POLITIK

Szerző Ripost

3 hónapja

Putyin erre figyelmeztette Macront

Óriási a katasztrófa veszélye.

Vlagyimir Putyin orosz elnök óriási katasztrófa veszélyére figyelmeztette Emmanuel Macron francia elnököt pénteken amiatt, hogy az ukrán erők folyamatosan ostromolják az orosz ellenőrzés alá került zaporizzsjai atomerőművet – közölte a Kreml sajtószolgálata.

Megvitatták az Ukrajna körül kialakult helyzet különböző vetületeit. Vlagyimir Putyin különösen arra hívta fel a figyelmet: óriási katasztrófa veszélyével fenyeget az, hogy ukrán katonák módszeresen lövik a zaporizzsjai atomerőmű területét, mert ez nagy területek sugárszennyezéséhez vezethet” – írta a Kreml a két vezető telefonbeszélgetéséről beszámolva.

Putyin és Macron egyetértett abban, hogy mielőbb meg kell szervezni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség küldöttségének helyszíni látogatását a tényleges körülmények feltárása végett. „Orosz részről megerősítették, hogy minden szükséges támogatást megadnak az ügynökség szakértőinek” – tette hozzá az elnöki hivatal.

Moszkva és Kijev egymást vádolja Európa legnagyobb nukleáris létesítményének lövetésével, amelynek hat reaktora közül jelenleg csak kettő működik.

Putyin felhívta Macron figyelmét arra is, hogy Oroszország meghívta az ENSZ titkárságának és a Nemzetközi Vöröskereszt bizottságának a szakértőit Olenivka városába, ahol július 29-én egy rakétacsapásban sok ukrán hadifogoly életét veszítette a helyi vizsgálati fogházban. Igor Konasenkov altábornagy, katonai szóvivő korábban azt állította, hogy a támadást az ukrán erők hajtották végre az Egyesült Államoktól kapott HIMARS rakétasorozatvető rendszerrel.

Az Elysée-palota kezdeményezte telefonbeszélgetés során Putyin ezenfelül nehezményezte, hogy továbbra is akadályokba ütközik az orosz élelmiszer- és műtrágyaexport.

Moszkva nem szeretné, ha Washington az ukrajnai konfliktus részesévé válna, de az Egyesült Államok eddig nem vett tudomást semmilyen figyelmeztetésről – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.

Nem akarunk eszkalációt. El akarjuk kerülni, hogy az Egyesült Államok a konfliktus részesévé váljon, de eddig nem vettük észre, hogy az amerikai fél hajlandó lett volna igazán mélyen és komolyan venni az erre vonatkozó figyelmeztetéseket” – mondta Rjabkov.

Nemcsak egyszerűen figyelmeztettünk, de számos alkalommal, különböző csatornákon, magas szinten hivatalos jelzéseket küldtünk Washingtonba, egyebek között jegyzék, célzott beszélgetések formájában. Van egy olyan műfaj, hogy diplomáciai demars. Egy ilyenben arra hívtuk fel az Egyesült Államok figyelmét, hogy egyre nyilvánvalóbb és mélyebb részvétele az ukrajnai eseményekben a mi különleges hadműveletünkkel szemben, lényegében annak részesévé teszi” – tette hozzá.

Az orosz diplomata szerint ezt az álláspontot amerikai részről vitatják, „de a tények önmagukért beszélnek”. Emlékeztetett: az ukrán fél maga ismerte el nyilvánosan, hogy egyeztet azokról a célpontokról, amelyekre az amerikai fegyverekkel szándékozik csapást mérni.

Rjabkov hangot adott azon álláspontjának, miszerint a Nyugatnak egyáltalán nem lenne szabad fegyvert szállítania Ukrajnának, és kétségbe vonta azt az érvelést, hogy ez Kijev „önvédelemhez való jogának ”támogatása. A helyettes tárcavezető úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok és más NATO-államok hozzájárulnak a konfliktus eszkalálódásához azáltal, hogy Ukrajnát szinte ösztönzik krími – vagyis “orosz területen” lévő – célpontok megtámadására.

Rjabkov szerint az ukrán vezetés “elvesztette realitásérzékét”, és kész lenne a saját geopolitikai céljai érdekében egy „második Csernobilt” előidézni a zaporizzsjai atomerőműben. A létesítményt őrző orosz hadsereg jelenléte a garancia arra, hogy ez nem történik meg – szögezte le.

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön azt állította, hogy Ukrajna, az ENSZ-főtitkár látogatására időzítve augusztus 19-re nagy horderejű provokációra készül a zaporizzsjai atomerőműnél, amiért a felelősséget Moszkvára igyekszik majd hárítani.

Rjabkov szerint csak tovább növelné a kockázatot az a Nyugat által támogatott elképzelés, hogy az erőmű körül hozzanak létre egy demilitarizált övezetet. Mint mondta, Moszkva arra számít, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttségének látogatása, amelyről még június elején született megállapodás, meg fog valósulni. Orosz diplomáciai források szerint a NAÜ szakemberei szeptember elején kereshetik fel a zaporizzsjai létesítményt.

Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára pénteken Taskentben a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagországainak képviselőivel folytatott éves megbeszélésen azt mondta, az ukrajnai eseményekből arra lehet következtetni, hogy a Nyugat a hibrid akciók és az Oroszországgal való nyílt fegyveres konfliktus határán lavírozik, de közben felkészül arra, hogy az utóbbit kell megvívnia. Szavai szerint ezt a szándékot a madridi NATO-csúcson elfogadott dokumentumokban rögzítették, és az Egyesült Államok megpróbál hasonlóan eljárni Kínával szemben is.

Mintegy hatszáz fős ukrán veszteségről számolt be szokásos napi tájékoztatóján az orosz védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön, Moszkvában.

Igor Konasenkov altábornagy állítása szerint a meggyilkolt katonák közül kilencven külföldi volt.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 267 repülőgépet, 148 helikoptert, 1757 drónt, 366 föld-levegő rakétarendszert, 4340 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 800 rakéta-sorozatvetőt, 3312 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 4938 különleges katonai járművet veszítettek.

A Donyec-medencei szakadár köztársaságok hatóságai szerint csütörtökön több települést ért ukrán tüzérségi támadás.

A luhanszki régióban lévő Szvitlodarszkban három polgári lakos – köztük egy gyerek – életét vesztette, további 12 pedig megsérült, amikor vízosztáshoz összegyűlt embereket értek találatok. A Donyecki Népköztársaság 13 településére 379 tüzérségei lövedéket lőttek ki.

Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy három, Kinzsal hiperszonikus rakétával felszerelt MiG-31-es repülőgépet vezényelt a kalinyingrádi exklávéba, a „hadászati feltartóztatást célzó pótlólagos intézkedések” keretében.

A katonai cselekményekre vonatkozó állítások valódiságát független forrásból nem lehet ellenőrizni.

Heves harcok dúlnak a dél-ukrajnai Herszon megyében és a Donyec-medencében, Oroszországból csapásokat mértek Szumi és Csernyihiv megyék határmenti területeire, a támadásokban több lakos életét vesztette – közölte az Ukrajinska Pravda hírportál pénteken helyi kormányzók közlései alapján.

Az északi országrészben lévő Csernyihiv megyét háromszor lőtték az oroszok, a szomszédos Szumi régióban 93 lövedék becsapódását jelentette a helyi hatóság. Személyi sérülés nem történt, de károk keletkeztek.

A keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megye három járását érte orosz támadás, egy férfi életét vesztette. Az egyik járásra Torado-Sz típusú rakéta-sorozatvetővel nyitottak tüzet az orosz erők, a támadásban egy gyerek megsérült. Nyikopol város központjában is lövedékek csapódtak be, károk keletkeztek több épületben, senki nem sérült meg.

Harkivot és környékét ismét lőtték az orosz erők, az előzetes adatok szerint egy nő vesztette életét, Pecsenyihi településen pedig egy férfi sérült meg. Egy rakéta becsapódott egy tanintézmény épületébe.

Donyeck megyében az elmúlt egy napban öt civil halt meg és tízen sebesültek meg. Helyi idő szerint hajnali 5 óra körül a stratégiai fontosságú Kramatorszkot ágyúzták az orosz csapatok, aminek következtében részben megrongálódott a helyi műszaki főiskola épülete. A régióban nincs gázellátás, helyenként vezetékes víz és áram sincs.

A déli Mikolajiv megyét SZ-300-as rakétákkal, valamint Szmercs típusú sorozatvetőkből kazettás lövedékekkel lőtték, eddig négy sérültről érkezett hír.

Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy a harcok leginkább keleten és főként a Porovszke-Bahmut és a Lozove-Pervomajszk irányban folynak.

Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat közleményében tudatta, hogy olyan információk birtokába jutott, amelyek szerint az orosz megszállás alá került zaporizzsjai atomerőmű működő energiablokkjait az oroszok a közeljövőben le fogják állítani, és a nukleáris létesítményt leválasztják az ukrán energiarendszer áramellátását biztosító vezetékekről. Az értesülés forrását nem fedte fel a vállalat.

Az oroszok pénteken közölték az erőmű ukrán vezetésével, hogy korlátozzák a személyzet beléptetését a létesítménybe: az atomerőmű területére csak a működést biztosító kezelők léphetnek be – írták.

A katonai cselekményekre vonatkozó állítások valódiságát független forrásból nem lehet ellenőrizni.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár részt fog venni a Krími Platform elnevezésű, kijevi kezdeményezés augusztus 23-ára tervezett második csúcstalálkozóján – hozta nyilvánosságra a Jevropejszka Pravda hírportál a szövetség sajtószolgálatára hivatkozva.

Közben a Politico című amerikai lap – az Ukrajinszka Pravda tudósítása szerint – a Biden-adminisztrációjának magas rangú képviselőjére hivatkozva azt írta, hogy az Egyesült Államok támogatni fogja, hogy az általa adott fegyverekkel az ukrán hadsereg az Oroszország által még 2014-ben önkényesen bekebelezett Krím-félszigeten hajtson végre támadásokat a terület visszaszerzése érdekében.

Természetesen nem mi választunk célpontokat, és minden, amit (Ukrajnának) biztosítottunk, önvédelmi célokat szolgál. Bármilyen cél, amelyet szuverén ukrán földön kívánnak elérni, értelemszerűen önvédelem ”– jelentette ki a név nélkül nyilatkozó tisztségviselő. Megerősítette, hogy Joe Biden elnök adminisztrációja a Krím-félszigetet szuverén ukrán területnek tekinti.

Recep Tayyip Erdogan török államfő – aki csütörtökön a nyugat-ukrajnai Lvivben tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és António Guterres ENSZ-főtitkárral – útban hazafelé a repülőgépen újságíróknak elmondta: javasolta Zelenszkijnek, hogy Törökországban üljön tárgyalóasztalhoz Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter reagált Wolfgang Kubickinak, a német parlament alelnökének friss nyilatkozatára, és azt mondta, hogy a német politikusok felhívásai az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték elindítására a „kábítószer-függőségre” emlékeztetik őt.

 

Egyes német politikusok felhívása, hogy rövid időre indítsák el, majd zárják be az Északi Áramlat 2-t, irracionálisak. Olyan, mint a kábítószer-függőség, amikor valaki azt mondja, hogy csak még egyszer utoljára, anélkül, hogy észre venné minden egyes utolsó alkalom pusztító következményeit. Az orosz gáztól való függés öl! ”– szögezte le a miniszter a Twitteren.

Zelenszkij pénteken aláírta azt a törvényt, amelynek értelmében a háború végéig moratóriumot vezetnek be a gáz-, a melegvíz-szolgáltatási és a távfűtési díjakra. A jogszabályt július végén fogadta el a parlament.

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!