Tranzit: Isten, haza, család. Miért nem hisz benne a baloldal?

Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter Hiller Istvánnal, volt oktatásért és kultúráért felelős miniszterrel beszélgetett a Tranziton a magyar kultúra kérdéseiről. Rendkívül inspiráló és értékes társalgást hallhattunk arról, van-e balos, vagy jobbos kultúra, és hogy a politika mennyiben befolyásolja a kultúrát.

„Rengeteg olyan balos ismerősöm van, aki életmódi konzervatív. Aki az életmódjában nem tűri a káoszt.” - kezdte a beszélgetést Csák János. 

Hiller István a felvetésre úgy reagált, a Tranziton jó és épeszű vitákat lehet folytatni. Arra a kérdésre, hogy van – e balos vagy jobbos kultúra, azt válaszolta, neki színvonalas vagy színvonaltalan kultúra van. „Van jó könyv, jó színész, jó előadás. A kultúrát megtestsítő politikában vannak eltérések. Szép dolog, hogy eltérőek vagyunk. Ha tudunk egy irányba húzni, az vita. Magyarországon ennek a nemzetnek van-e és szüksége van-e olyan kultúrpolitikára, ami nem csak megtart, hanem nyitott az újra, az a kérdés. Azt láttam történészként és politikusként, hogy az országunk akkor ment előre, ha megtartott a múltból és elfogadta a jót is, az újat is” - fogalmazott a politikus. 

Az ellenzéki politikus szerint hatalmas feladat egy olyan nyelvű országban élni, ami izolált. „Az identitásunk része a nyelvünk. Nagy jelentőségnek tartom az anyanyelv ápolását. Az én kérdésem az, hogy Közép-Európában lehet-e az Isten, haza, család együttesnek közös halmaza a szabadság, egyenlőség, testvériség hármasával. Szívesen venném azt a kultúrpolitikát, melyben nem hatalompolitikai eszközök érvényesülnek, hanem azt próbálja megtalálni, van-e a két hármasnak közös halmaza” - fogalmazott a volt kultúráért felelős miniszter. 

Csák János szerint ezt össze lehet egyeztetni. „Ebben hiszek. Egyetértek Veled, hogy a magyar nyelvünk egy puha fészek, intim, szép, de izolációt is okozhat. A magyar szellemi teljesítmény, amit a magyar konzervatív tábor elért, azt érte el, hogy ma, az Egyesült Államok meghívta ennek az országnak a miniszterelnökét a CPAC-re. Egy erőnk van, az intellektuális erő, és a magával ragadó gondolatok. A Te felvetésedre Madách Imre kortesbeszédével reagálnék, melyben a szabadság e összefér Istennel” -reagált a kultúráért felelős miniszter. 

Csák János azt is elmondta, most azoknak a művészeknek adnak lehetőséget, akik korábban sosem kaphattak esélyt. „Az MMA-ban micsoda emberek vannak most, akiknek a nevét sem hallottuk korábban, az előző kormányzás idején. Nem lehetett volna baj, ha a Széchenyi Akadémia kinyitja a kapuit” - fogalmazott a miniszter. 

Hiller István azonnal reagált: „Negyedszer van kétharmadotok. Mi lenne, ha a negyedik után nyitnátok? Nem az MMA-tól sajnálom a támogatást. Persze, hogy védem az időszakot, mikor a kultúráért én feleltem. Én neveztem ki a Szépművészeti Múzeum élére Baán Lászlót. Nagyon tehetséges embernek tartottam. Együtt kezdtük el a nagy kiállításokat, melyek százezreket vonzottak. Ha hitvitákat folytatunk, nincs innováció” - szögezte le az ellenzéki politikus. 

Csák János a Liget-projekt kapcsán felhozta, ebben az ügyben az ellenzéknek mégis más volt a véleménye. Erre Hiller István úgy reagált: „Azt szeretném, ha a megépült intézmények színvonalas és jó kiállításokat, előadásokat tartanának. És semmi többet”

Az ellenzéki politikus úgy érvelt, aki nem kizárólag az Isten-haza-család hármasában hisz, az nem természetes, hogy tagadja azt. „Az elkövetkező egy, másfél évben, beruházások és nagyberuházások idejében, most ezt a távot érdemes nézni. Aki egyszer ellenezte az Eiffel-torony megépítését, ma már lehet, hogy elvitte oda az unokáját. Mértékletességet javasolnék a kulturális nagyberuházások tekintetében most. Figyeljünk együtt a vidékre, a kisváros galériáira, a könyvtárra. Szerintem nem tartható az a költségvetés, amit elfogadott a kormány 2023-ra. Azt javaslom, hogy most a megőrzés időszaka legyen. Tudok mindenféle tervről. Jobb időszakban én is szükségét érezném egy új Nemzeti Galériának, de most nem ennek van itt az ideje. Ne a vidék közművelődése szenvedjen kárt” - figyelmeztetett a volt kultúráért felelős miniszter. 

Csák János egyetértett előtte szóló kollégájával. „Kultúrkiválóság mellett akadálymentesítés jár azoknak, akik hiányt szenvednek. A konzervatív ember szereti az élet apró részleteit. Szereti a falut. Ami a vérünkben van, megjelenik a politikában. Ezért olyan sikeres a Fidesz vidéken. Elfogadom amit mondasz, amíg én vagyok a miniszter, fölösleges presztízsberuházások nem lesznek. Most mindenkinek azt kell hasznosítani amije van” - válaszolta a miniszter. 

Hiller István üdvözölte, hogy a magyar kultúrát intézményes szinten illetjük külföldön. „Egy válságos helyzetben egy mechanikus kormányzati irányítás könnyen vesz el a közművelődéstől. Őszintén remélem hogy az az időszak, ami előtt állunk, nem lesz válságos olyan értelemben, hogy nem a kultúra látja ennek kárát, főleg nem a közművelődés”

Csák János egyetértésével biztatta a volt kultúráért felelős minisztert. Úgy fogalmazott: „Amikor a győri program megindult, nagy része hitelből valósult meg. Most az Egyesült Államok, Japán, Kína, a szövetségeseink lettek ebben. Ami kultúrára megy, főleg közművelődésre, abból nem fogunk engedni. Nem engedjük el egyetlen magyar kezét sem.”

Hiller István azt mondta: „Izgalmasnak tartom hogy az innováció és kultúra együttesét egy kézben. Ezt kimondottan érdekes dolognak tartom, benne van a lehetőség. Igazán tudnak egymásra termékenyítőleg hatni” - fogalmazott. 

A magyar kultúra érdekében a volt kultúráért felelős miniszter azt szeretné, hogy ez a vállalkozás sikeres legyen. „Én azt sosem vallom ellenzékiként, hogy akkor jó, ha rossz” - fogalmazott. 

Csák János szerint Magyarország jövője azon múlik, hogy az innovációt fel tudjuk-e rázni. Ne állami támogatástól függjenek a hazai start up-ok. „A mi jövőnk azon múlik, hogy a magyar leleményességet az innovációban és a gazdaságban is tudjuk érvényesíteni.”