A magyar baloldal azt mondja, hogy vegyék el Magyarországtól az uniós forrásokat

A magyar baloldal, miután negyedszerre veszített választást Magyarországon, most azt mondja, hogy vegyék el Magyarországtól az európai uniós forrásokat – jelentette ki Gál Kinga, a Fidesz alelnöke, európai parlamenti (EP-) képviselője Strasbourgban szerdán.

Gál Kinga az EP plenáris ülésének az unió alapját képező értékek Magyarország általi súlyos megsértésének egyértelmű kockázata címmel rendezett vitája után tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Magyarország egy évtizede „újra meg újra ilyen viták elé van citálva” az EP-ben.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszélt továbbá az Európát sújtó energiaválságról és egy új, kötelező migrációs paktum elfogadásáról is.

Az EP-képviselő úgy fogalmazott, hogy a baloldal megrendelésére, függetlennek kikiáltott NGO-k és szakértők véleményét, aktív közreműködését kihasználva „megint látunk egy ilyen valótlan vádiratot”.

Szavai szerint a kedvezőtlen európai helyzet közepette a magyar baloldal – miután negyedszerre veszített választást Magyarországon – ahelyett, hogy kiállna a magyar emberek mellett, a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók érdekeiért, most azt mondja az EP-ben, hogy vegyék el Magyarországtól az uniós forrásokat.

Miközben az Európai Bizottság és a magyar kormány között folyik egy konstruktív tárgyalás, „itt megbélyegzés, uszítás, problémakeltés zajlik”

– jelentette ki. Újabb diktátumot akarnak elfogadni csütörtökön, de „köszönjük szépen, nem kérünk ebből” – tette hozzá.

Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: az orosz agresszió miatt bekövetkezett problémákat megfejelő, elhibázott szankciós politika újragondolására van szükség. Nem folytatható az a politika, amely a háború okozta nehézségek mellett a szankciókkal hozzájárul ahhoz, hogy a jelentkező nehézségek térdre kényszerítsék az európai gazdaságokat.

Húsbavágó problémát a szankciók az Európai Bizottság ígéretével ellentétben Európának okoznak, nem pedig az azokkal megcélzott Oroszországnak. Az uniós testület ígéretei a szankciókkal kapcsolatban nem váltak valóra – húzta alá.

A Fidesz európai parlamenti delegációvezetője hozzátette:

az Európai Bizottság rendkívül sokat tesz az Európai Unió megosztottságáért annak a kereszteres hadjáratnak a működtetésével, amelynek keretében, a kettős mércét intézményesen alkalmazva sem Magyarország, sem Lengyelország egyetlen fillér fejlesztési forráshoz nem jutott ebben a költségvetési időszakban.

A Gál Kingával és Hidvéghi Balázzsal tartott sajtótájékoztatón Jorge Buxadé Villalba, az EP Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) nevű pártcsalád spanyol képviselője azt mondta, a baloldal megint azért állt össze és rendezett vitát, hogy Magyarországot támadhassa. Közölte: ő is tagja volt a Budapestre látogató delegációnak és arra a következtetésre jutott, hogy a jelentés csak hazugságokat tartalmaz.

Jorge Buxadé Villalba elképesztőnek nevezte, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben „az itteni baloldal egyetlen célja” a konzervatív kormányok leváltása.

Jean-Paul Garraud, a francia Nemzeti Tömörülés (RN) EP-képviselője azt mondta, hogy pártja továbbra is segíti Magyarországot. Kijelentette, hogy az EU szuperállami, szuperföderalista és imperialista törekvései irányulnak Magyarország ellen. Kiemelte, hogy a nemzetállamokat tisztelni kell, az unió azonban most nem erre törekszik.

Úgy vélekedett, hogy

a jogállamisági eljárás valójában egy botrány, a Fidesz ugyanis negyedszerre nyert. Az EU-t zavarja a magyar nép hangja

– jelentette ki Jean-Paul Garraud. A francia politikus úgy gondolja, hogy ha a jobboldaliak összefognak, akkor sok mindent elérhetnek közösen.

Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt EP-képviselője azt mondta, hogy Ausztria és Magyarország között mindig szoros kulturális kapcsolat volt, ő is jó kapcsolatot ápol a magyar kormány képviselőivel. Közölte: alkalma nyílt megfigyelni a magyar választásokat, amelyek során minden szabályszerűen, magas minőségben zajlott.

Hangsúlyozta: elfogadhatatlannak tartja, hogy az uniós intézmények azért igyekeznek lejáratni Magyarországot, mert megpróbálta megvédeni a határait. Harald Vilimsky úgy vélekedett, hogy azonnal véget kell vetni az uniós szankciós politikának.

Megtartotta évértékelő beszédét az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyen kijelentette, hogy a szankciók érvényben maradnak, és az EU továbbra is határozottan fellép Oroszországgal szemben. Beszélt továbbá az Európát sújtó energiaválságról és egy új, kötelező migrációs paktum elfogadásáról is. Von der Leyen szerint az ukrán menekülthullám idején Európa példát mutatott szolidaritásból, de ez az eltökéltség hiányzik a migrációról szóló vitában. „Az ukrán menekültekkel kapcsolatos fellépésünk nem lehet kivételes” – hangsúlyozta az Európai Bizottság elnöke.

Arról tudunk most, hogy Ursula von der Leyen szerint a szankciók ártanak Oroszországnak, de nem ismerjük az unió egészének álláspontját. A bizottsági elnök szerint az orosz ipart megviselik a brüsszeli szankciók – tájékoztatott Baraczka Eszter, az M1 tudósítója Strasbourgból.

Von der Leyen javaslata szerint az áramfogyasztásra korlátot írnának elő és megadóztatnák a fosszilis energiával foglalkozó cégeket. A gázár csökkentése ugyan az asztalon van, de nincs szó arról, hogy az orosz gázra vonatkozna. Annyit tudunk, hogy más importból érkező földgázra esetleg kerül ársapka.

Von der Leyen szerint az uniós szankciók következtében az orosz pénzügyi rendszer az életéért küzd, az orosz ipar térdre esett. A Kreml hozta ilyen helyzetbe Oroszországot – húzta alá.

A szankciós politika folytatását és az Ukrajnával kapcsolatos szolidaritást is hangsúlyozta.

Ursula von der Leyen 2024 után is az Európai Bizottság elnöke szeretne maradni és híve annak a globalista elképzelésnek, ami a zöldideológián keresztül egy új társadalmat akar felépíteni a nyugati világban – árulta el a hirado.hu-nak Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója.

A bizottsági elnök beszédében az energiaválságról azt mondta: az elszabadult árakért egyedül Oroszország a felelős, Európának pedig bármilyen áron is meg kell szabadulnia az orosz energiafüggőségtől. Ursula von der Leyen extraprofitadó bevezetését javasolta az energetikai vállalatokkal szemben.

„A nyereséget hasznos dolognak tartjuk. De a jelen helyzetben nem helyes, hogy valaki rendkívüli, kiugró profitra tegyen szert a háború következtében és a fogyasztók terhére. Ma ezt a profitot meg kell osztani, és a leginkább rászorulók felé kell terelni. Javaslatunk alapján a tagállamok több mint 140 milliárd euró forráshoz jutnak, amit közvetlenül felhasználhatnak a nehézségek enyhítésére” – fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.

Ursula von der Leyen a migrációról is beszélt. Szerinte az ukrán menekülthullám idején Európa példát mutatott szolidaritásból, de „ez az eltökéltség hiányzik a migrációról szóló vitában.

Az ukrán menekültekkel kapcsolatos fellépésünk nem lehet kivételes”

– szögezte le.

Az Európai Unió új migrációs paktumának megvalósításához már csak politikai akaratra van szükség – mondta az uniós bizottság elnöke, majd hozzátette:

a migráció tekintetében tisztességes és gyors eljárásokra, válságbiztos és gyorsan alkalmazható rendszerre, valamint a szolidaritást biztosító, állandó és jogilag kötelező erejű mechanizmusokra van szükség.

Ursula von der Leyen az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a szankciós politika mellett foglalt állást.

Ursula von der Leyen az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén azt mondta, az uniós szankciók következtében az orosz pénzügyi rendszer az életéért küzd, az orosz ipar térdre esett. A Kreml hozta ilyen helyzetbe Oroszországot – húzta alá.

Ukrajna újjáépítéséhez viszont rendkívül sok pénzre lesz szükség. Az EU száz millió euróval fogja támogatni az ukrán oktatás újraindítását. Az EU szolidaritása Ukrajnával megingathatatlan

– húzta alá az Európai Bizottság elnöke.Deutsch: A bizottság nem ezt ígérte!

Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője úgy reagált, hogy „amikor a nyár elején a szankciókat elfogadták, az Európai Bizottság azt ígérte, hogy a szankciók térdre fogják kényszeríteni Oroszországot. Azt ígérték, hogy húsba vágó lesz Oroszországnak, nem az európai embereknek. Azt ígérték, hogy a szankciók elhozzák a háború végét”.

Nos, a háború végét ma sem látjuk, az európai emberek energiaszámlái viszont az egekbe szöktek, Oroszország eközben soha nem látott nagyságú bevételekre tett szert az energiaárak emelkedése miatt.

A szankciók bevezetése óta az infláció vágtat, az európai emberek szegényebbek lettek, Oroszország pedig gazdagabb.

Európában válság és energiahiány fenyeget.

„Tisztelt elnök asszony, a bizottság nem ezt ígérte, amikor a szankciókat bevezette” – mondta Deutsch Tamás az Európai Parlamentben.

Ursula von der Leyen 2024 után is az Európai Bizottság elnöke szeretne maradni és híve annak a globalista elképzelésnek, ami a zöldideológián keresztül egy új társadalmat akar felépíteni a nyugati világban – árulta el a hirado.hu-nak Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója.

• Ursula von der Leyen minden bizonnyal 2024 után is szeretne az Európai Bizottság elnöke maradni, így egyfajta programadó beszédet fog tartani.
• A globális minimumadóról nem valószínű, hogy Brüsszel lemondana, és minden eszközzel igyekezne kikerülni a tagállami vétót.
• A brüsszeli szankciós politika eszköze annak a nagy társadalomátalakító folyamatnak, amit a davosi Világgazdasági Fórumon szorgalmaznak a globalisták, és szándékosan hajtják fel az energiaárakat ennek elérése érdekében.
• A következő években komoly hitelfelvételekkel akarják erősíteni az átalakulást segítő zöldátállást és Ukrajna finanszírozását.

– Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán értékeli az unió elmúlt egy évét. Mi várható Von der Leyentől? Milyen irányokat szabhat az EU számára, továbbá lehetséges-e, hogy valamilyenfajta önkritikát gyakoroljon a brüsszeli szankciós politika eredményeit látva?

– A szankciós politika tekintetében bizonyosan nem fog önkritikát gyakorolni, főleg annak fényében, hogy minden azt mutatja, hogy

2024 után szeretne újra bizottsági elnök lenni.

A szerdai beszédre ezért fontos figyelni, mert programbeszéd is lesz egyben. Azokat a feladatokat fogja felvázolni, amire az Európai Parlament és a globalista elit irányából igény van, de egyúttal gesztusokat is tesz, ahogyan azt a napokban Magyarországgal kapcsolatban is tette. A célja ezzel egyértelműen a magyarok és a lengyelek megosztása.

– Milyen módon futhatna neki egy újabb ciklusnak Von der Leyen? Emlékezetes, hogy 2019-ben komoly politikai csaták árán sikerült őt megválasztani.

– Emmanuel Macron francia elnök már korábban javaslatot tett arra, hogy a 2024-es EP-választáson transzeurópai listák legyenek, csakhogy Macron nem javasolta a már 2019-ben megbukott Spitzenkandidat, azaz csúcsjelölti rendszer visszahozását. A transzeurópai listák felállítását Von der Leyen minden bizonnyal támogatni fogja és ebben látja a Spitzenkandidat-rendszer zálogát, hiszen a listavezető egyben csúcsjelölt is lehetne. Elsősorban a transzeurópai listákról fognak beszélni, azt fogják támogatni, a csúcsjelölti rendszerről pedig hallgatnak, holott a kettő ugyanaz. 2019-ben ez a rendszer megbukott, sem Orbán Viktor, sem Angela Merkel, sem Emmanuel Macron nem támogatta a parlament ilyen irányú túlterjeszkedését, így lett a magyar szavazatokról önként lemondó Manfred Weber helyett Ursula von der Leyen bizottsági elnök.

– A tavalyi beszédében Ursula von der Leyen a globális minimumadó mellett tett hitet. Ebben az ügyben várható-e, hogy más irányba mozdul el a brüsszeli politika?

– Brüsszel tovább fogja erőltetni ennek az elfogadását, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a tagállami vétót például Magyarország tekintetében kikerülhesse. A globális minimumadót az úgynevezett „megerősített együttműködés” keretein belül akarják elfogadni, ami azt jelenti, hogy a javaslattal egyetértő tagállamok fogadják el azt, de ez nem egyenértékű azzal, mintha az Európai Unió fogadná el. A múltban már használták ezt az eszközt, de a valódi probléma most az, hogy nemcsak Magyarország nem akarja ezt elfogadni, hanem több – onshore adóparadicsomnak számító – tagállam sem szívesen írná alá.

– A zöldenergiára való átállás is fontos elem volt Von der Leyen tavalyi beszédében, ehhez képest a jelenlegi helyzetben a szénerőművek újraindítását tervezik, és a németek sem sietnek lekapcsolni a még meglévő atomerőműveket. Milyen hatása lesz ennek a zöldátállás programjára?

– A davosi Világgazdasági Fórum által szorgalmazott Great Reset, illetve az Európai Bizottság elnöke által programszintre emelt Green New Deal, azaz az európai zöldmegállapodás lényege pont abban áll, hogy a koronavírus-járvány előttihez képest nagyságrendekkel csökkenteni kell a nyugati világ erőforrás-felhasználását.

Ha a cél felől megközelítve nézzük a dolgot, a globalista elit új társadalmat akar felépíteni, és ennek része a zöldpolitika. Brüsszel a szankciókkal elérte azt, hogy a fosszilis energia ára az egekbe szökjön, ezzel pedig rákényszerít mindenkit arra, hogy a zöldátállást minél gyorsabban véghezvigyék.

A szankciós politika céljai között – az orosz energiahordozókról való leválás mellett – szerepel ez is, hiszen ha a fosszilis energia jóval drágább lesz, akkor mindenkinek alternatívákat kell keresnie. Az orosz energiáról való leválás vagy az ezzel való szankciós fenyegetés, felhajtja az árakat és a brüsszeli döntéshozók azzal kalkulálnak, hogy ezzel gyorsítható a zöldátmenet. Ursula von der Leyen az évértékelőjében minden bizonnyal el fogja mondani, hogy mennyivel csökkent az orosz gázbehozatal, csak a valóság korántsem ennyire egyszerű. Az ugyanis egy dolog, hogy a közvetlen orosz gázimport arányaiban csökken, de ugyanazt a csepfolyósított orosz gázt veszi meg Európa a kínaiaktól drágábban és ugyanazt az orosz kőolajat veszi meg Indiától, szintén drágábban.

– Komoly társadalmi elégedetlenséghez vezethet egy olyan helyzet, amikor energiahiány van. Mit tervezhet Brüsszel, mit fog kezdeni az emberek felháborodásával?

– Most Brüsszel azt mondja, hogy egy nehéz tél jön, és hogy Putyin tehet mindenről. Azt nem vallják be, hogy a drága energia velünk marad, átmenetinek állítják be a problémát. Az életszínvonal radikális csökkentése, az energia- és élelmiszerárak felhajtása mögött az áll, hogy a nyugati félteke Covid előtti szintű fogyasztása esetén egy évben három földre lenne szükség. A tartósan magas energia- és élelmiszerárakkal a fogyasztás úgy csökken, hogy közben az emberek ugyanannyit fizessenek. Ezzel úgy akarják csökkenteni a klímaterheket a nyugati világban, hogy közben a fogyasztás is radikálisan csökken, ráadásul az infláció elinflálja az eurózóna déli országainak adósságát.

Erről szól a Great Reset projekt, aminek megvalósítására most valós esély kínálkozik. Az egekbe szökő árak miatt sok európai nemsokára tényleg „nincstelen lesz”.

Az európai emberek persze nem az életszínvonal csökkenéshez vannak szokva, és tavasszal nem ezt ígérték nekik. A szankciók által teremtett nehéz helyzetből Brüsszel a Green New Dealt fogja kimenetként ajánlani, vagyis a klímasemleges energiatermelésre és gazdaságra való átmenetet. Brüsszel célja pontosan az, hogy az emberek nyomást gyakoroljanak a politikusokra, így mozdítva elő a technológiai átállást. Tehát lehet majd újra 24 fokosra fűteni a szobákat, ha kiépítik a geotermikus energiarendszert, és Brüsszel ehhez venne fel hiteleket. Az újjáépítési alap mintegy 40 százalékát már most is a klímasemlegesség előmozdítására kellene használni. Mivel ez nem lesz elég az orosz energia kiváltására, újabb hitelfelvételekkel akarják felgyorsítani ezt a folyamatot, ebben is segíti őket, ha a fosszilis energia ára tartósan magasan marad.

– Ukrajnával mihez tud kezdeni az unió?

– Az látható, hogy az angolszász világ fegyverekkel látja el Ukrajnát, és az unióra maradna az ország gazdasági életben tartása, a költségvetési hiány és a háború finanszírozása. Voltak már törekvések arra vonatkozóan, hogy az unió vegyen fel hitelt az ukrán államháztartás finanszírozására. Ursula von der Leyen minden bizonnyal Ukrajna újjáépítését is meg fogja említeni, és a keleti partnerség országainak csatlakozási perspektíváját. Időpontot nem fog mondani, mivel előtte még meg kell reformálni az agrár- és kohéziós politikát, és át akarnak térni a többségi szavazásra. Arról nem is beszélve, hogy befagyott konfliktusban, esetleg háborúban álló országot sem a NATO, sem az EU nem fog felvenni. Ezért az ukránok irányába maradnak a szép szavak és szóvirágok.