Százezrek nem tudják befizetni a rezsit Szlovákiában

Az energiaszámlák befizetésével kapcsolatos elmaradások a lakosság 5,2 százalékát – vagyis megközelítőleg 283 ezer embert – érintenek Szlovákiában. Az energiaszegénység szintén tömegeket sodorhat veszélybe.

A rohamosan közelgő szlovákiai energiaválságról közölt reggel cikket a pozsonyi Új Szó. A lap a WOOD & Company legfrissebb elemzését idézve arról ír, a veszélynek leginkább kitett csoportok az egyedülálló idősek, az egy felnőttből és egy gyermekből álló háztartások, valamint a többgyermekes családok köreiből kerülnek ki.

A lakhatási és energiaköltségek a szlovák háztartások teljes fogyasztói kiadásainak átlagosan több mint egynegyedét teszik ki, ami a legmagasabb arány az EU-s államokon belül. Azok a háztartások, amelyek lakhatási költségei meghaladják a rendelkezésre álló jövedelem negyven százalékát, energiaszegénységbe sodródhatnak – ezzel jelenleg 178 ezer állampolgár küzd a Felvidéken. Az energiaszámlák befizetésével kapcsolatos elmaradások a lakosság 5,2 százalékát – vagyis megközelítőleg 283 ezer embert – érintenek.

Szlovákiában már mintegy 400 ezer aláírás gyűlt össze ahhoz a petícióhoz, amelynek kezdeményezői népszavazást akarnak az Eduard Heger vezette kormány azonnali menesztéséről, valamint az alkotmány egy részének módosításáról - jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a petíciós bizottság közlésére hivatkozva csütörtökön.

A szlovák jogszabályok szerint népszavazás kiírásához 350 ezer támogató aláírásra van szükség, az államfő írja ki a petíciós ívek kézbesítését követően, legfeljebb 30 napon belül.

Az aláírásgyűjtést a legerősebb szlovák ellenzéki párt, a Robert Fico vezette Irány kezdeményezte, több más ellenzéki párt is támogatásáról biztosította. „A népszavazás az egyetlen lehetőség, amely Szlovákiában az embereknek megmaradt arra, hogy érdemben hangot adjanak a kormánnyal szembeni elégedetlenségüknek, s távozásra szólítsák fel” - írták korábbi állásfoglalásukban a petíció kezdeményezői.

A petíciós bizottság csütörtöki közlése szerint az összegyűlt aláírásokat szerdán adják át az államfőnek, akinek ennek alapján még szeptember vége előtt döntenie kell a népszavazás kiírásáról. Az időpont azért lényeges, mivel így a referendumot egy időpontban lehetne megtartani az október 29-re kiírt - az idén először azonos napra kiírt - helyhatósági és megyei választásokkal.

Ez a forgatókönyv jelentősen növelné annak az esélyét, hogy a népszavazáson elégséges számú szavazópolgár vegyen részt, így érvényes legyen. A vonatkozó szlovák szabályozás szerint egy népszavazás akkor érvényes, ha azon a szavazásra jogosultak legalább fele részt vesz. Szlovákia történetében eddig nyolc alkalommal volt népszavazás, de ezek közül - a megköveteltnél alacsonyabb részvételi arány miatt - csak egy lett érvényes, a 2003-ban az ország európai uniós csatlakozásáról tartott népszavazás, amelyen a szavazásra jogosultak 52 százaléka vett részt.

Az aktuális népszavazási kezdeményezés előzménye, hogy tavaly egy - ugyancsak az Irány által kezdeményezett - petícióhoz mintegy hatszázezer aláírás gyűlt össze egy előrehozott választásokat célzó népszavazás kiírására. A népszavazást azonban nem tartották meg, mivel Zuzana Caputová államfő úgy döntött, hogy nem írja ki, miután az ő beadványa alapján az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel összeegyeztethetetlennek minősítette a népszavazás kérdéseit.

A szlovák baloldali Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt még júliusban felmondta a koalíciós szerződést a nagyobb kormánypárttal, az Egyszerű Emberekkel (OLaNO). A két kormányzó párt fő ütközőpontja Igor Matovic volt miniszterelnök, jelenlegi pénzügyminiszter volt, akinek eltávolításáért a liberálisok akár a kormány bukását is kockára tennék.

Az SaS most azt várja a miniszterelnöktől, hogy a fennálló politikai erőviszonyokat, lásd a közvélemény-kutatások eredményeit, figyelembe vevő új koalíciós megállapodást dolgozzon ki. Ennek értelmében Matovic nem lehetne a továbbiakban miniszter, nagy valószínűséggel a pénzügyi tárcára az SaS valamelyik politikusának fáj a foga. Ha a liberálisok feltételeit Eduard Heger pártja nem teljesíti, az SaS miniszterei augusztus 31-én lemondanak jelenlegi posztjaikról.

Erre a látszólag kockázatos lépésre egyrészt az késztette a szlovák liberálisokat, hogy az ország politikai palettáján viszonylag konzervatív beállítottságúnak ítélt Matovic hosszú ideje szálka volt a szemükben, főleg uniós érdekek és a progresszív politika szempontjából. Másrészt viszont a 25 százalékkal indult OLaNO kormánypárt mára kilencszázalékossá zsugorodott a közvélemény-kutatásokban, míg az SaS stabilan 12 százalékon áll.

A politikai ultimátum keményen visszaüthet a szlovák liberálisoknak, mivel ha ma rendeznék a választásokat, csak harmadikként végeznének. Az első helyen Peter Pellegrini HLAS-SD centrista pártja áll 20 százalékkal, a másodikon volt párttársa, Robert Fico pártja, a SMER-SD szociáldemokrata mozgalma 14 százalékkal. Többségi kormányt valószínűleg az egyik oldal sem tudna összeállítani, így egy idő előtti választás komoly politikai instabilitást hozhatna Szlovákiának.

A magyar pártok jelenleg alig látszódnak a közvélemény-kutatásban, a parlamenti választásokon szinte biztosan nem kapnának mandátumot. A Szövetség három-, a Magyar Fórum pedig jelenleg mindössze egyszázalékos támogatottságot könyvelhet el.