Migránstáborból jelentkezett be Salvini

A jobboldal parlamenti választási győzelme esetén az európai és olasz határok védelmét, valamint az emberkereskedelemmel szembeni, szigorú fellépést ígérte Lampedusa szigetén Matteo Salvini. A jobboldali Liga vezetője előzetes bejelentés nélkül látogatta meg a sziget migránstáborát.

Alig egy hónap alatt immár másodszor kereste fel a dél-olaszországi Lampedusa szigetén lévő regisztrációs központot Matteo Salvini. A jobboldali Liga vezetője először augusztus 4-én járt a táborban, akkor előzetes bejelentés után, és beszámolója szerint a bázist érkezése előtt kiürítették, mintegy nyolcszázötven bevándorlót helyezve át Szicíliába.

Most Matteo Salvini értesítés nélkül jelent meg a helyszínen. A politikus az őt kísérő újságíróknak arról beszélt, a hotspotban, amely háromszázötven ember befogadására lenne alkalmas, több mint ezerháromszázat talált. Civilizált országhoz méltatlan körülményekről beszélt. Kijelentette, Lampedusa tábora nem befogadóközpont, hanem „raktár”. Hozzátette, hogy az utóbbi fél nap alatt tizenöt, bevándorlókkal teli hajó és csónak kötött ki a szigeten.

A táborban az emberek össze vannak zsúfolva, a negyven fokban a földön fekszenek, közöttük kétéves gyerekek is – fogalmazott. Utalt rá, sokaknak itt sem kellene lenniük, mivel nincs joguk a befogadásra, hiába kötnek ki az olasz partokon már harmadszorra, negyedszerre, ötödszörre, és kapnak ellátást az adófizetők pénzéből.

Matteo Salvini úgy vélte, az olasz és európai határoknak és Lampedusa szigetének is védelemre van szüksége. Az emberkereskedelem üzlet – hangoztatta. Kijelentette, a migrációt ellenőrzés alatt lehet tartani, „a baloldal ezt ígéri húsz éve, mi, a jobboldalon bizonyítottuk is, hogy képesek vagyunk szembe szállni az emberkereskedelemmel, elég visszavezetni az ahhoz szükséges törvényeket”.

Matteo Salvini azokra a migrációs-biztonsági rendelkezésekre utalt, amelyeket 2018-ben és 2019-ben, belügyminisztersége idején vezetett be. A törvénycsomag többek között tiltotta a migránsokat szállító hajók olaszországi kikötését. Salvini nem titkolta, hogy a jobbközép koalíció választási győzelme esetén a Liga többek között a belügyi tárcára pályázik.

A belügyminisztérium adatai szerint Olaszországba az év eleje óta több mint ötvenhatezren érkeztek. Tavaly január és augusztus vége között kevesebb mint harminckilencezren kötöttek ki az itáliai partokon. A legtöbben, csaknem tizenötezren augusztusban érkeztek – majdnem kivétel nélkül a déli szigetekre.

Hétről-hétre az olasz jobboldal egyre nagyobb támogatottságát mérik a közvélemény-kutatók. Bár bizonyos politikai formációk népszerűségét illetően vita van a szakemberek között, azt senki nem vonja kétségbe, hogy Matteo Salvini és társai együtt ötven százalék körül állnak.

A szeptember 25-i parlamenti választások előtt egy hónappal végzett közvélemény-kutatásokban az Olasz Testvérek (FdI), a Liga és a Hajrá, Olaszország! (FI) jobboldali szövetsége megközelíti az ötvenszázalékos támogatottságot - írták meg csütörtökön a vezető római lapok. A legfrissebb adatokat az AdnKronos nevű hírügynökség közölte a Demopolis Intézet felmérései alapján.

A számok azt mutatják, hogy a legnagyobb támogatottságú párt huszonnégy százalékkal az FdI Giorgia Meloni vezetésével, ezt követi 22,6 százalékkal a balközép Demokrata Párt (PD). Más felmérésekben az FdI megközelíti a huszonöt százalékot, miközben a PD alig lépi túl a húszat.

A közvéleménykutatók között abban teljes az egyetértés, hogy ha most lennének a választások, az FdI, a Liga és az FI, valamint más kisebb jobboldali pártok alkotta szövetség nyerne. A koalíció ereje a felmérések többségében túllépi a negyvenkilenc százalékot, de az óvatosabb mérések szerint is negyvenhat–negyvennyolc százalék között teljesít. Ezzel szemben a PD vezette baloldali szövetség harminc százalékon áll.

A  harmadik legnagyobb jobboldali párt a Matteo Salvini vezette Liga, a Demopolis adatai szerint 14,5 százalékkal. A Silvio Berlusconi vezette FI túllépi a tíz százalékot. Az Öt Csillag Mozgalom (M5S) támogatottsága tizenegy százalék körüli értéket mutat.

Az új centrum - amelyet a Carlo Calenda vezette Akció párt és a Matteo Renzi vezette Élő Olaszország (IV) hozott létre - nem éri el az ötszázalékos támogatottságot. A Demopolisnak nyilatkozók hatvanhét százaléka mondta azt, hogy elmegy szavazni, ami az öt évvel ezelőtti parlamenti választások részvételi arányához képest hat százalékpontos csökkenést mutat. A szavazásra jogosultak ötöde bizonytalannak vallja magát.

Az Emg intézet szerint tíz olaszból hatot az ország gazdasága mellett mindenekelőtt saját anyagi helyzete foglalkoztat. Az nyeri a választást, aki meg tudja nyugtatni a lakosságot a növekvő inflációval és rezsiköltségekkel szemben – nyilatkozta Fabrizio Masia, az Emg képviselője.

Szeptember 25-én több mint ötvenmillió olaszt várnak az urnákhoz. Ez lesz az első alkalom, hogy a 18 év felettiek a képviselőház mellett a szenátus tagjait is megválaszthatják, mivel mostanáig a felsőházi mandátumok odaítélésében csak a 25 év feletti választók vehettek részt.

A 2018-as választási reform szerint a mandátumok harmadát az egyéni jelöltek között, kétharmadát arányos rendszerrel osztják szét a pártokra leadott voksok alapján. A 2020-ban bevezetett reform értelmében a következő parlamentnek a korábbi 945 helyett csak hatszáz tagja lesz. A pártoknak a bejutáshoz túl kell lépniük a három, a szövetségeknek pedig a tíz százalékot.

Az energiaárak emelkedése, az Európai Unió politikája és az ukrajnai háború is téma volt a szeptember 25-i parlamenti választásra készülő balközép, illetve jobbközép koalíció vezető politikusainak első nyilvános vitáján, amelyet az adriai Riminiben folyó katolikus találkozón tartottak meg.

Giorgia Meloni, a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) elnöke és szövetségesei, Matteo Salvini, a Liga vezetője, valamint Antonio Tajani, a Hajrá Olaszország! (FI) elnökhelyettese első alkalommal szerepelt egy színpadon a Baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkárával, Enrico Lettával, valamint Luigi Di Maióval, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) volt politikusával, aki saját pártot alapított Civil Elkötelezettség névvel. Minden témában négy-négy perc állt rendelkezésükre. A kérdéseket Luciano Fontana, a Corriere della Sera napilap igazgatója tette fel. Nem volt jelen az M5S elnöke, Giuseppe Conte.

A balközép koalícióhoz csatlakozott Luigi Di Maio ügyvivő külügyminiszter közös európai energiaár bevezetését szorgalmazta, hangoztatva, hogy a gáz piaci értékét meghatározó holland gáztőzsde a mindennapos áremeléssel „az olaszok pénzét herdálja”.

Enrico Letta úgy vélte: az egy év alatt több mint ezer százalékkal megemelt gázár annak bizonyítéka, hogy minden korábbi európai energetikai szabály „felborult”.

A PD főtitkára közölte: ha a baloldal ellenzékbe kényszerül, mindent megtesz annak megakadályozására, hogy a jobboldal alkotmánymódosítással bevezesse az elnöki köztársaságot, ami – Letta szerint – a parlament korlátozását jelentené. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Enrico Letta úgy vélte, akárki is kerül kormányra, Róma eddigi politikáját kell folytatni, vagyis „semmiben sem engedni Putyinnak”.

„Nem lenne előnyös, ha a szankciók a háborút erősítenék” – reagált Matteo Salvini. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági-kereskedelmi adatok szerint a konfliktus miatt kivetett szankciók nem Moszkvát sújtják, és ezt „Brüsszelben is észre kellene venni” – tette hozzá Salvini. A Liga kampánytémái között kiemelte az abortusz és az eutanázia elleni küzdelmet, valamint a könnyűdrogoknak a baloldal által tervezett legalizálása megakadályozását.

Giorgia Meloni kifejtette, hogy egy évtized után a következő kormány az olaszok szavazatainak eredményeképpen születhet meg a hatalmi palotákban kötött paktumok helyett, ami korábban volt jellemző. Megjegyezte, hogy a 2018-ban kormányra került Öt Csillag Mozgalommal szemben az Olasz Testvérek nem interneten politizál, hanem a lakosság igényeit elégíti ki és érdekeit képviseli.

A jobbközép „stabil és hiteles” kormányt készül adni Olaszországnak – tette hozzá.

Kifejtette: az Olasz Testvérek „nem akarja figyelmen kívül hagyni az Európai Uniót, de azt akarja, hogy az EU ne mellékes témákkal, hanem a lakosság számára stratégiai jelentőségű kérdésekkel foglalkozzon”.

A vitán, amelyhez kisebb pártok vezetői is csatlakoztak, szó volt a fiatalokat szem előtt tartó munkahelyteremtésről, az oktatásról, az adó- és nyugdíjreformról, a népesség elöregedéséről. Giorgia Meloni a jobbközép nevében ösztöndíjakat ígért a hátrányos helyzetű diákoknak, Enrico Letta bejelentette: ha a baloldal nyer, kötelezővé teszik az óvodát, és 18 éves korig meghosszabbítják az iskolakötelezettséget. Matteo Salvini tervei között említette, hogy megszüntetik az M5S által 2019-ben bevezetett alapjövedelmet, ami tavaly kilencmilliárd eurójába került az országnak.

A balközép és jobbközép koalíciók vezetői közötti nyilvános politikai vitát a Találkozó a barátságért a népek között című találkozón tartották meg, amelyet a Comunione e Liberazione katolikus lelkiségi mozgalom 1980 óta minden nyáron Riminiben rendez meg egyházi vezetők, politikusok, közéleti személyiségek részvételével.

A választási kampány hivatalosan ezzel a találkozóval indult el, miután a pártok hétfő este benyújtották végleges jelöltlistáikat. A következő időszakban megkezdődik a pártjelöltek tévés bemutatkozása, valamint utcai kampányprogramja.