tóth gabi
Teljes támogatás, szavakban?
Támogatásáról biztosította az ukránokat Emmanuel Macron francia államfő szerdán Ukrajna függetlenségének ünnepnapja alkalmából, és üdvözölte "kivételes ellenállásukat" az orosz hadsereggel szemben.
"Ma is és a jövőben is folytatjuk Ukrajna és az ukránok katonai ellenállásának támogatását, és a jövőben segíteni fogjuk az újjáépítést" - mondta a francia elnök üzenetében, amelynek kezdetén és végén is ukránul mondott néhány szót.
Macron bejelentette, hogy néhány nap múlva elindul egy hajó Marseille kikötőjéből, hogy élelmiszert, egészségügyi eszközöket és egyéb sürgős segélyt szállítson Ukrajnának.
Napra pontosan hat hónappal az Ukrajna elleni orosz agresszió, a háború kezdete után, függetlenségük évfordulóján büszkék lehetnek az elmúlt 31 évre és a rendkívüli ellenállásra - hangsúlyozta a francia elnök, ismételten elítélve Oroszország "gyászos döntését" a február 24-én indított inváziót illetően.
Kedden arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy ne mutasson "semmilyen gyengeséget, semmilyen kompromisszumkészséget" Oroszországgal szemben.
"Nem tanúsíthatunk semmilyen gyengeséget, semmilyen kompromisszumkészséget, mert ezen múlik mindannyiunk szabadsága, és a béke a földgolyó minden részén" - mondta a francia államfő az Ukrajnát támogató államokat tömörítő Krími Platform nevű kijevi kezdeményezés második csúcstalálkozója résztvevőinek címzett videóüzenetében.
Emmanuel Macron ismételten arra kérte Oroszországot, hogy hagyjon fel az ellenségeskedéssel, vonja vissza csapatait Ukrajna teljes területéről, és a diplomáciát válassza a béke újrateremtéséhez.
A francia elnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz intézett üzenetében leszögezte: az európaiak készek hosszú távon támogatni Ukrajna harcát.
"Franciaország és az Európai Unió, Ukrajna számos szövetségesével és barátjával megteszi a szükséges lépéseket a harcuk támogatására (...) Az eltökéltségünk nem változott, készen állunk ezt az erőfeszítést hosszú távon megőrizni" - mondta Macron.
Vlagyimir Putyin orosz elnök óriási katasztrófa veszélyére figyelmeztette francia hivatali partnerét, Emmanuel Macront pénteken amiatt, hogy az ukrán erők folyamatosan ostromolják az orosz ellenőrzés alá került zaporizzsjai atomerőművet – közölte a Kreml sajtószolgálata.
„Megvitatták az Ukrajna körül kialakult helyzet különböző vetületeit. Vlagyimir Putyin különösen arra hívta fel a figyelmet: óriási katasztrófa veszélyével fenyeget az, hogy ukrán katonák módszeresen lövik a zaporizzsjai atomerőmű területét, mert ez nagy területek sugárszennyezéséhez vezethet” – írta a Kreml a két vezető telefonbeszélgetéséről beszámolva.
Putyin és Macron egyetértett abban, hogy mielőbb meg kell szervezni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttségének helyszíni látogatását a tényleges körülmények feltárása végett. „Orosz részről megerősítették, hogy minden szükséges támogatást megadnak az ügynökség szakértőinek” – tette hozzá az elnöki hivatal.
Moszkva és Kijev egymást vádolja Európa legnagyobb nukleáris létesítményének lövetésével, amelynek hat reaktora közül jelenleg csak kettő működik.
Putyin felhívta francia hivatali partnerének figyelmét arra is, hogy Oroszország meghívta az ENSZ Titkárságának és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) a szakértőit Olenivka városába, ahol július 29-én egy rakétacsapásban sok ukrán hadifogoly életét vesztette a helyi vizsgálati fogházban. Igor Konasenkov altábornagy, katonai szóvivő korábban azt állította, hogy a támadást az ukrán erők hajtották végre az Egyesült Államoktól kapott HIMARS rakétasorozatvető rendszerrel.
Az Élysée Palota kezdeményezte telefonbeszélgetés során Putyin ezen felül nehezményezte, hogy továbbra is akadályokba ütközik az orosz élelmiszer- és műtrágyaexport.
Moszkva nem szeretné, ha Washington a konfliktus részesévé válna
Moszkva nem szeretné, ha Washington az ukrajnai konfliktus részesévé válna, de az Egyesült Államok eddig nem vett tudomást semmilyen figyelmeztetésről – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.
„Nem akarunk eszkalációt. El akarjuk kerülni, hogy az Egyesült Államok a konfliktus részesévé váljon, de eddig nem vettük észre, hogy az amerikai fél hajlandó lett volna igazán mélyen és komolyan venni az erre vonatkozó figyelmeztetéseket” – mondta Rjabkov.
„Nemcsak egyszerűen figyelmeztettünk, de számos alkalommal, különböző csatornákon, magas szinten hivatalos jelzéseket küldtünk Washingtonba, egyebek között jegyzék, célzott beszélgetések formájában. Van egy olyan műfaj, hogy diplomáciai demars. Egy ilyenben arra hívtuk fel az Egyesült Államok figyelmét, hogy egyre nyilvánvalóbb és mélyebb részvétele az ukrajnai eseményekben a mi különleges hadműveletünkkel szemben, lényegében annak részesévé teszi” – tette hozzá.
Az orosz diplomata szerint ezt az álláspontot amerikai részről vitatják, „de a tények önmagukért beszélnek”. Emlékeztetett: az ukrán fél maga ismerte el nyilvánosan, hogy egyeztet azokról a célpontokról, amelyekre az amerikai fegyverekkel szándékozik csapást mérni.
Rjabkov hangot adott azon álláspontjának, miszerint a Nyugatnak egyáltalán nem lenne szabad fegyvert szállítania Ukrajnának, és kétségbe vonta azt az érvelést, hogy ez Kijev „önvédelemhez való jogának” támogatása.
A helyettes tárcavezető úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok és más NATO-államok hozzájárulnak a konfliktus eszkalálódásához azáltal, hogy Ukrajnát szinte ösztönzik krími – vagyis „orosz területen” lévő – célpontok megtámadására.
Rjabkov szerint az ukrán vezetés „elvesztette realitásérzékét”, és kész lenne a saját geopolitikai céljai érdekében egy „második Csernobilt” előidézni a zaporizzsjai atomerőműben. A létesítményt őrző orosz hadsereg jelenléte a garancia arra, hogy ez nem történik meg – szögezte le.
Igor Konasenkov korábban azt állította, hogy Ukrajna, az ENSZ-főtitkár látogatására időzítve augusztus 19-re nagy horderejű provokációra készül a zaporizzsjai atomerőműnél, amiért a felelősséget Moszkvára igyekszik majd hárítani.
Rjabkov szerint csak tovább növelné a kockázatot az a Nyugat által támogatott elképzelés, hogy az erőmű körül hozzanak létre egy demilitarizált övezetet. Mint mondta, Moszkva arra számít, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttségének látogatása, amelyről még június elején született megállapodás, meg fog valósulni. Orosz diplomáciai források szerint a NAÜ szakemberei szeptember elején kereshetik fel a zaporizzsjai létesítményt.
A zaporizzsjai atomerőmű a Maxar Technologies felvételén
Fotó: AFP/Maxar Technologies
Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára pénteken azt mondta, az ukrajnai eseményekből arra lehet következtetni, hogy a Nyugat a hibrid akciók és az Oroszországgal való nyílt fegyveres konfliktus határán lavírozik, de közben felkészül arra, hogy az utóbbit kell megvívnia. Szavai szerint ezt a szándékot a madridi NATO-csúcson elfogadott dokumentumokban rögzítették, és az Egyesült Államok megpróbál hasonlóan eljárni Kínával szemben is.