Tranzit Fesztivál: A nemzetközi válság ellenére hazánk sikeres lehet

A nagy nemzetközi válságkörnyezetben Magyarország úgy, ahogy eddig is, ezután is sikeres tud lenni – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter a tihanyi Tranzit Közéleti Évadnyitó és Gondolatexpón szombaton. Az Európai Unió (EU) jövőjét Deutsch Tamás (Fidesz) nemzetek Európájaként, Ujhelyi István (MSZP) gyermekeink Európájaként határozta meg a parlamenti képviselők eszmecseréjén. 

A magyar ellenzék nagy része identitásválsággal küzd, nem tudják magukat meghatározni. Az a jó, ha a fizetések emelkednek, ez nem jobb vagy baloldali kérdés. Az baj, hogy az ellenzék valóságtagadásra hajt. Ma a minimálbér több, mint Gyurcsány Ferenc idejében az átlagbér volt – válaszolta vitapartnerének Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azon a beszélgetésen, amelyet a Tranzit Közéleti Évadnyitó és Gondolatexpón rendeztek Ki a jobb és ki a bal címmel, augusztus 27-én Tihanyban.

Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter Hiller Istvánnal, volt oktatásért és kultúráért felelős miniszterrel beszélgetett a Tranziton a magyar kultúra kérdéseiről. Rendkívül inspiráló és értékes társalgást hallhattunk arról, van-e balos, vagy jobbos kultúra, és hogy a politika mennyiben befolyásolja a kultúrát. 

Csák János szerint: „Kultúrkiválóság mellett akadálymentesítés jár azoknak, akik hiányt szenvednek. A konzervatív ember szereti az élet apró részleteit. Szereti a falut. Ami a vérünkben van, megjelenik a politikában. Ezért olyan sikeres a Fidesz vidéken. Elfogadom amit mondasz, amíg én vagyok a miniszter, fölösleges presztízsberuházások nem lesznek. Most mindenkinek azt kell hasznosítani amije van” – hangsúlyozta a miniszter. 

A Fidesz-kormány sikere abban áll, hogy nem a multik oldalán áll – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azon a cikluseleji értékelő beszélgetésen, amelyet a Tranzit Közéleti Évadnyitó és Gondolatexpó Garázsviták című sorozatában rendeztek augusztus 26-án Tihanyban.

A vita azzal a kérdéssel indult: mi okozta a baloldal vereségét április 3-án? Rétvári Bence erre azt mondta, hogy a baloldali stratégia – különböző pártok egyesülése – csak a mindenáron győzni akarást tartotta szem előtt, valódi programmal nem rendelkezett.

Rétvári Bence vitapartnere, Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke, a baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje hamar személyeskedésbe igyekezett fordítani a vitát. Szerinte a Fidesz–KDNP hazugságokkal nyerte ezt a választást, illetve azzal, hogy soha nem látott erőforrásokkal rendelkezett, beleértve a médiát is.

Rétvári Bence emlékeztetett: az internet korában, amikor bármit percek alatt ellenőrizni lehet, felelőtlenség azt állítani, hogy valaki hazugságokkal győzött.

Szóba került a migráció és az LMBTQ-lobbi tevékenységének kérdése. Márki-Zay azt mondta, ezek álproblémák, a kiírt népszavazáson pedig – amelyet ő aberrált szavazásnak nevezett – érvénytelenül szavazott.

Rétvári emlékeztetett arra, hogy a baloldal politikusai voltak azok, akik arra biztatták a szavazókat, hogy a szavazólapokra írjanak trágár dolgokat. Ezért ha szellemi mélypontnak nevezünk egy politikai közösséget, az nyilvánvalóan nem a kormánypárt.

Hosszas vita folyt a rezsicsökkentésről, illetve annak fenntarthatóságáról. Rétvári Bence igyekezett felhívni vitapartnere figyelmét arra, hogy háborús helyzetről van szó, ami kényszerítő erővel hat a magyar kormányra is, de a cél továbbra is az, hogy a hazai családokat megóvják az árak elszállásától.

Az uniós szankciós politikával kapcsolatban Márki-Zay Péter úgy fogalmazott, az USA és az unió vezetői egyaránt úgy látják, hogy a szankciók a legbékésebb eszköznek számítanak az agresszor megtörésére. Ez szemben áll – ahogy ő fogalmazott – Orbán Viktor a véleményével,  amely szerint a szankciók nem jók. Rétvári Bence a szankciók káros gazdasági hatásaira hívta fel a figyelmet, abban pedig egyetértettek a vitázók, hogy Magyarország nyugati, tehát uniós és NATO kötődése megkérdőjelezhetetlen.

Márki-Zay Péter bizonyítani igyekezett, hogy a baloldal jobban vezette volna az országot, Rétvári Bence gazdasági adatokkal bizonyította a  növekedést. Az adatok között a béremelések is szerepeltek, például a pedagógusbéreké. A hosszú csörtében Márki-Zay erősen belezavarodott, amikor bizonyítani igyekezett, hogy a Fidesz-kormány béreket csökkent.

Magyarországon milyen szinten vannak a szankciók hatásai – hangzott a moderátori kérdés, mire Márki-Zay bírálta az árbefagyasztást, ráadásul mindez fenntarthatatlan, tette hozzá. Azt is határozottan állította, hogy az energiaárak emelkedése nem háborús infláció következménye. Rétvári Bence kérdésére azonban nem válaszolt, akkor mi okozza?

A beszélgetés visszakanyarodott a rezsicsökkentéshez, ennek során Márki-Zay bírálni próbálta azt, de minden visszakérdezésnél kénytelenül beismerte: a rendszer valóban védi a középosztály alsó rétegében élőket attól, hogy nehezebb helyzetbe kerüljenek. Rétvári Bence idézte azokat a beszélgetéseket is, amelyeket országos utazásokon helyi rendőri vezetőktől hallott. Ezek szerint a bűnözés is jelentősen csökkent, mert bárki számára jobban megéri munkát vállalni, és abból megélni, mint a börtönt kockáztatni.

Még Márki-Zay Péter is elnevette magát, amikor a gazdagok közteherviseléséről szóló vitában szóba került Gyurcsány Ferenc neve. „Miért volt vele egy listán, miért kapitányozták egymást oda-vissza?” – hangzott a kérdés, amire az MMM elnöke nevetéssel válaszolt.

A közönség hangos nevetésébe fulladt az a szakasz is, amikor Rétvári Bence megkérdezte, milyen statisztikákra alapozva mondják azt a baloldali politikusok, hogy több mint egymillió magyar él külföldön? „Mondjon egy számot, elfogadom” – felelte Márki-Zay, majd hozzátette: „Legyen nyolcszázezer, kerekítési hiba”. Rétvári visszakérdezett: „Kétszázezer ember önnek kerekítési hiba?”. A közönség ezt is hangos nevetéssel jutalmazta, érdemi választ Márki-Zay Péter nem adnott.

A vita vége felé Rétvári Bence úgy összegzett: a Fidesz-kormányzás sikere valójában az, hogy a magyar kormány nem a multik oldalán áll, hanem a magyarok szempontjából értékelnek minden jelenséget.

A magyar ellenzék nagy része identitásválsággal küzd, nem tudják magukat meghatározni. Az a jó, ha a fizetések emelkednek, ez nem jobb vagy baloldali kérdés. Az baj, hogy az ellenzék valóságtagadásra hajt. Ma a minimálbér több, mint Gyurcsány Ferenc idejében az átlagbér volt – válaszolta vitapartnerének Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azon a beszélgetésen, amelyet a Tranzit Közéleti Évadnyitó és Gondolatexpón rendeztek Ki a jobb és ki a bal címmel, augusztus 27-én Tihanyban.

Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke, Gulyás Gergellyel folytatott hivatalos vitáját egy ideológiai kérdéssel kezdte, reflektálva a vita címére, ki a jobb és ki a bal. A Momentum elnöke szerint nemzeti kérdésnek minősül az, hogy kérték a kormánytól, emeljék meg a rendőrök fizetését. Azt, hogy a rendőreink meg legyenek tisztelve, nemzeti kérdésnek minősítette. 

Gulyás Gergely elmondta, a magyar ellenzék nagy része identitásválsággal küzd, nem tudják magukat meghatározni. Az a jó, ha a fizetések emelkednek, mely nem jobb vagy baloldali kérdés. Az baj, hogy az ellenzék valóságtagadásra hajt. Ma a minimálbér több mint Gyurcsány Ferenc idejében az átlagbér volt. Még mindig van hova előre lépni, de az előző évtized volt az, amikor a legnagyobb előrelépés történt. A bűncselekmények ugrásszerűen estek vissza 2010 óta, épp ezért döntött úgy a kormány hogy a rendvédelmi szervek béremelésben részesülnek – fogalmazott. 

Kérdésre a pedagógusok béremelésével kapcsolatban Gulyás Gergely elmondta, a diplomás átlagbérhez képest jelentős emelés történt. „Többször elmondtuk, hogy a pedagógusok bérét emeljük. Energiaválság van, mely kiadásokat jelent, de még eközben is szeretnénk jelentős forrásokat biztosítani a pedagógus béremelésekre. Ezt lépésről lépésre kívánjuk elérni, de ebben a kérdésben az EU-s pénzekről nem mondhatunk le. Az az erőfeszítés, amit az ellenzéki politikusok tesznek azért, hogy az ország a pénzekhez ne juthasson hozzá, az hátráltatja valójában az előrelépést.” 

Gelencsér Ferenc szerint van egy kormányunk, mely mindent a nemzeti szuverenitásból eredeztet, most pedig egy szupernacionális intézménytől várja azt, hogy a saját pedagógusait megsegítse. Úgy fogalmazott: „Mi azt mondjuk évek óta, hogy ki kell egyezni az EU-val. Ha belépek egy klubba, a szabályait tiszteletben kell tartani.”

Gulyás Gergely úgy érvelt, a nemzeti szuverenitás egy részét feladtuk. Alapvető félreértése a baloldalnak, hogy mi segítséget várunk. Vannak bennünket megillető bérek. Ezt kell hogy ideadják.

A Momentum elnöke szerint ők évek óta azt mondják, azért kell kiegyeznünk az unióval, hogy megérkezzenek ezek a pénzek. „Az EU gondja az, hogy Önök a pénzt nem megfelelően kezelik. Én 2010-ben még Önökre szavaztam. Akkor még polgári intellektusú párt voltak. A fideszes padsorok ma pedig tele vannak MSZMP-s tagokkal. A gondolatsort úgy folytatta a Momentum elnöke, hogy szerinte a Fidesz kisajátítja a nemzet fogalmát. „Mi egy nemzet részei vagyunk, félelmetes az a nemzet-megosztás, amit Önök amit művelnek.”

A Miniszterelnökséget vezető miniszter megerősítette, valóban mindannyian a nemzet tagjai vagyunk. „Az én családomban senki nem volt a szocialista munkáspárt tagja. Erről senki nem tehet, ha a felmenői tagok voltak, de az, hogy mit csinál a jelenben, arról igen. Mindezzel együtt semmiképpen nem minősítenék az egyszerű párttagságért senkit, mint ahogyan Ön tette. Az, hogy valaki a KISZ KB tagja volt, azzal pedig semmi bajuk, közös listán indultak velük” – nyomatékosította Gulyás Gergely.

Az ellenzéki politikus szerit már bőven április előtt lehetett látni, hogy a gáz ára megemelkedik. Szerinte a kormány már a választás előtti időben tudta, hogy a rezsicsökkentés helyett rezsi emelés lesz. „Ahelyett, hogy az elmúlt 12 évben arra fordították volna a pénzeket, hogy a Kádár-kockákat szigeteljék, Önök a közintézményeket szigetelték” – vádolta a baloldali politikus Gulyás Gergelyt. 

Gulyás Gergely egyértelmű válaszában elmondta, azóta növekedett meg drasztikusan a gáz ára, mióta az unió a szankciókat kirótta Oroszországra. Még márciusban az volt az álláspont, hogy az energetika területére ez nem terjeszthető ki. Ami az egekbe emelte az árakat, az a szankciós politika eredménye. 

„Nálunk lényegesebben gazdagabb EU-s országok nem képesek ennyi támogatást adni a lakosságnak. A magyar állam az egy hónapban kifizetendő áram és gázszámlához háromszázezer forintot képes hozzátenni” – emelte ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter. 

Gelencsér Ferenc azt mondta, amikor eltörlik a rezsicsökkentést, bejelentkeznek a telekommunikációs cég megvásárlásával.

Gulyás Gergely kijelentette, semmi köze egymáshoz annak, hogy az állam gazdasági tevékenységet végez, ami hozzájárul a költségvetéshez, melyekből lehet más célokat finanszírozni. Meg kell nézni hogy milyen eredményeket ért el a kormány. Ha megnézi mennyien dolgoztak 2010-ben, azt látjuk hogy több, mint egymillió munkahely jött létre. Az elmúlt éves gazdasági növekedés Európa egyik legjobbja volt és az idei évben is így lesz, e mögött tudatos gazdasági politika áll – válaszolta az ellenzéki politikusnak. 

Gelencsér Ferenc a Kádár-rendszerhez hasonlította a mostanit, és aggodalmát fejezte ki az iránt, hogy szerinte a Vodafone-t nem forintból veszi meg a kormány, hanem devizából.

Gulyás Gergely úgy reagált, a Gyurcsány-kormány alatt az vitte csődbe az államot, hogy a szociális kiadásokat devizából fedezték. A Kádár-rendszer és a mai közti különbség az, hogy négyévente vannak választások. „Ha Önök kapnak többet, majd mi ellenzékbe megyünk, Önök meg kormányt alakítanak. Az demokratikus kultúra kérdése, hogy Önök ehhez nem tudnak gratulálni. A kommunista időszakban embereket végeztek ki. Hogy gondolják azt, hogy egy demokratikusan választott kormányt össze lehet hasonlítani azzal az időszakkal mikor embereket csuktak börtönbe” – fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki az új paksi blokkok építésével kapcsolatban elmondta: le lehet cserélni az orosz hitelt EU-s hitelre, de az nagyjából tíz év hátrányt jelent. Semmilyen klímaegyezmény nem hajtható végre atomerőmű nélkül. Abban a tíz évben a magyar lakosság pedig jóval többet fizetne az áramért.