az eddigi elérhetőségeken túl megtalálható a Kék Bolygó – Áder János podcastja elnevezésű YouTube-csatornán.

Megóvjuk hazánk zöldtőkéjét, a magyar erdők teljes biztonságban vannak, fokozottan vigyázunk rájuk még az energia-veszélyhelyzetben is – közölte Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalán.

Az állami erdőkben felelős gazdálkodást végeznek az erdészeti szakemberek. Magyarország zöldtőkéjét nem veszélyeztetjük, hanem megvédjük" – mondta, és hozzátette, az elhúzódó orosz–ukrán háború és a brüsszeli szankciók miatt energiaválság alakult ki Európában.

A magyar családok biztonságos energiaellátása érdekében meg kellet teremteni azt a lehetőséget is, hogy ahol lehet, gáz helyett fával fűtsenek. Ezért könnyítettek a fakitermelési szabályokon – tette hozzá.

Nagy István kiemelte, a baloldali álhírekkel szemben továbbra is tilos természetvédelmi vagy Natura 2000 területen az őshonos erdők tarvágása. A fakitermelés szabályozására vonatkozó kormányrendelet kizárólag a veszélyhelyzet időszakában érvényes, a vegetációs időszakra vonatkozó előírások 2023. március 31-e után nem alkalmazhatók az állami erdőkben. A megnövekedett tűzifaigény miatt a keresletet elsősorban akáccal kell kielégíteni, ez a fafaj ugyanis kitermelés után nyers állapotban is jól használható. A könnyített szabályok pedig csak akkor alkalmazhatók, ha a 2022. évre vonatkozó kitermelési tervben foglaltak végrehajtásával a tűzifakeresleti igény nem elégíthető ki – fűzte hozzá a tárcavezető.

A miniszter kitért arra is, hogy a magyar erdőgazdálkodás száz év alatt 11 százalékról 22 százalékra növelte az ország erdővel borított területeinek arányát. Ez a változó történelmi korszakokat átívelő eredmény nem valósulhatott volna meg a magyar erdészek erdők és természeti értékek iránti mély elkötelezettsége, felelősségvállalása és szakmai felkészültsége nélkül – hangsúlyozta. Emellett az élőfakészlet minden évben nő, 2010 óta 45 millió köbméterrel gyarapodott, ezért mára meghaladja a 400 millió köbmétert. Az elmúlt időszakban 44 ezer hektár új erdő telepítésére adtak támogatást, amelyből 27 ezer hektár már megvalósult.

A Vidékfejlesztési programban több mint 160 milliárd forintot kitevő erdészeti támogatást hagyott jóvá az agrártárca, és ugyancsak ennek a kezdeményezésnek a keretein belül mintegy 60 milliárd forintot fordítanak a meglévő erdők minőségének javítására. Továbbá a Településfásítási programnak köszönhetően 1350 településen összesen 36 000 darab sorfát ültettek el a helyi közösségek – sorolta az eredményeket az agrártárca vezetője az AM közleménye szerint.