POLITIK

Szerző Ripost

1 hónapja

Télen már termelhet az első kút a békési gázmezőn

Gyorsított eljárás indult.

Az elhúzódó háború és az elhibázott brüsszeli szankciók okozta energiaválság hatásait egyebek mellett a hazai földgázkitermelés jelentős növelésével enyhíti a kormány. A Békés megyei Nyékpuszta nem hagyományos földgázmező további kutatását, fejlesztését célzó Corvinus projektet kiemelt beruházássá nyilvánították. A gyorsított hatósági engedélyezés mellett így az első, már lefúrt kút 2023 januárjáig termelésbe állhat.

Az elhúzódó háború és az elhibázott brüsszeli szankciók okozta energiaválság hatásait egyebek mellett a hazai földgázkitermelés jelentős növelésével enyhíti a kormány. A Békés megyei Nyékpuszta nem hagyományos földgázmező további kutatását, fejlesztését célzó Corvinus projektet kiemelt beruházássá nyilvánították. A gyorsított hatósági engedélyezés mellett így az első, már lefúrt kút 2023 januárjáig termelésbe állhat.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint augusztus 1-jén az európai uniós gáztárolási rendelet előírásaihoz képest 920 millió köbméterrel több gáz volt a magyarországi tárolókban.

A gáztárolók feltöltése továbbra is megfelelő ütemben halad - közölte a MEKH pénteken az MTI-vel. Hozzátették: a tárolókba augusztus 1-jére 3,25 milliárd köbméter földgázt tároltak be, ami az éves lakossági fogyasztás 82 százaléka, a tárolók összkapacitásának pedig az 51,34 százaléka.

Az európai unió által előírt ütemezés szerint Magyarországnak november 1-jéig be kell tárolnia az ötéves átlagfogyasztásának a 35 százalékát, ami 3,65 milliárd köbméter. Az uniós rendelet alapján augusztustól novemberig havi bontásban is meg kell lennie a megfelelő mennyiségeknek.

A Magyarország számára augusztus 1-jére előírt mennyiség 2,33 milliárd köbméter volt, így az adott időpontra az uniós előírásokhoz képest 920 millió köbméterrel több került a hazai gáztárolókba. A betárolt 3,25 milliárd köbméter az elmúlt öt év átlagfogyasztásának 31,13 százaléka, az éves lakossági fogyasztás 82 százaléka.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Fox News üzleti tévécsatornáján Maria Bartiromo műsorának volt vendége kedden New Yorkban, ahol arról beszélt, hogy jelenleg Magyarország a meglévő közép-európai infrastrukturális és földrajzi adottságok miatt csak orosz forrásból tud nagy mennyiségű földgázt vásárolni.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezetőt az adásban először előző havi moszkvai útjáról kérdezték, amire reagálva rámutatott, hogy Magyarország nem rendelkezik tengerparttal, így a közép-európai infrastruktúra további fejlesztése nélkül ma kizárólag a csővezetékeken keresztül érkező gázra támaszkodhat.

A jelenlegi helyzetet ismertetve kiemelte, hogy lett volna más lehetőség, ha az amerikai ExxonMobil és az osztrák OMV olajvállalat a fekete-tengeri földgáztartalékok kitermelése mellett dönt, de a projekt végül kútba esett. „Sajnos ha nagy mennyiségű gázt akarunk vásárolni Közép-Európában, akkor Oroszország az egyetlen forrás” – fogalmazott.

Emlékeztetett arra is, hogy bizonyos műszaki és politikai kihívások álltak elő a szállítási útvonalak tekintetében Európai nyugati és északi részén, azonban hazánk ellátása zavartalan a Törökországon, Bulgárián és Szerbián áthaladó, két évvel ezelőtt elkészült vezetéken keresztül. Maria Bartiromo műsorvezető ezt követően azt szerette volna tudni, hogy van-e a kormánynak B terve arra tekintettel, hogy Oroszország zsarolja Európát az energiaellátással. Szijjártó Péter azt válaszolta, hogy ez nem tervek, álmok vagy illúziók, hanem fizika és matematika kérdése.

„Lehet álmokat szőni, de ha nincsenek alternatív források a régióban és nincsenek más infrastrukturális lehetőségek, akkor egyértelműen egyoldalúan védtelen pozícióban vagy” – közölte. Ennek kapcsán pedig kiemelte, hogy a Magyarország környékén található LNG-terminálok kapacitása nem elegendő az orosz földgáz kiváltásához, illetve a romániai gázmezők kitermelése sem kezdődött meg.

A miniszter végül a menekültválsággal és a helyzet gazdasági következményeivel kapcsolatban arról is beszámolt, hogy hazánk Ukrajnával szomszédos országként mindenképp érdekelt a békében, hiszen a menekülők áradata, illetve a gazdasági és energiaellátási kihívások is súlyos terhet jelentenek számára. Hangsúlyozta emellett, hogy Magyarország kettős nyomás alatt áll, egyrészt már 870 ezer menekültet fogadott be Ukrajna felől, miközben több mint 130 ezer illegális bevándorlót állított meg a déli határon, amely szám magasabb, mint az előző év egészében.

Az átlagfogyasztás felett sem szűnik meg a rezsicsökkentés (a lakossági piaci ár lépett életbe), és az sem igaz, hogy az átlag felett fogyasztó magyarok Európa legmagasabb gázárát fogják fizetni augusztustól.

A hónap elején átalakultak a rezsicsökkentés szabályai. Mind az áram, mind a gáz esetében az átlag alatt már 2015 óta változatlanul ugyanannyit fizetünk mindkét energiafajtáért – emlékeztetett Szalai Piroska munkaerőpiaci és üzleti innovációs szakértő.

Azaz 36 forint/kWh áron használhatjuk az áramot éves 2523 kWh (ami havi átlagosan 210 kilowattóra) limitig, és 102 forintos köbméterenkénti áron kapunk gázt éves 1729 köbméter (havi átlag 144 köbméter) szintig. A limit feletti mennyiséget az áram esetében 70,1 forint/kWh-ért, a gáznál pedig 747 forintos köbméterenkénti áron vehetjük.

A rezsicsökkentés 2013-ban kezdődött hazánkban, negyedével csökkentve a földgáz és a villamos energia árát. Amíg 2010-ben még a magyar lakossági energiaár átlagos szintje az Európai Unió átlagának 90 százaléka volt – mondta Szalai Piroska –, 2021-re 47,7 százalékra csökkent, nálunk volt a legolcsóbb a tagállamok közt.

Az elmúlt évtizedben az átlagkereset reálértéke háromnegyedével emelkedett, tehát összehasonlíthatatlanul kevésbé terheli meg ma a családokat a rezsi, mint 2010-ben – mutatott rá. Míg 2012-ben a lakosság negyedének volt rezsihátraléka, köztük a gyermeket nevelők 35,1 százalékának, addig 2020-ra ez az arány 11,2 százalékra csökkent, és a járvány első évében sem emelkedett.

Összetett árképzés és a tőzsde

A korábbi számláinkban látható, hogy az áram fogyasztói árából 7,8 forint/kWh az áfa, és magának a villamos energiának az ára kb. 12,3 forint/kWh, a többi rendszerhasználati díj. A gáz árából 21,5 Ft/köbméter az áfa, itt külön rendszerhasználati díj nincs, hanem nettó havi 766 forintos alapdíj, amiből a 144 köbméteres átlagos fogyasztás esetén 5,3 Ft esik egy köbméterre, ezért az egyszerűség kedvéért számoljunk 75 forint/köbméter nettó árral – ismertette az árképzés módját a szakértő.

Szalai Piroska felhívta a figyelmet arra is, hogy a gáz holland tőzsdei ára (ezt szokták mérvadónak tekinteni) 2012 óta egészen tavaly májusig 25 euró/MWh volt (ami még a 2021. májusi áron is 85 Ft/köbméter). Majd egy év alatt megmagyarázhatatlanul és előreláthatatlanul megemelkedett, a legutóbbi napi átlagár már 209 euró/MWh (805 Ft/köbméter).

Az áram tőzsdei ára egészen tavaly májusig 60 euró/MWh alatti volt (nagyjából 22 forint/kWh-nak megfelelő), majd itt is hatalmas drágulás következett, s a legfrissebb napi átlagár már 446 euró/MWh (177 forint/kWh).

A szankciók miatt is drága

Mindkét energiatípusnál az árak idén júniustól, az orosz–ukrán háborúra válaszul megalkotott hatodik uniós szankciós csomag elfogadásától még dinamikusabban emelkednek, mint korábban, és semmi jele nincs annak, hogy megállna ez a növekedés.

Ez a csomag egyebek mellett megtiltotta a nyersolaj és egyes kőolajtermékek behozatalát Oroszországból az unióba – emlékeztetett a szakértő –, illetve szóba kerültek már gázvásárlási szigorítások is, ám ezt még sikerült megakadályozni.

Hazánk a tavaszi árszintet még tudta volna kezelni. A gáz esetén a hosszú távú orosz gázmegállapodás adott volna alapot rá, az áram esetén pedig Paks, hisz Paks a rezsicsökkentett ár alatt tud áramot termelni.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal havonta ad közre nemzetközi ár-összehasonlításokat, ahol folyamatosan a legalacsonyabb a budapesti gázár, és Belgrád után a második legalacsonyabb a budapesti áramár.

Az átlagot fogyasztók esetében ez a későbbiekben sem fog változni, nálunk lesz a legalacsonyabb gáz- és áramár is, de a lakossági piaci ár sem tartozik a legmagasabbak közé, így téves azt állítani, hogy megszűnik a rezsicsökkentés az átlag felett fogyasztók számára.

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!