POLITIK

Szerző Ripost

1 hete

A helyzet súlyos! - vészjelzést ad le a német ipar

Élelmiszer-ellátási hiány alakulhat ki.

A német fagyasztott és friss élelmiszerek gyártói arra figyelmeztetnek, hogy élelmiszer-ellátási hiány alakulhat ki, ugyanis sok vállalat küszködik a magas energiaköltségekkel, néhányan pedig emiatt akár a fizetésképtelenség szélére is sodródhatnak – számolt be a Junge Freiheit hetilap. A nehéz helyzetbe került cégek nyílt levében fordultak Olaf Scholz német kancellárhoz, Robert Habeck szövetségi gazdasági miniszterhez és Cem Özdemir szövetségi élelmezésügyi miniszterhez.

Az élelmiszeripar jelenleg a második világháború vége óta a legsúlyosabb válságát éli, ezért arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy jelentős élelmiszer-ellátási hiány alakulhat ki, amely a német lakosságot fenyegeti. A helyzet nagyon súlyos!” – fogalmaztak az élelmiszeripari vállalatok a német kormány tagjainak küldött nyílt levélben.

A válság különösen a közepes méretű fagyasztott élelmiszergyártók energiaigényes vállalkozásait érinti, amelyek az energiaválság miatt a létüket is fenyegető problémával néznek szembe. Mindemellett a német lap szerint további jelentős problémák is jelentkeztek a vállalatoknál, többek között az élelmiszerellátási láncok megszakadása, a munkaerőhiány, valamint a nyersanyag hiánya.

Kiürülhetnek a német szupermarketek hűtőszekrényei és fagyasztói

A Junge Freiheit továbbá arra is rámutatott,

hogy az energiaköltségek nagymértékű növekedését a cégek már nem tudják megtakarítással vagy az eladási árak egy részének a vásárlókra történő áthárításával kompenzálni.

Egyes vállalatok „a gyártósorok küszöbön álló leállásától és az élelmiszer-elosztás hűtött logisztikai központjainak bezárásától tartanak”, és vannak olyanok is, akik már a csődre készülnek.

Ha a német szövetségi kormány nem tesz mielőbb ellenintézkedéseket, hamarosan kiürülhetnek a német szupermarketek hűtőszekrényei és fagyasztói – hangsúlyozta a hetilap.

A gyártók az energiaköltség-korlátozási program rövid távú feloldását követelik a mélyhűtési lánc valamennyi középvállalata számára, az ipar, a hűtőházak, a kereskedelem és a logisztikai szolgáltatások területén.

Annak érdekében, hogy az energiaellátás problémáira felhívják a német kormány figyelmét, az aggódó vállalatok nyílt levelet küldtek kormánytagoknak, többek között a szociáldemokrata Olaf Scholz német kancellárnak (SPD), Robert Habeck zöldpárti gazdasági miniszternek és a szintén zöldpárti Cem Özdemir szövetségi élelmezésügyi miniszternek is.

Rekordszinten nőttek a termelői árak Németországban – az adatokat kedden közölte a német szövetségi statisztikai hivatal. A legnagyobb mértékben továbbra is az energiaárak nőttek: összességében 139 százalékkal. A földgáz ára 209, az áramé pedig 174 százalékkal nőtt egy év alatt. A drasztikusan megemelkedett rezsiköltésgeket a németek nem tudják kifizetni, ezért október elejére tüntetéseket szerveznek.

Kétségbeesett és dühös emberek panaszkodnak a német energiaszolgáltatóknak – írta meg a Reuters. Vannak, akik sírva telefonálnak, mert nem tudják fizetni a számláikat. A Reuters szerint a németek csaknem 40 százaléka fél attól, hogy télen nem vagy csak nagyon nehezen fogja tudni fizetni a gázt és az áramot.

A német szolgáltatók ugyanis a szankciók miatt megemelkedett költségeiket a fogyasztókra hárítják.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung számokat is közölt. Vannak, akiknek a gázszámlája az eddigi 154 euróról több mint 1106 euróra, vagyis 440 ezer forintra emelkedett havonta.

Az emelkedés mértéke tartományonként változik és a szolgáltatóktól is függ.

De sokan úgy számolnak, hogy az árak a négyszeresükre is nőhetnek.

Egy Németországban élő nő, Mari Schmitz de Bruijn az M1-nek arról beszélt, hogy már most duplájára nőtt a gázszámlája: 160 eurót, vagyis átszámítva csaknem 65 ezer forintot fizet havonta, pedig még nem is indult be a fűtési szezon.

„Nagyon félünk. A szankciók nem Oroszországot érintik, hanem minket, németeket. Már nem megy tovább, olyan magas áram- és gázárakat kell fizetnünk, mérhetetlenül megdrágultak. A középosztály, a kisüzemek, a pékségek, a hentesek… Nekik fogalmuk sincs, miből fizessenek” – fogalmazott a nő.

Az elszabaduló energiaárak miatt október elejére Berlinben és több kisvárosban is tüntetéseket hirdettek. Már korábban is tartottak demonstrációkat, de az energiapánik miatt most újra utcára vonulnak.

Közben a Németországba irányuló orosz gázszállítás még mindig akadozik: augusztus végén karbantartásra hivatkozva a Gazprom leállította az Északi Áramlat 1 vezetéket, néhány nappal később pedig Moszkva közölte: a szállítás addig nem tud újraindulni, amíg érvényben vannak a nyugati szankciók.

Rekordszinten nőttek a termelői árak Németországban. A szövetségi statisztikai hivatal szerint augusztusban – éves szinten – meghaladta a 45 százalékot az áremelkedés. A legnagyobb mértékben továbbra is az energiaárak nőttek: 139 százalékkal. A földgáz ára 209, az áramé pedig 174 százalékkal nőtt egy év alatt. A drasztikusan megemelkedett rezsiköltségek miatt a németek október elejére tüntetéseket szerveznek Berlinben. A német jegybank közben azt írja: már látszanak a gazdasági visszaesés jelei, előrejelzésük szerint jelentősen csökkenhet az ipari termelés, az infláció pedig tovább nő majd – számolt be az M1 Híradó.

Komoly gazdasági visszaesés jön télen – közölte a német jegybank. Legújabb, szeptemberi jelentésük a korábbinál is borúlátóbb: az energiaválság miatt tíz százalék körüli inflációval számolnak és azzal, hogy tartósan csökken az ipari termelés. A Bundesbank szerint aggasztó a helyzet, az alapanyaghiány és a rezsiköltségek elviselhetetlen terhet rónak több ágazatra is. A bútor- és a vegyipari cikkek gyártása már most visszaesett.

Leállítják a termelést az első sörfőzdék – erről a német Bild írt. A napilap szerint országosan akadozik a szén-dioxid szállítás, anélkül pedig nem tudják megtölteni a palackokat. Két sörüzemnek ezért átmenetileg már le is kellett állítani a gyártást.

A kisebb vállalkozások is áldozatul eshetnek az energiaválságnak – erről a német gazdasági miniszter beszélt egy tévéinterjúban. Robert Habeck úgy fogalmazott: ezek a cégek nem csődölnek majd be végleg, de egy időre talán bezárnak.

„Kevesebbet vásárolnak az emberek, ezért csökken például a pékségek és virágboltok bevétele. Ez nem jelent csődöt, de előfordulhat, hogy átmenetileg be kell majd zárniuk”

– fogalmazott.

A német jegybank szerint feszült lesz a gázellátási helyzet is a következő hónapokban. Ezért a gázfogyasztás további csökkentését látják szükségesnek.

A Németországba irányuló orosz gázszállítás még mindig jelentősen elmarad a korábbiaktól. Augusztus végén karbantartási munkákra hivatkozva a Gazprom leállította az Északi Áramlat 1-es vezetéket, néhány nappal később Moszkva azt közölte: a szállítás addig nem tud újraindulni, amíg érvényben vannak a nyugati szankciók.

Egy Németországban élő nő az M1-nek arról beszélt, hogy duplájára nőtt a gázszámlája:

160 eurót, vagyis átszámítva csaknem 65 ezer forintot fizet havonta, pedig még nem is indult be a fűtési szezon.

A nő szerint előfordul, hogy órákig nincs villany, és olyankor a mobilszolgáltatás is szünetel.

Nagyon félünk, a szankciók nem Oroszországot érintik, hanem minket, németeket. Már nem megy tovább, olyan magas áram-, és gázárakat kell fizetnünk. Mérhetetlenül megdrágultak. Félünk a számláktól, amiket nem tudunk kifizetni. A középosztály, a kisüzemek, a pékségek, hentesek, nekik fogalmuk sincs, miből fizessenek” – mondta Mari Schmitz de Bruijn.

Az elszabaduló energiaárak miatt október elejére Berlinben és több kisvárosban is tüntetéseket hirdettek különböző szervezetek. Már korábban is tartottak demonstrációkat a szankciók miatt, de most ismét utcára vonulnak.

Hazánk nehéz időszak előtt áll” – hangsúlyozta Olaf Scholz német kancellár az elmúlt hónapokban többször is. Németország ennek ellenére továbbra is kitart az Oroszországgal szembeni szankciók mellett, és igyekszik megoldásokat találni az energiaválságra.

Csakhogy közben borulhat a német kormány téli energiaterve

– közölte a Világgazdaság. A portál a német környezetvédelmi minisztériumra hivatkozva azt írja: szivárgást észleltek egy bajorországi atomerőműnél, ezért az egyik reaktort le kell állítani. Ez nem veszélyezteti a biztonságot, de jelentősen megnehezítheti majd Berlin téli energiatervének a megvalósítását.

Az Insa közvélemény-kutató cég legújabb felméréséből kiderül: tízből nyolc német (82 százalék) már megterhelőnek érzi a jelenlegi emelkedő árakat, az Oroszország elleni szankciók elfogadottsága pedig hónapról hónapra csökken a lakosság körében. Az Európai Unióhoz hasonlóan Nagy-Britanniában is visszájára sültek el az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók. A The Sun című brit lap arról írt, hogy miközben az orosz gazdaság meg sem érezte a büntetőintézkedések negatív hatását, sőt profitált azokból, addig az Egyesült Királyságban megsínylik azok következményeit.

 

A közvélemény-kutatás eredményei szerint a többség (52 százalék) úgy érzi, hogy romlott idén a személyes gazdasági helyzete. Ennél is többen (55 százalék) számítanak arra, hogy ez a helyzet az év végéig tovább romlik.

A válaszadók túlnyomó része készül arra, hogy aktívan cselekednie kell: 61 százalék azt tervezi, hogy a megnövekedett fűtési költségek miatt kevesebbet fűt majd, mint az előző évben.

Ami az Oroszország elleni szankciókat illeti, a németek továbbra is megosztottak, gyakorlatilag minden második válaszadó (52 százalék) támogatja az Oroszországgal szemben, az orosz–ukrán háború miatt télen bevezetett szankciók folytatását.

Minden harmadik (33 százalék) viszont inkább ellenzi a szankciók fenntartását.

Lényeges megemlíteni, hogy a szankciók elfogadottsága már az elmúlt hónapokban is csökkent.

A várható további terhek pedig, amelyek az elkövetkező hetekben és hónapokban sokak számára további korlátozásokat eredményeznek, valószínűleg tovább csökkenthetik az oroszországi szankciók elfogadottságát.

A kelet-németországi válaszadók szűk relatív többsége már most ellenzi az oroszországi szankciók folytatását.

Az 50 év alatti válaszadók körében is egyértelmű relatív többség van az Oroszország elleni szankciók ellen (44–46 százalék).

Nagy-Britanniában is a visszájára sültek el az Oroszországgal szembeni szankciók

Az Európai Unióhoz hasonlóan Nagy-Britanniában is visszájára sültek el az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók. A The Sun című brit lap arról írt, hogy miközben az orosz gazdaság meg sem érezte a büntetőintézkedések negatív hatását, sőt profitált azokból, addig az Egyesült Királyságban megsínylik azok következményeit. Példaként említik, hogy a rezsi 80 százalékkal emelkedett a briteknél, miközben Oroszországban csak 10 százalékkal. De az élelmiszerek inflációja is rendkívül magas, miközben az oroszoknál még csökkentek is az árak .

Hiába ígérte Boris Johnson korábbi és Liz Truss jelenlegi brit miniszterelnök, nem az oroszok, hanem a brit lakosság fizeti a háború és a miatta bevezetett szankciók árát.

Ráadásul az üzemanyag ára is rekordmagas – majdnem 2 font gallononként a szigetországban, ezzel szemben az oroszok ennek csak a harmadát fizetik.

A brit lap úgy összegez: „üdvözöljük a szankciókkal sújtott Oroszországban, ahol a fűtési számla és az üzemanyag ár a töredéke, mint Nagy-Britanniában.”

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!