A magyarok szerint gazdasági visszaesést is hoznak a brüsszeli szankciók

A magyarok 83 százaléka úgy látja, hogy az Oroszországra kivetett brüsszeli szankciók és szankciós tervek 2023-ra súlyos gazdasági visszaeséshez vezethetnek Európában, csupán a válaszadók 13 százaléka szerint nem kell erre számítani – közölte a Századvég Alapítvány a legfrissebb közvélemény-kutatása alapján.

A szeptemberben ezer ember bevonásával készített felmérésben azt vizsgálták, a magyarok hogyan vélekednek Brüsszel Oroszországot sújtó szankciós politikájáról, illetve annak következményeiről.

Ide vagy a diagramma kattintva nagyba is megtekinthető (Forrás: Századvég)

A felmérés alapján megállapították, hogy Brüsszel büntetőintézkedésekre épülő politikáját jelentős elutasítottság övezi Magyarországon: a megkérdezettek 68 százaléka kedvezőtlen véleményt fogalmazott meg az Európai Unió Oroszország elleni szankciós politikájáról, és mindössze 25 százalékuk ítélte kedvezőnek ezt.

A Századvég kutatásában a válaszadók 79 százaléka látja úgy, hogy az orosz energiahordozókra kivetett brüsszeli szankciók, illetve a felvázolt szankciós tervek meghatározó szerepet játszanak az üzemanyag- és energiaárak, valamint az infláció meredek emelkedésében.

Ide vagy a diagrammra kattintva nagyban is megtekinthető (Forrás: Századvég)

A Századvég hozzátette: Oroszország és Ukrajna elhúzódó fegyveres konfliktusa, illetve Brüsszel szankciós stratégiája régóta nem tapasztalt háborús gazdasági és energiaválsághoz vezetett a kontinensen, amelynek feloldása érdekében elengedhetetlen lenne a béketárgyalások mielőbbi megkezdése. A jelek szerint azonban, hogy a brüsszeli vezetők nem tervezik felülvizsgálni szankcióközpontú politikájukat.

Egyúttal arra is kitértek, az elmúlt hónapokban bebizonyosodott, hogy Brüsszel szankciós lépései nem segítették elő az orosz–ukrán háború mielőbbi lezárását, másfelől a várt következményekkel ellentétes hatásokat is kiváltott. A háború kezdete óta az energiaárak jelentős mértékben emelkedtek, amelynek következtében Oroszország 158 milliárd euró bevételre tett szert a kőolaj, a földgáz és a szén értékesítésével a fegyveres konfliktus első hat hónapjában. Ez az összeg valószínűsíthetően felülmúlja az orosz hadi kiadások mértékét, illetve elősegíti a háború további finanszírozását.

Napjainkra világossá vált, hogy Brüsszel szankciós politikája – melynek célja Oroszország Ukrajnát célzó katonai törekvéseinek megfékezése volt – kudarcot vallott, ugyanakkor Európa gazdaságára és energiabiztonságára bénító hatást gyakorolt. A Századvég egy másik kutatása felmérte, hogy mit gondolnak a magyarok az orosz–ukrán konfliktusban érintett vezető politikusokról, illetve a brüsszeli szankciós politikáról.

A magyarok a mielőbbi béketárgyalásokban látják a megoldást

Az orosz–ukrán háború, illetve Brüsszel szankciós politikája – ahogy a Századvég szeptemberi elemzése hangsúlyozta – az elmúlt hónapokban Európa-szerte az energiahordozók árának robbanásszerű emelkedéséhez, energiahiányhoz, valamint háborús inflációhoz vezetett. Ugyan Európa érdekei azt diktálnák, hogy a fegyveres konfliktust lezáró béketárgyalások mielőbb elkezdődhessenek, a brüsszeli vezetők újabb büntetőintézkedések bevezetését fontolgatják. Ezen kívül felmerült, hogy az Európai Bizottság rendkívüli hadigazdálkodási irányítású jogköröket szerezzen a tagállamok rovására, amely szintén arra utal, hogy Brüsszel a béke előmozdítása helyett hosszú távon is háborús állapotokra tervez „berendezkedni”.

Ezzel szemben a Századvég kutatása rávilágít arra, hogy

a magyarok több mint négyötöde (86 százaléka) egyetért azzal, hogy Oroszországot és Ukrajnát rá kellene kényszeríteni a béketárgyalásokra a háború mielőbbi lezárása érdekében.

Miután az orosz–ukrán válságban érintett vezető politikusok továbbra sem a békekötésben érdekeltek, nem meglepő, hogy megítélésük a magyar lakosság körében negatív.

A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről kedvezőtlenül vélekedők aránya – a júniusban mért adatokkal megegyezően – 68 százalékra tehető, míg a Vlagyimir Putyinról negatív véleményt formálók tábora a júniusi 72 százalékról 69 százalékra mérséklődött.

Joe Biden amerikai elnök, illetve Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének megítélése júniushoz viszonyítva érdemben nem változott:

szeptemberben Bidenről a megkérdezettek közel kétharmada (64 százaléka), von der Leyenről a válaszadók fele (50 százaléka) fogalmazott meg kedvezőtlen véleményt.

A szankciós politika kárt okoz Európának

Február óta Brüsszel hét büntetőcsomagot fogadott el annak érdekében, hogy Oroszországra nyomást gyakoroljon, a háborús konfliktust azonban nem sikerült megfékezni, az orosz csapatok folytatják harctéri műveleteiket Ukrajnában. Ennek ellenére

a szankciós politika továbbra is állandó tényezője az európai politikai napirendnek, augusztusban Észtország kormánya nyújtott be hivatalos javaslatot az Európai Bizottságnak egy nyolcadik büntetőcsomag összeállításáról,

amely egyebek mellett teljes körű energiaembargót, valamint újabb korlátozásokat vezetne be bizonyos árucsoportokra.

A szankciók hatásosságával kapcsolatos aggályokat mutatja, hogy

a magyarok fele (50 százaléka) úgy látja, hogy az Oroszországgal szemben az eddigiekben meghozott szankciók már most is túlzóak, míg a megkérdezettek negyede (25 százaléka) szerint a már bevezetett intézkedések elegendőek,

nincs szükség újabb lépésekre. Érdekesség, hogy májusban még csupán a válaszadók 31 százaléka ítélte túlzónak az addig bevezetett szankciókat. Azoknak az aránya, akik keveslik az Oroszországgal szemben az elmúlt hónapokban meghozott büntetőintézkedéseket, mindössze 20 százalékra tehető.

A szankciós politika Európára gyakorolt negatív következményei tükröződnek a lakossági véleményekben is, ugyanis

a megkérdezettek 72 százaléka – Európára és benne Magyarországra nézve – összességében inkább károsnak tartja az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által eddig bevezetett, Oroszországot érintő szankciókat,

ezzel szemben 21 százalékuk inkább hasznosnak gondolja az említett intézkedéseket.