A Gazprom leállítja az európai szállítást

Szerda délelőtt Twitter-üzenetben jelentette be az orosz állami vállalat a Gazprom, hogy az Ukrajnán keresztüli európai gázszállítást leállítják, ennek háttérben pedig  elszámolási és jogi viták állhatnak.

Moszkva szankciókat helyezett kilátásba az ukrán állami gáztársaság, a Naftogaz ellen. Amennyiben a döntés megszületik, úgy a Gazprom egyáltalán nem fog tranzitdíjat fizetni az ukrán vállalatnak. A Gazprom szerint ezt a döntést az orosz hatóságok akkor fogják meghozni, ha az ukrán vállalat nem hagy fel a tranzitdíjakkal kapcsolatos viták nemzetközi döntőbíróság előtti tárgyalásának igényével.

A Naftogaz még a hónap elején perelte be az orosz vállalatot a tranzitdíjak miatt, hiszen habár a két ország háborúban áll, a gázszállítás továbbra is zajlott – igaz, csökkentett volumenben – Ukrajnán keresztül.

Jurij Vitrenko, a Naftogaz vezérigazgatója szerdán közölte, a vállalat továbbra is folytatja a Gazprom elleni választottbírósági eljárást. A Gazprom reagálásában elutasította a Naftogaz követeléseit, valamint nyomatékosították: a nem teljesített szolgáltatásokat nem kell és nem is fogják kifizetni.

Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy a Gazpromot, mint a csővezeték tulajdonosát bevonják az Északi Áramlat vezetékein történt rendkívüli események kivizsgálásába – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak.

A csőnek van gazdája, és a Gazprom is részes a tulajdonlásban. Természetesen enélkül nem lehet (a vizsgálatot lefolytatni)” – mondta Peszkov arra a kérdésre válaszolva, vajon az orosz fél ragaszkodik-e ahhoz, hogy a Gazprom vagy az orosz állam képviseletében az orosz hatóságok rész vehessenek a történtek kivizsgálásában.

„Ez nem egy gazdátlan cső” – tette hozzá.

Alekszandr Grusko külügyminiszter-helyettes szerdán újságíróknak azt mondta, hogy

Oroszország az EU megkeresése esetén kész lenne megfontolni a részvételt az Északi Áramlat gázvezetékeken történt incidensek kivizsgálásában, de eddig ez nem történt meg.

Peszkov szerint mivel még az sem világos, hogy mi történt a vezetékekkel, azt sem lehet megjósolni, hogy meddig tarthat a javítás.

„Csak arra szeretnék mindenkit felszólítani, hogy gondolkodjon el, mielőtt bármilyen nyilatkozatot tesz, még meg kell várni a pillanatot, amikor kivizsgálják a sérülést, hogy megállapítsák, robbanásról van-e szó vagy sem” – mondta.

Peszkov „ostobaságnak” nevezte a feltételezést, mely szerint Oroszországnak köze lehetett a történtekhez,

rámutatva, hogy Moszkva nem lehetett érdekelt az incidensben, mert Európába vezető gázszállítási útvonalakat veszített el. Mint mondta, az üggyel kapcsolatban „rengeteg kérdés” merül fel. Megjegyezte: az amerikai cseppfolyósított földgáz szállítói erősen érdekeltek abban, hogy továbbra is magas nyereséget termeljenek. Emlékeztetett arra, hogy Joe Biden amerikai elnök február elején az Északi Áramlat 2 felszámolásának lehetőségéről beszélt.

„Nem tudjuk, hogy mit értett ezen az Egyesült Államok elnöke” – mondta.

„Látjuk a lengyeleknek az őrülettel határos hisztérikus-eufórikus reakcióját, látjuk, hogy mások köszönetet mondanak az Egyesült Államoknak ezért (az incidensért). Azt sem tudjuk, mit jelent ez a hálálkodás”

– fogalmazott a szóvivő.

Peszkov arra utalt, hogy Radek Sikorski volt lengyel külügyminiszter, EP-képviselő a Twitteren egy „Thank you, USA” szövegű bejegyzést osztott meg a tengeri gázszivárgásról készült felvétellel együtt.

„Ez egy hivatalos bejelentés egy terrorcselekményről?” – vetette fel a kérdést Sikorski köszönetnyilvánításával kapcsolatban a Telegramon Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.

Zaharova emellett a Telegram-csatornáján megosztotta Biden februári sajtótájékoztatójának egy részletét, amelyen az amerikai elnök arra figyelmeztetett, hogy

„ha Oroszország behatol, ha tankok vagy csapatok lépik át újra az ukrán határt, akkor (…) nem lesz többé Északi Áramlat”.

„Véget vetünk neki. Ígérem, hogy meg tudjuk csinálni” – mondta akkor az amerikai elnök.

„Biden köteles válaszolni arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok beváltotta-e a fenyegetését 2022. szeptember 25-én és 26-án, amikor az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 három vezetékén vészhelyzeti esemény történt, amelyet ideiglenesen csővezeték-szakadásnak minősítettek” – írta Zaharova.

A külügyi szóvivő közölte, hogy a gázvezetékeken történt rendkívüli eseményekkel kapcsolatban kezdeményezi az ENSZ Biztonsági Tanácsa hivatalos tanácskozásának összehívását. Zaharova a Rosszija 1 állami tévécsatornának nyilatkozva azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy régóta következetesen törekszik az európai együttműködés meghiúsítására, hogy piacot teremtsen a saját energiahordozói számára.

Peszkov a sajtónak azt mondta: az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 gázvezetékkel kapcsolatos helyzet párbeszédet és az összes fél gyors interakcióját igényelné, de a dialógus most teljesen hiányzik.

A vezetékeket üzemeltető Nord Stream AG kedden az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 tengeri csővezetékek három szálát ért „példátlan károkról” számolt be, amelyeket hétfőn néhány órán belül fedeztek fel.

Az első szivárgást az Északi Áramlat 2-nél észlelték, a dán Bornholm sziget közelében, aztán még kettőt az Északi Áramlat 1-en. A Dán Energiaügynökség jelentése szerint nagy mennyiségű gáz szivárgott a tengerbe, a helyszínt a repülőgépeknek és hajóknak öt tengeri mérföldes körzetben el kell kerülniük. Több vezető politikus nem zárta ki, hogy a vezetéket szabotázsakció rongálhatta meg.

A két megrongálódott vezetékrendszer Oroszországot és Németországot köti össze a Balti-tenger alatt. Egyik vezetékpár sem üzemel, de a robbanásokat megelőzően gázzal volt feltöltve. Az Északi Áramlat 1-et arra hivatkozva állította le az orosz fél augusztusban, hogy az összes turbina meghibásodott, a szervizelésüket pedig a Siemens a szankciók miatt képtelen ellátni. Az Északi Áramlat 2 üzembe helyezési eljárását a német fél állította le Oroszország Ukrajna elleni támadására hivatkozva.

A meghatározott éves átlagfogyasztással rendelkező magyar háztartások európai összehasonlításban továbbra is kedvező áron juthatnak földgázhoz és villamos energiához – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az augusztusi nemzetközi ár-összehasonlítás alapján szerdán az MTI-vel.

A MEKH nemzetközi sztenderdek alapján kidolgozott havi ár-összehasonlítása az európai fővárosok villamosenergia- és földgázárait mutatja be.

Kiemelték, a rezsicsökkentett áron vásárolható földgáz Magyarországon a legolcsóbb, míg  a villamos energiáért átlagfogyasztás esetén a második legkedvezőbb árat fizetik a magyar fogyasztók.        

A közleményben felidézik, hogy a kormány rendelkezéseinek értelmében 2022. augusztus 1-jétől az átlag feletti fogyasztás esetén úgynevezett piaci árat kell fizetniük a fogyasztóknak, ezért a villamos energia és a földgáz fogyasztói árait a MEKH szakértői kiegészítették egy hipotetikus árral.

A villamos energiáért az augusztusi nemzetközi ár-összehasonlítás szerint a magyar fogyasztók – a rezsivédett árkategóriába tartozó átlagfogyasztás (2523 kWh/év) esetén – a második legolcsóbb árat, kilowattóránként (kWh) 9,36 eurócentet fizetnek. Az éves átlagfogyasztásnál 20 százalékkal többet fogyasztó háztartások kilowattóránként 10,78 eurócent áron juthattak villamos energiához, ami szintén a második legolcsóbb ár európai összehasonlításban.

A földgázért augusztusban átalagfogyasztás (63 645 megajoule) továbbra is a 

magyar fogyasztók fizették a legalacsonyabb árat, 2,57 eurocentet kilowattóránként. Az átlagot 20 százalékkal meghaladó fogyasztás esetén a magyar háztartások 5,14 kilowattóránként eurócentért  jutottak földgázhoz, amely európai összehasonlításban a második legkedvezőbb ár.

A kormány szerdai ülésén elfogadta a Fidesz-frakció kezdeményezését: nemzeti konzultációt indítunk a szankciókról – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a szerdai kormányülés után a Facebookon.

Az Európai Bizottság kereskedelmi korlátozásokat is tartalmazó nyolcadik szankciós csomag elfogadására tett javaslatot Oroszországgal szemben, tekintettel arra, hogy Oroszország „folytatja az Ukrajna elleni agressziót” – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán.

Közölte: A szankciós csomag célja, hogy újabb csapást mérjenek az orosz gazdaságra, és korlátozzák az ország kereskedelmi lehetőségeit is. A javasolt szankciós csomag szerint az EU megtiltaná a fegyverek, a repülőgépgyártáshoz használható termékek, bizonyos elektronikus eszközök, valamint egyes kémiai anyagok kivitelét Oroszországba, számos orosz termék importját, szolgáltatások nyújtását orosz vállalatok és hatóságok számára. Javaslatot tesznek annak a jogalapnak a megállapítására is, amely alapján meghatároznák az orosz olajár felső határát.

Az uniós importkorlátozás legkevesebb 7 milliárd euró bevételtől fogja megfosztani Oroszországot – húzta alá az Európai Bizottság elnöke.

Továbbá a csomag értelmében az uniós állampolgároknak tilos lesz olyan vállalatok kormányzati testületeiben szerepet vállalniuk, amelyek orosz állami tulajdonban vannak. Ugyanis Von der Leyen szerint „Oroszország nem részesülhet az uniós tudásból és szakértelemből”.

A szankciós politikát át kell értékelni és újra kell gondolni. Erről fog szólni a következő európai politikai szezon – jelentette ki szombati Facebook-bejegyzésében Orbán Balázs.

A  miniszterelnök politikai igazgatója posztjában arra hívja fel a figyelmet:  Oroszország a világ legnagyobb nukleáris arzenáljával és legértékesebb energiatartalékaival rendelkező eurázsiai civilizáció, ezért az energiaszankciók strukturálisan mindig is arra voltak ítélve, hogy visszafelé sülnek el.

Orbán Balázs szerint ugyanakkor Közép- és Kelet-Európát komoly gazdasági visszaesés fenyegeti, éppen akkor, amikor a régió arra készül, hogy az uniós költségvetés nettó befizetőjévé váljon.

Mindezek miatt a szankciós politikát át kell értékelni és újra kell gondolni Orbán Balázs szerint.