Kövér László: A Kurultaj üzenet és példa minden nyugati és keleti népnek

Üzenetnek és példának nevezte minden nyugati és keleti népnek a Kurultajt az Országgyűlés elnöke szombaton Bugacon, a rendezvény megnyitóján.

A Kurultaj hagyományőrző rendezvény nemcsak a hun, türk rokontudatú népek ünnepe, hanem egyben üzenet és példa is minden nyugati és keleti nép számára, amelyből mindenki bölcsességet és önbizalmat meríthet - közölte Kövér László.

Volt amikor a Kelet, máskor a Nyugat „harapott belénk” az elmúlt ezer évben. Így neveltek életre bennünket, ezért vagyunk ma is erősek és életrevalók - fogalmazott.

Kövér László arról is beszélt, hogy a magyarságot keletről és nyugatról is megpróbálták arra kényszeríteni, hogy feladja a másik égtájról származó kultúráját, tagadja meg gyökereit.

A magyarok nem megtagadni, hanem mindig is összekötni akarták a Keletet és a Nyugatot - mondta a házelnök, arra utalva, hogy ezért kapta a kompország elnevezést Magyarország.

A komp igazi rendeltetése: mozgásban lenni és összekötni a partokat, égtájakat, kultúrákat és érdekeket. Az önmagunkban bízó magyarok sorsa az „útközbeni boldogság”; örök mozgásban összekötni Keletet és Nyugatot - hangoztatta.

Kövér László hozzáfűzte: a magyarok szívesen lennének híd, az eltérő civilizációkhoz tartozó, de egymást tisztelő országok és népek mindenkinek gyümölcsöző tranzitzónája.

Amikor a Kelet és a Nyugat szembekerült, hanyatlást, ha együttműködtek, a felemelkedés esélyét hozta a magyaroknak - tette hozzá.

Kövér László arról is beszélt, hogy jelenleg két olyan háború is zajlik, amelynek súlyos egzisztenciális kihatása lehet.

Az egyiket „a híradásokban orosz-ukrán háborúnak nevezik”, és a tétje, hogy a nyugati és keleti nagyhatalmi politika tud-e a 21. századra stabilitást hozó új geopolitikai alkut kötni, vagy pedig a jelenlegi lokális konfliktust totális világháborúvá szélesítik, amelynek sem nyugaton, sem keleten nem lehetnek nyertesei, csak szörnyű vesztesei - mondta.

Ahogy Ukrajna és Oroszország mellett már most vesztes egész Európa gazdaságilag, politikailag és erkölcsileg, és vesztesei a magyarok is - közölte.

Kövér László szerint dúl egy másik, egyelőre vértelen háború is a teljes nyugati emlékezt kiirtásának céljával.

A „cancel culture”, az eltörlés kultúrájának képviselői, a transzhumanisták támadják a nyugati emberek emlékezetét. Feladatuk, hogy minden létező emberi különbözőséget természetellenes módon felhasználva szembefordítsák egymással a fehér embert a feketével, a nyugatit a keletivel, a férfit a nővel, a fiatalt az időssel, a keresztényt a muszlimmal - mondta.

Ezt a műveletet megtévesztő módon „érzékenyítésnek” nevezik, holott, amit tesznek, az valójában egy társadalmi méretű amnézia, vagyis emlékezet-, érték-, tudat- és identitásvesztés előidézésére tett kísérlet, hogy mindenki irányítható, eladósítható, valamint tulajdonától megfosztható legyen - közölte a magyar parlament elnöke.

A demokráciára és az emberi jogokra hivatkoznak, holott valójában „meg akarnak fosztani bennünket szabadságunktól és jogunktól” ahhoz, hogy megőrizzük hitünket, hagyományainkat és kultúránkat, egyéni és közösségi méltóságunkat, hogy azok maradhassunk, akik vagyunk - fejtette ki véleményét.

A nyugati világban működő „szellemi bérgyilkosok” gazdái és felbujtói a finanszírozók, a globálisan megszerveződött magánhatalmi pénzügyi érdekcsoportok, amelyek minden közérdeket képviselő államot és minden hagyományos közösséget ellenségüknek tekintenek - fűzte hozzá.

Kövér László kiemelte: a Kurultajjal sokat lehet tanulni egymástól, és a külvilág is sokat tanulhat a rendezvénytől.

Például a brüsszeli uniós vezetők, „ha majd egyszer megtisztelnek bennünket őszinte érdeklődésükkel”, megtanulhatják annak a török közmondásnak az igazát, amely szerint „ha a lóra fel nem szállsz, ne lendítsd a lábad” - mondta.

Az uniós vezetők „velejéig elhibázott” (Oroszországot sújtó) szankciós politikájának az lesz az eredménye, hogy önmagukkal együtt az egész európai gazdaságot is porba rántják - tette hozzá a fideszes politikus.

Évezredes hagyományaiknak köszönhetően sajátos történelmi erőtér jellemzi a hun-türk tudatú népeket, ez a bizalmi tőke pedig új fajta gazdasági kapcsolatokat és oktatási együttműködéseket is eredményez. Kirgizisztánban például hamarosan magyar egyetemi campus nyílik – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Lezsák Sándor a Kurultaj megnyitója után.

A Kurultaj a hun-türk nemzetek legnagyobb közös hagyományőrző ünnepe, de a rendezvénynek számos, a hagyományőrzésen túlmutató hozadéka is van Magyarország számára: nemcsak a ruhaviselet, ének, tánc vagy éppen a kézműves mesterségek terén köszönnek vissza a történelem évezredes hagyományai, de a népeink közti rokonságtudat egyfajta bizalmi tőke is – mondta lapunknak Lezsák Sándor a Kurultaj hagyományőrző rendezvény parlamenti megnyitója után.

Az Országgyűlés alelnöke, aki a pénteken kezdődő, háromnapos ünnepség fővédnöke is, hozzátette, a hun-türk tudatú nemzeteket sajátos történelmi erőtér veszi körül, ami új alapokra helyezi az együttműködéseiket, legyen szó diplomáciai kapcsolatokról, gazdasági vagy iskoláztatási partnerségről.

„A rokontudat olyan nemes valuta, ami jóval többet ér, mint a dollár vagy az euró, mert több ezer éves kötődés, kapcsolat van mögötte. Ezért fontos a kormány számára a Kurultaj támogatása” – fogalmazott Lezsák Sándor. Példaként említette, hogy a jó kapcsolat révén, állami ösztöndíjprogram keretében jelenleg több mint háromszáz kirgiz diák tanul Magyarországon, Kirgizisztánban pedig hamarosan egy olyan egyetem jön létre, ahol lesz magyar campus. „Ezeknek a fiataloknak lesz egy saját magyarságélményük, és később – kerüljenek bárhová is a világban – máshogy fognak viszonyulni a magyarokhoz, mintha nem lenne meg ez a kötelék” – tette hozzá.

Kiemelte azt is, hogy a kétévente megrendezett Kurultaj iránt sosem volt még ekkora nemzetközi érdeklődés, mint idén, és egyre magasabb rangú külföldi vendégek érkeznek a rendezvényre. Reményét fejezte ki, hogy a jövőben minél több hazai helyszínen jelenhet meg a Kurultaj.

Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Kurultaj megnyitó

Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Kurultaj megnyitó

Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Kurultaj megnyitó

Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Kurultaj megnyitó

Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Kurultaj megnyitó

Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Kurultaj megnyitó

Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Kurultaj megnyitó

A Kurultaj, Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvénye péntektől vasárnapig hagyományőrző látványosságokkal, lovas vetélkedőkkel, ismeretterjesztő előadásokkal, kiállítással és koncertekkel is várja az érdeklődőket Bugacon. Az idén 15 éves Magyar Törzsi Gyűlésen minden hun, türk eredettel vagy eredettudattal rendelkező rokon nép részt vesz, hogy együtt állítsanak méltó emléket a sztyeppei lovasnomád kultúrának és a nagy ősöknek, köztük Attila és Árpád vezérnek, Karcig batirnak vagy Amir Timurnak. A Bugacon tartott rendezvényen a Kárpát-medencei magyarság szervezetei mellett 27 nemzet delegációja is megjelenik.

A háromnapos programsorozaton látható lesz a világ legjobb lovasíjászainak bemutatója, nomád és lándzsás lovasharc, solymászat és agarászat, felelevenednek az ősi erőpróbák, emellett bothúzó és övbirkózó nemzeti bajnokság is lesz.

A Kurultaj egyik fő látványossága a nomád vonulás csaknem ezer harcos, nők és gyerekek részvételével a lovasnomád hagyományok szerinti korhű öltözékben és felszerelésben.  A hadi programok, kulturális és sportesemények mellett a magyar őstörténetről és a lovasnomád civilizációról szóló tudományos-ismeretterjesztő előadások is szerepelnek a programok között.

Attila sátra előtt a korábbi Kurultaj résztvevői

Fotó: kurultaj.hu

A kiállításokon láthatók lesznek a szarmata, avar, hun és legfőképpen a honfoglaló magyar nép régészeti és antropológiai kincsei, a világ legnagyobb, szétszedhető, Atilláról elnevezett jurtájában pedig a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével létrehozott hun tárlatot nézhetik meg az érdeklődők.

Hiánypótló kezdeményezés a Kurultaj, mert azoknak a feledésbe merült történelemformáló őseinknek állít emléket, akik jóval a Szent István-i állam előtt létrehozták hazánkat – fogalmazott a Magyar Hírlapnak Bíró András Zsolt, a Kurultaj főszervezője.

„A magyarságnak számtalan ünnepe van, de nem volt egy olyan ünnepünk, amikor az egész nemzet közösen emlékszik azokra a legnagyobb ősökre, akiknek a magyar államot köszönhetjük, akik birtokba vették a hazát” – mondta el a Kurultaj parlamenti megnyitóján Bíró András Zsolt.

A Kurultaj főszervezője, a Magyar–Turán Közhasznú Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint fontos szem előtt tartani, hogy Szent István állama az európai, keresztény Magyarország kezdete, de előtte majdnem két évszázadon át volt egy Magyar Nagyfejedelemség, amely regionális nagyhatalom volt, és amely nélkül nem jöhetett volna létre a Szent István-i mű sem.

„A magyarság elhozott a sztyeppei lovas nomád kultúrából olyan elemeket, amelyek Európában másoknál nincsenek meg. Ez egy hatalmas plusz a mi magyarságunk megéléséhez, és gazdagítja a magyar kultúrát, ezért felvállaltuk, hogy bemutatjuk a keleti legendavilágot, szokásokat, a magyar ősvallást” – magyarázta a rendezvény jelentőségét a főszervező.

Hozzátette: az európaiságunkat nem kell bizonyítani, hiszen több mint ezer éve itt vagyunk Európa közepén, államot alapítottunk, és rengeteget hozzáadtunk az európai kultúrához. A hazánkat létrehozó, nagy történelemformáló ősök viszont kicsit feledésbe merültek, őróluk próbál méltón emlékezni a kétévente megrendezett Kurultaj, amelyen ebben az évben 27 nemzet és 12 ország képviselteti magát.

Páratlan kiállítások lesznek láthatók Bugacon, a Hunok és utódaik című tárlatra például régészeti leletek alapján gyártott áldozati üstök, hun női ékszerek, aranykincsek, komplett felfegyverzett harcosok érkeznek, de a Magyar Természettudományi Múzeummal együttműködve antropológiai kiállítás is lesz. Emellett egész nap zajlanak a hatalmas lovas rendezvények, lesz csata, nagy nomád vonulás, és több mint ötven koncert is várható – sorolta Bíró András Zsolt.

A rendezvény megnyitója a parlamentben volt, ahol Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és a Kurultajra érkező külföldi delegációk vezetői is felszólaltak. Kazahsztánból és Kirgizisztánból miniszteri szintű képviselet, Törökországból pedig Binali Yildirim volt kormányfő érkezett.