Rétvári: A magyar kormány nem a multik oldalán áll

A Fidesz-kormány sikere abban áll, hogy nem a multik oldalán áll – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azon a cikluseleji értékelő beszélgetésen, amelyet a Tranzit Közéleti Évadnyitó és Gondolatexpó Garázsviták című sorozatában rendeztek augusztus 26-án Tihanyban.

A vita azzal a kérdéssel indult: mi okozta a baloldal vereségét április 3-án? Rétvári Bence erre azt mondta, hogy a baloldali stratégia – különböző pártok egyesülése – csak a mindenáron győzni akarást tartotta szem előtt, valódi programmal nem rendelkezett.

Rétvári Bence vitapartnere, Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke, a baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje hamar személyeskedésbe igyekezett fordítani a vitát. Szerinte a Fidesz–KDNP hazugságokkal nyerte ezt a választást, illetve azzal, hogy soha nem látott erőforrásokkal rendelkezett, beleértve a médiát is.

Rétvári Bence emlékeztetett: az internet korában, amikor bármit percek alatt ellenőrizni lehet, felelőtlenség azt állítani, hogy valaki hazugságokkal győzött.

Szóba került a migráció és az LMBTQ-lobbi tevékenységének kérdése. Márki-Zay azt mondta, ezek álproblémák, a kiírt népszavazáson pedig – amelyet ő aberrált szavazásnak nevezett – érvénytelenül szavazott.

Rétvári emlékeztetett arra, hogy a baloldal politikusai voltak azok, akik arra biztatták a szavazókat, hogy a szavazólapokra írjanak trágár dolgokat. Ezért ha szellemi mélypontnak nevezünk egy politikai közösséget, az nyilvánvalóan nem a kormánypárt.

Hosszas vita folyt a rezsicsökkentésről, illetve annak fenntarthatóságáról. Rétvári Bence igyekezett felhívni vitapartnere figyelmét arra, hogy háborús helyzetről van szó, ami kényszerítő erővel hat a magyar kormányra is, de a cél továbbra is az, hogy a hazai családokat megóvják az árak elszállásától.

Az uniós szankciós politikával kapcsolatban Márki-Zay Péter úgy fogalmazott, az USA és az unió vezetői egyaránt úgy látják, hogy a szankciók a legbékésebb eszköznek számítanak az agresszor megtörésére. Ez szemben áll – ahogy ő fogalmazott – Orbán Viktor a véleményével,  amely szerint a szankciók nem jók. Rétvári Bence a szankciók káros gazdasági hatásaira hívta fel a figyelmet, abban pedig egyetértettek a vitázók, hogy Magyarország nyugati, tehát uniós és NATO kötődése megkérdőjelezhetetlen.

Márki-Zay Péter bizonyítani igyekezett, hogy a baloldal jobban vezette volna az országot, Rétvári Bence gazdasági adatokkal bizonyította a  növekedést. Az adatok között a béremelések is szerepeltek, például a pedagógusbéreké. A hosszú csörtében Márki-Zay erősen belezavarodott, amikor bizonyítani igyekezett, hogy a Fidesz-kormány béreket csökkent.

Magyarországon milyen szinten vannak a szankciók hatásai – hangzott a moderátori kérdés, mire Márki-Zay bírálta az árbefagyasztást, ráadásul mindez fenntarthatatlan, tette hozzá. Azt is határozottan állította, hogy az energiaárak emelkedése nem háborús infláció következménye. Rétvári Bence kérdésére azonban nem válaszolt, akkor mi okozza?

A beszélgetés visszakanyarodott a rezsicsökkentéshez, ennek során Márki-Zay bírálni próbálta azt, de minden visszakérdezésnél kénytelenül beismerte: a rendszer valóban védi a középosztály alsó rétegében élőket attól, hogy nehezebb helyzetbe kerüljenek. Rétvári Bence idézte azokat a beszélgetéseket is, amelyeket országos utazásokon helyi rendőri vezetőktől hallott. Ezek szerint a bűnözés is jelentősen csökkent, mert bárki számára jobban megéri munkát vállalni, és abból megélni, mint a börtönt kockáztatni.

Még Márki-Zay Péter is elnevette magát, amikor a gazdagok közteherviseléséről szóló vitában szóba került Gyurcsány Ferenc neve. „Miért volt vele egy listán, miért kapitányozták egymást oda-vissza?” – hangzott a kérdés, amire az MMM elnöke nevetéssel válaszolt.

A vita vége felé Rétvári Bence úgy összegzett: a Fidesz-kormányzás sikere valójában az, hogy a magyar kormány nem a multik oldalán áll, hanem a magyarok szempontjából értékelnek minden jelenséget.

Évtizedek óta nem volt példa arra, hogy Magyarországot egyszerre két jelentős, katonai kockázatokat is tartalmazó biztonsági kihívás érje – fogalmazott a honvédelmi miniszter a magyar haderőfejlesztésről szóló pénteki előadásában a tihanyi Tranzit Közéleti Évadnyitó és Gondolatexpón.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf rámutatott arra, hogy a keleti szomszédunknál hónapok óta háború dúl, a déli határokra pedig jelentős migrációs nyomás nehezedik.

A megváltozott biztonsági körülmények között a kormánynak is reagálnia kellett, mert fontos, hogy a haderőfejlesztés fokozott ütemben folytatódjon – mondta. Ezt szolgálja a honvédelmi alap, amely egyfelől eszközök beszerzését és hadrendbe állítását, másrészt a személyi feltételek megteremtését is jelenti.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf előadásában hangsúlyozta: a magyar álláspont az, hogy a háborúból ki kell maradni, és a tavasszal alakult kormány a választáson is erős mandátumot kapott a semleges álláspont képviseletére. Hozzátette: Magyarország történetének legnagyobb humanitárius segítségét nyújtja Ukrajnának.

A migrációs nyomásról szólva a miniszter megjegyezte, a honvédség a déli határon támogatja a rendőrséget, és örömét fejezte ki, hogy megindult a határvadászok képzése. Szalay-Bobrovniczky Kristóf fontosnak nevezte, hogy megfelelő erejű, képzettségű és létszámú erők sorakozzanak fel a határon.

A tárcavezető nagy mértékű felelőtlenségként jellemezte, hogy a rendszerváltás utáni első évtizedben a baloldali kormányok a hadsereget mind létszámában, mind képességében leépítették. A 2010 utáni kormányok azonban fontosnak tartották a haderő fejlesztését és a korábban teljesen leépített fegyvernemek – tüzérség, harckocsizás – újraépítését.

A honvédelmi miniszter fontosnak nevezte azt is, hogy a hadseregben elegendő katona legyen, ezért az eszközcsere mellett a létszámnövelés is alapja a haderőfejlesztésnek.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a toborzás mellett előadásában beszélt az infrastruktúra-fejlesztésekről, a katonák egyéni felszereléseinek egységesítéséről és megújításáról, valamint a szárazföldi és légvédelmi eszközbeszerzésekről is.

Az idén negyedik alkalommal megrendezett négy napos Tranzit Közéleti Évadnyitó és Gondolatexpó közös gondolkodás Magyarország jövőjéről több tucat előadással és vitával, csaknem száz előadóval és több ezer résztvevővel. Az eseményen minden meghatározó jobboldali, konzervatív közösség képviselteti magát, de a rendezvény hagyományosan a jobb és baloldal közötti érdemi vita színtere is.