Újabb részletek derültek ki az afrikai migránsról, aki a nyílt utcán megerőszakolt egy nőt Olaszországban

Olaszországban egy hónap múlva országgyűlési választásokat tartanak. A migráció kiemelt téma, főleg annak fényében, hogy egy olasz kisvárosban vasárnap a nyílt utcán egy afrikai migráns megerőszakolt egy Ukrajnából menekült nőt – hangzott el a Kossuth Rádióban.

Sárközy Júlia, a közmédia római tudósítója elmondta, hogy erős, ötvenszázalékos jobboldali fölény észlelhető a közvélemény-kutatások szerin. A legfontosabb témák között a gazdasági helyzet, a családok megélhetése és a rezsiköltségek is szerepelnek.

A migráció szintén kiemelt téma, ez abból is látszik, hogy Matteo Salvini Lampedusa szigetén indította be kampányát, ahova idén már 52 ezer migráns érkezett.

A héten hír volt arról is, hogy Piacenza belvárosában vasárnap kora reggel egy 55 éves ukrajnai nőt bántalmazott és erőszakolt meg egy 27 éves a guineai migráns. A férfit őrizetbe vették, a nőt sokkos állapotban kórházba szállították.

A vasárnapi bűncselekmény nem egyedülálló, több illegális migráns által elkövetett bűncselekmény is történt.

Az esetről készült videót Giorgia Meloni, az Olasz Testvérek elnöke is bemutatta közösségi oldalán. Az eset megrázta a közvéleményt. Meloni azt hangsúlyozta, hogy ha a jobboldalnak szavaznak bizalmat, akkor megállítják a városok lezüllését, míg a baloldal szerint a videó politikai propaganda, és bemutatása nem segíti a migránsok integrációját.

Az elkövető egy 27 éves afrikai férfi, aki 2014-ben érkezett Szicíliába. Nyolc évig ideiglenes tartózkodási engedéllyel volt az országban, és menedékkérelmét idén nyáron elutasították, így illegálisan él Olaszország területén.

A statisztikai hivatal adatai szerint a börtönben lévők majdnem 40 százaléka illegális migráns, és csupán 9 százalékuk integrálódik.

Egy hónap múlva választásokat tartanak a déli országban.

A szeptember 25-i parlamenti választások előtt egy hónappal végzett közvélemény-kutatásokban az Olasz Testvérek (FdI), a Liga és a Hajrá, Olaszország! (FI) jobboldali szövetsége megközelíti az ötvenszázalékos támogatottságot – számolt be Sárközy Júlia, az MTI római tudósítója.

A számok azt mutatják, hogy a legnagyobb támogatottságú párt huszonnégy százalékkal az FdI Giorgia Meloni vezetésével, ezt követi 22,6 százalékkal a balközép Demokrata Párt (PD). Más felmérésekben az FdI megközelíti a huszonöt százalékot, miközben a PD alig lépi túl a húszat.

A közvéleménykutatók között abban teljes az egyetértés, hogy ha most lennének a választások, az FdI, a Liga és az FI, valamint más kisebb jobboldali pártok alkotta szövetség nyerne. A koalíció ereje a felmérések többségében túllépi a negyvenkilenc százalékot, de az óvatosabb mérések szerint is negyvenhat–negyvennyolc százalék között teljesít. Ezzel szemben a PD vezette baloldali szövetség harminc százalékon áll.

A harmadik legnagyobb jobboldali párt a Matteo Salvini vezette Liga,

a Demopolis adatai szerint 14,5 százalékkal. A Silvio Berlusconi vezette FI túllépi a tíz százalékot. Az Öt Csillag Mozgalom (M5S) támogatottsága tizenegy százalék körüli értéket mutat.

Az új centrum – amelyet a Carlo Calenda vezette Akció párt és a Matteo Renzi vezette Élő Olaszország (IV) hozott létre – nem éri el az ötszázalékos támogatottságot. A Demopolisnak nyilatkozók hatvanhét százaléka mondta azt, hogy elmegy szavazni, ami az öt évvel ezelőtti parlamenti választások részvételi arányához képest hat százalékpontos csökkenést mutat. A szavazásra jogosultak ötöde bizonytalannak vallja magát.

Az Emg intézet szerint tíz olaszból hatot az ország gazdasága mellett mindenekelőtt saját anyagi helyzete foglalkoztat. Az nyeri a választást, aki meg tudja nyugtatni a lakosságot a növekvő inflációval és rezsiköltségekkel szemben

– nyilatkozta Fabrizio Masia, az Emg képviselője.

Szeptember 25-én több mint ötvenmillió olaszt várnak az urnákhoz. Ez lesz az első alkalom, hogy a 18 év felettiek a képviselőház mellett a szenátus tagjait is megválaszthatják, mivel mostanáig a felsőházi mandátumok odaítélésében csak a 25 év feletti választók vehettek részt.

A 2018-as választási reform szerint a mandátumok harmadát az egyéni jelöltek között, kétharmadát arányos rendszerrel osztják szét a pártokra leadott voksok alapján. A 2020-ban bevezetett reform értelmében

a következő parlamentnek a korábbi 945 helyett csak 600 tagja lesz. A pártoknak a bejutáshoz túl kell lépniük a három, a szövetségeknek pedig a tíz százalékot.

A jobboldali Olasz Testvérek (FdI) várható választási győzelme nem képvisel veszélyt a demokráciára, az európai és a nemzetközi stabilitásra, miként a nemzetközi sajtóban szerepel – utasított vissza a személyét és pártját „szélsőségesként” feltüntető híreket Giorgia Meloni, a FdI elnöke szerdai videóüzenetében.

A Giorgia Meloni közösségi oldalain angolul, franciául és spanyolul közzétett felvétel elején az FdI 45 éves elnöke bemutatkozik, és pártját konzervatív erőnek minősíti.

A politikus kifejtette, a szeptember 25-i olasz parlamenti választások előtt a nemzetközi sajtó azt írja, hogy ha az FdI nyer, és Giorgia Meloni lesz a következő kormányfő, ez „veszélyt jelent a demokráciára, Olaszországra, az európai és nemzetközi stabilitásra”. Hozzátette, azt olvasta, hogy az FdI győzelme „katasztrófa lesz, autoriter fordulathoz vezet, Olaszország kilépését jelenti az euróövezetből és más hasonló értelmetlenségek”.

Giorgia Meloni leszögezte, hogy mindebből semmi nem igaz, a személyét és pártját támadó cikkeket „a baloldali fősodratú média sugallja, mely Olaszországban is erősnek számít (..), de kevéssé követik az olaszok”.

Meloni elutasította a véleményeket, melyek szerint kormányra kerülése veszélyeztetheti a pandémia utáni gazdasági helyreállításra szánt európai források felhasználását. A gazdasági programmal megbízott Mario Draghit a közgazdász kormányfőt támogató politikai többség megosztottsága buktatta meg – hangoztatta Meloni hangsúlyozva, hogy az Olasz Testvérek a 2018-as választásoktól ellenzékben volt.

Emlékeztetett, hogy az utóbbi több mint tíz évben Olaszországot nem az urnákból, hanem politikai paktumokból kikerült kormányok irányították, ami nem felel meg a demokrácia szabályainak – jegyezte meg. Úgy vélte, a baloldali kormányokkal „az állam ellenséggé vált a lakosság és a vállalkozói élet szemében a személyi szabadságok egyre élesebb megsértése miatt”.

„Olaszországnak egységes és világos elképzelésekkel bíró kormányra van szüksége, amely a forrásokból egy eurót sem enged elveszni” – jelentette ki. Giorgia Meloni hangoztatta, hogy az olasz jobboldal az utóbbi évtizedek során “fenntartások nélkül” elítélte a demokrácia elfojtását, a zsidóellenes törvényeket, a nácizmust és kommunizmust egyaránt, ellentétben az olasz baloldallal, mely sokáig más magatartást követett, mivel „bőkezű” támogatásban részesült a Szovjetunió részéről.

„A baloldal attól retteg, hogy a közelgő választásokon az olaszok a váltásra szavaznak az Olasz Testvérekre voksolva” – mondta Giorgia Meloni. „Kristálytisztának” nevezte, hogy pártja a nyugati térfélen áll, valamint elítéli Oroszország “brutális agresszióját” Ukrajnával szemben.

„Politikai elképzelésünk szerint Európának főszereplőnek kell lennie, mely képes valós többletértéket képviselni polgárai számára, kevesebb bürokráciával és nagyobb cselekvési képességekkel a jelentős területeken” – hangoztatta az Olasz Testvérek elnöke, aki az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsalád elnöke.

A felmérésekben jelenleg 46 százalékon álló jobbközép szövetség legnagyobb pártjának az Olasz Testvérek számít, mely megelőzi a Matteo Salvini vezette Ligát és a Silvio Berlusconi vezette Hajrá, Olaszországot! (FI).

Megállapodásuk szerint hármuk közül az lesz a kormányfő, akinek pártja több szavazatot szerez. Berlusconi szerdán első alkalommal mondta ki, hogy a jobbközép győzelmével Giorgia Meloni „megfelelő” miniszterelnök lesz. A volt többszörös miniszterelnök hozzátette, a jobbközép külpolitikai hitelességét a FI biztosítja, mely választási logójára rátette az Európai Néppárt (PPE) nevét is.