POLITIK

Szerző Ripost

2 hónapja

A mozgósított orosz katonák a megszállt területeket biztosítják

A megszállt ukrajnai területek ellenőrzése a feladat.

A megszállt ukrajnai területek ellenőrzése és védelme lesz az oroszországi részleges mozgósítás keretében behívott katonák feladata – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

A tárca tájékoztatása szerint, amelyben a „felszabadított területek” kifejezést használták, megkezdődött a behívott és önkéntes katonák csatlakozása egységeikhez a harci feladatok végrehajtásának helyszíneihez közeli gyakorlótereken, és a szakaszokban, századokban megindult a kiképzés.

A minisztérium szerint a mozgósított erők a felkészítést követően a területek ellenőrzése és védelme mellett tartalékként és erősítésként fognak szolgálni.

Vlagyimir Putyin elnök az orosz biztonsági tanács csütörtöki tanácskozásán elismerte, hogy az általa szeptember 21-én elrendelt részleges mozgósítás során hibákat követtek el, és sürgette a haladéktalan elhárításukat. Mint mondta, az emberektől „rengeteg információ” érkezik a sorozás megszervezéséről, az ellátás minőségéről, az életkörülményekről és más kérdésekről.

„Sok kérdés merül fel, ezért minden hibát orvosolnunk kell, és a jövőben el kell kerülnünk ezeket azoknak az állampolgárokat az esetében, akik például halasztásra jogosultak”

– hangoztatta.

Példaként említette meg a sokgyermekes apákat, a krónikus betegségben szenvedőket vagy azokat, akik a már túlvannak a sorköteles koron.

„Minden ilyen esetet egyenként kell kivizsgálni. Ha hiba történt, azt ki kell javítani, és azokat, akiket megfelelő indokok nélkül hívtak be, haza kell küldeni”

– hangsúlyozta Putyin.

Rámutatott, hogy a mozgósítás elsősorban azokra vonatkozik, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, katonai szakképesítéssel rendelkeznek és van harci tapasztalatuk. Emlékeztetett rá, hogy a mobilizáció minden kritériumát meghatározták.

Az orosz védelmi tárca korábban közölte:

olyanokat hívnak be, akikre szükség van a harci feladatok végrehajtásához, beleértve a tartalékos lövészeket, a harckocsizókat, a tüzéreket, a gépkocsivezetőket és a gépész-gépkocsivezetőket.

A részleges mozgósítás elrendelését követően kazah és georgiai adatokat ismertető lapinformációk szerint hadköteles korú orosz férfiak százezres nagyságrendben menekültek külföldre. A Meduza ellenzéki portál által megszólaltatott jogi szakértők álláspontja szerint a határ átlépésére a behívottak mindaddig jogosultak, amik nem kézbesítették nekik az erre vonatkozó parancsot.

Megkapta a belépőt Nyikolaj Valujev volt profi ökölvívó világbajnok, kormánypárti parlamenti képviselő is. Erről ő maga számolt be a közösségi médiában, közölve, hogy a plenáris ülésszak után jelentkezni fog a sorozóirodában. Valujev hangot adott véleményének, hogy a részleges mozgósítás segíti a Donyec-medencében és más területeken állomásozó erőket.

Korábban Vitalij Milonov kormánypárt képviselő közölte, hogy beállt tüzérnek „a Donyec-medence védelmében”, és frakciótársa, Jurij Svitkin, a csecsen háborúk ejtőernyős veteránja is jelezte, hogy részt kíván venni a „különleges hadműveletben”.

Az orosz elnök pénteken a Kreml Szent György-termében tartott ünnepi beszédet a csapatai által megszállt ukrán régiók csatlakozási kérelmének aláírását megelőzően. Putyin beszédében továbbra is kiállt az Ukrajnában zajló orosz invázió mellett, mondván, az általuk elfoglalt területek orosz területek. Az orosz elnök Kijevhez és annak nyugati szövetségeseihez intézett szavaiban hangsúlyozta: szeretné, ha mindenki hallaná, hogy a Donbasz térségében élők örökre orosz állampolgárok lesznek. Vlagyimir Putyin az eseményen a Nyugatot hibáztatta, amiért megpróbálja leigázni Oroszországot. Az orosz kézben lévő Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsija régiókban zajló „referendumokat” illetően pedig úgy fogalmazott, azok világosan tükrözik az ott élők akaratát.

Az Európai Tanács tagjai pénteken közzétett közös nyilatkozatukban „határozottan elutasították és elítélték” Oroszország azon döntését, hogy az Oroszországi Föderációhoz csatolja a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságot, valamint a részben orosz ellenőrzés alá vont Herszon és Zaporizzsja megyéket.

„Biztos vagyok benne, hogy a szövetségi gyűlés támogatni fogja az Orosz Föderáció négy új tagállamát, mert ez emberek millióinak akarata” – mondta Vlagyimir Putyin hatalmas taps kíséretében a Kreml dísztermében tartott beszéde során. Az orosz elnök kijelentette, a megszállt területeken tartott népszavazások eredményei a szavazók természetes jogait tükrözik.

Arra is kitért, hogy oroszok generációi harcoltak a történelem során a most annektált területekért.

Vlagyimir Putyin néma csendet kért a teremben lévő magas rangú vezetőktől, hogy megemlékezzenek a „különleges hadműveletben” elhunyt orosz hősökről.

Az orosz elnök Kijevhez és annak nyugati szövetségeseihez intézett szavaiban hangsúlyozta: szeretné, ha mindenki hallaná, hogy a Donasz térségében élők örökre orosz állampolgárok lesznek. A kijevi hatóságoknak nagy tisztelettel kell fogadniuk ezt az akaratnyilvánítást – mondta, majd hozzátette: ez az egyetlen út a békéhez. Vlagyimir Putyin ismét kiemelte, hogy Oroszország minden olyan eszközzel meg fogja védeni földjét, amely „biztonságos életet biztosít népünknek”.

(Fotó: EPA/Sputnik/Dmitry Astakhov/Kremlin)

A háború okozta pusztításra térve Putyin azt mondta: Oroszország újjáépíti a városok és falvak romjait, fejleszti fogja az infrastruktúrát, az egészségügyet és az oktatást. Mint mondta, dolgozni fognak a biztonságon, hogy minden polgár érezze: „nagy anyaországunk minden részét támogatja”.

Putyin szerint a Nyugat megpróbálja összeroppantani Oroszországot

Az elnök beszédében hangsúlyozta, hogy a Nyugat hatalmai már a Szovjetunió bukása óta azon dolgoznak, hogy Oroszország összeroppanjon. Állítása szerint a nyugati erők most a saját valutájukkal és technológiájukkal akarják térdre kényszeríteni hazáját, és eltörölni az orosz kultúrát. „Nyugtalanok, hogy létezik ilyen gazdag ország”, utalva Oroszország hatalmas ásványi és egyéb erőforrásaira.

Beszédében az orosz elnök kapzsinak nevezte a Nyugatot, szerinte gyarmatosítani akarja Oroszországot. Rámutatott, hogy a Nyugat ezért folytat hibrid háborút Oroszország ellen.

„Nem akarnak minket szabad társadalomnak látni. Rabszolgák tömegének akarnak látni minket” – állította. Hozzátette, „nincs szükségük Oroszországra. Nekünk azonban szükségünk van Oroszországra!”

Vlagyimir Putyin beszédét követően az elfoglalt területek oroszok által kinevezett vezetői és az orosz elnök is aláírta a hivatalos dokumentumokat.

Az Európai Tanács tagjai pénteken közzétett közös nyilatkozatukban „határozottan elutasították és elítélték” Oroszország azon döntését, hogy az Oroszországi Föderációhoz csatolja a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságot, valamint a részben orosz ellenőrzés alá vont Herszon és Zaporizzsja megyéket.

Az európai uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács mindenekelőtt hangsúlyozta: Oroszország a szabályokon alapuló nemzetközi rend szándékos aláaknázásával, Ukrajna függetlenséghez, önállóságához és területi egységhez fűződő alapvető jogainak megsértésével, továbbá az ENSZ Alapokmányában és a nemzetközi jogban rögzített alapelvek megsértésével a globális biztonságot kockáztatja.

Nem ismerjük el és soha sem fogjuk elismerni az elfoglalt ukrán területeken tartott népszavazások eredményét. Soha nem fogjuk elismerni a területek jogtalan annektálását” – fogalmaztak.

A határozatok semmisek, semmilyen joghatással nem járhatnak. A Krím, Herszon, Zaporizzsija, Donyeck és Luhanszk Ukrajna részét képezik – írták, majd közölték: felszólítanak minden államot és nemzetközi szervezetet, hogy utasítsák el a területek orosz bekebelezését.

Kijelentették: Ukrajna legitim jogát gyakorolja, amikor honvédő háborút folytat az orosz agresszióval szemben azért, hogy visszanyerje teljes ellenőrzését területei felett. Ukrajnának joga van felszabadítani a megszállt területekeit a nemzetközileg elismert határain belül.

A Kreml nukleáris fenyegetései, a katonai mozgósítás, az, hogy Ukrajna egyes területeit Moszkva Oroszország részeként kezeli, valamint az az állítás, hogy a háború jelenleg orosz területen zajlik, nem ingatja meg Ukrajna támogatása melletti elhatározásunkat” – fogalmaztak, majd hozzátették: megerősítik a korlátozó intézkedések érvényességét, valamint tovább fokozzák az Oroszországra nehezedő nyomást, hogy Moszkva véget vessen a háborúnak.

Az Európai Tanács tagjai végezetül hangsúlyozták, az Európai Unió szilárdan kiáll Ukrajna mellett, és mindaddig erős gazdasági, katonai, társadalmi és pénzügyi támogatást fog nyújtani az országnak, ameddig szüksége van rá.

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között tartottak népszavazást az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!