POLITIK

Szerző Ripost

1 hónapja

Jakab Péter végképp a padlóra küldi a Jobbikot

A Jobbik több alapszervezete máris feloszlatta magát.

A párt egykori elnökéhez és ex-frakcióvezetőjéhez köthető, A Nép Pártján nevű Facebook-oldalon jelent meg, hogy a Jobbik több alapszervezete feloszlatta magát.

A Jakab Péterhez köthető Facebook-oldal azt írta, hogy „a Jobbik elnökségének és frakciójának tagjai megélhetési politikusokká váltak, akiknek sokkal fontosabb a pénz, a hatalom, mint a Haza sorsa”.

Nyílt háborúvá vált tehát Jakab Péter és a Jobbik válása. A pártelnöki szék és a frakcióvezetés elvétele óta Jakab és kabinetfőnöke, Molnár Enikő folyamatosan jelen van a nyilvánosságban és támadják a párt jelenlegi vezetését és képviselőit.

A belső feszültségek az április 3-i vereség után váltak tapinthatóvá, mikor három hónap alatt két tisztújítást is tartottak a pártban és elkezdték kiszorítani Jakab Péter embereit. Gyöngyösi Márton lett a Jobbik új elnöke, aki ugyan békés viszonyokat ígért, mégis leváltották a frakció éléről Jakabot, akinek ez már láthatóan sok volt.

Az utóbbi napokban attól volt hangos a sajtó, hogy Jakab még pártelnökként több mint 100 millió forintból próbálta a saját embereit helyzetbe hozni a frakció pénzéből.

Kapcsolódó tartalom

Jóval több, mint 80 milliót játszott volna át Jakab a sajátjainak a Jobbik-frakció pénzéből

A korábbi hírek szerint mintegy 80 millió forintot költött volna el a frakció pénzéből a volt pártelnök, azonban kiderült, hogy 103 millióval már korábban is próbálta szerződéskötésekkel megcsapolni a kasszát, majd ezután jött a 80 milliós kudarc.

Politikai kaméleon a Jobbik élén? – íme Gyöngyösi Márton kanyargó pályaíve

A leginkább a zsidó képviselők listázásának emlegetése miatt ismert Gyöngyösinek nem kellett túl erős riválisokkal szembenéznie a párt hétvégi tisztújításán.

A Jobbiknak elege lett az önjáró Jakabból, pártszakadás is jöhet

A Jobbik frakciója megelégelte, hogy a párt exelnöke és ex-frakcióvezetője jó ideje elhagyja a pártlogót a közösségi médiában.

A volt pártelnök ellen korábban indított etikai vizsgálat lezárult, büntetést azonban nem kapott. Az eljárás kiterjed kabinetfőnökére, Molnár Enikőre is, aki viszont nyilvánosan szólította fel a Jobbikot, hogy zárja ki soraiból Potocskáné Kőrösi Anitát, aki szerinte Jakab bukásának egyik fő okozója. A kabinetfőnök sorsa egyelőre nem ismert.

A Nép Pártján oldal elindításával vélhető volt, hogy Jakab pártalapítást készít elő, ráadásul az oldal nevével már korábban is folyamatosan kampányolt (persze a jelige eredetileg a Jobbik kampányszlogenje volt – a szerk.).

Ezen az oldalon jelent meg, hogy több jobbikos alapszervezet is feloszlatta magát.

Mint írták, „az elmúlt napokban a Jobbik alábbi szervezetei feloszlatták magukat: Bőcs, Abaújszántó, Tarcal, Tiszaújváros, Borsodszirák, Vaja, Csaholc, Létavértes, Vámospércs és Gesztely”.

Különösen pikánsan hathat Tiszaújváros esete, ahol a helyi „erős ember” az antiszemita kirohanásairól hírhedt Bíró László. Jakab Péterhez való hűségét több ízben megerősítette és

neki is jutott volna mintegy 13 millió forint abból a pénzből, amit Jakab a frakció pénzéből akart kiszervezni.

Bár egyelőre hivatalosan nem történt meg a Nép Pártján szervezet zászlóbontása, de mindenképpen beszédes, hogy bejegyzésüket úgy zárják: „Maradunk Jakab Péterrel, maradunk a Nép pártján!”

Soha nem hátrál meg, bárhogy is támadják – reagált közösségi oldalán Jakab Péter, feltehetőleg azokra a hírekre, miszerint leváltása előtt 103 millió forint értékben kötött szerződéseket a frakcióvezetés tudta nélkül. Közben a Jobbik etikai bizottsága lezárta azt az eljárást, amely egy másik ügyben indult a volt pártelnök ellen még májusban. Az M1 Híradó úgy tudja, ebben vétkesnek találták Jakab Pétert, de szankciót egyelőre nem szabtak ki rá.

Támadhatnak, ahogy csak akarnak – így kezdte Jakab Péter egyik csütörtöki bejegyzését a közösségi oldalon. A Jobbik korábbi elnöke a rövidke írásban mindössze annyit közölt: ő soha nem hátrál meg.

A bejegyzésből ugyan nem derül ki, hogy az egykori pártelnök kinek üzent – a Népszava arról ír, hogy Jakab Péter azokra hírekre reagálhatott, miszerint leváltása előtt frakcióvezetőként a Jobbik parlamenti képviselőcsoportjának tudta és beleegyezése nélkül nagy összegű szerződéseket kötött.

Kapcsolódó tartalom

A Jobbiknak elege lett az önjáró Jakabból, pártszakadás is jöhet

A Jobbik frakciója megelégelte, hogy a párt exelnöke és ex-frakcióvezetője jó ideje elhagyja a pártlogót a közösségi médiában.

A Magyar Nemzet számolt be arról néhány napja, hogy a Jobbik volt elnöke 80 millió forintot próbált átjátszani saját holdudvarának, közvetlenül azelőtt, hogy leváltották volna. Azóta az is kiderült, hogy ennél jóval több pénzről van szó.

A Jobbik sajtóosztálya a Telex megkeresésére közölte:

Jakab Péter először mintegy 103 millió forint értékben kötött szerződéseket és miután sikerrel járt, újra megpróbált kivenni a kasszából 83 millió forintot. Ezt a frakció tagjainak közbelépése akadályozta meg.

Kapcsolódó tartalom

Jóval több, mint 80 milliót játszott volna át Jakab a sajátjainak a Jobbik-frakció pénzéből

A korábbi hírek szerint mintegy 80 millió forintot költött volna el a frakció pénzéből a volt pártelnök, azonban kiderült, hogy 103 millióval már korábban is próbálta szerződéskötésekkel megcsapolni a kasszát, majd ezután jött a 80 milliós kudarc.

A Telex úgy tudja, hogy Jakab Péter négy évre bízott volna meg alkalmazottakat, akik leginkább hozzá és az asszisztenséhez, Molnár Enikőhöz kötődnek.

A Jakab Péter és tanácsadója, Molnár Enikő körüli botrányok hónapok óta tartanak,

az egymás elleni támadások pedig egyre szövevényesebbek a Jobbik elnökségében. Szinte lehetetlen követni, ki kit jelent fel éppen.

A hatalmi harcok már májusban egészen odáig fajultak, hogy Jakab Péter pénzügyi okok miatt feljelentette elnökhelyettesét, Potocskáné Kőrösi Anitát, és kezdeményezte a kizárását a pártból.

Csakhogy ezzel többen nem értettek egyet és a Jobbik dunakeszi szervezetének elnöke Jakab Péter ellen kezdeményezett eljárást.

A belviszály eredményeképpen Jakab Pétert néhány héten belül először pártvezetői posztjáról, majd a parlamenti frakció éléről is leváltották.

Ezután került nyilvánosságra Molnár Enikő belső levele, amelyben a Magyar Nemzet szerint Jakab Péter bizalmasa azt ecsetelte a tagságnak, hogy a pártot belső helyezkedések és zsarolások jellemzik, a jobbikosok pedig egymást támadják hátba a mandátumokért.

A levél miatt ezúttal Molnár Enikő ellen indult belső eljárás Potocskáné Kőrösi Anita kezdeményezésére. Molnár Enikő pedig válaszlépésként Potocskáné Kőrösi Anitát jelentette fel a párt etikai bizottságánál, azt állítva, hogy ő túrta ki Jakab Pétert a pártból.

Kizárnák a Jobbikból Molnár Enikőt – erről már a héten a Magyar Nemzet írt az ügy folytatásaként. A portál úgy fogalmazott: a kizárással két legyet ütnének egy csapásra. A Jobbik vezetése ugyanis így érné el, hogy Jakab Péter önként távozzon a pártból.

Pénteken az is kiderült, hogy a Potocskáné Kőrösi Anita feljelentése miatt Jakab Péter ellen még májusban indult eljárást le is zárta a Jobbik etikai bizottsága. A Népszava információi szerint

a jobbikos testület vétkesnek találta a volt pártelnököt, szankciót azonban egyelőre nem szabott ki.

Jakab Péter frakciópénzekkel kapcsolatos ügyében a rendőrség is vizsgálódik hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanúja miatt.

A bukott pártelnök a belharcok eldurvulás óta már nem használja a Jobbik arculati elemeit a közösségi oldalán. A Népszava most azt is megjegyzi:

Jakab Péter közleményeit egy ideje már nem a Jobbik sajtóosztálya, hanem Molnár Enikő küldi a lapnak. Ezekben Jakab Péter párthovatartozás nélkül, egyszerűen csak „országgyűlési képviselőként” szerepel.

Ki is a Jobbik új elnöke?

Gyöngyösi Mártont, a korántsem tiszta múltú EP-képviselőt választották pártelnöknek a Jobbik hétvégi tisztújításán. A leginkább a zsidó képviselők listázásának emlegetése miatt ismert Gyöngyösinek nem kellett túl erős riválisokkal szembenéznie. Egyikük a választás előtt visszalépett a megmérettetéstől, míg a másik az a Földi István, aki a párt körül kirobbant nemi erőszak botrány főszereplője.

A választás óta eltelt időszakban a Jobbik körüli botrányok egyre csak sokasodnak. A nemi erőszak botrány miatt hetekig a párt belső viszonyaitól volt hangos a sajtó, majd a parlamentből kiesett Potocskáné Kőrösi Anita és Jakab Péter csörtéje állt a figyelem középpontjában.

Jakab Péter a választási vereség után nem volt ugyan hajlandó lemondani és a májusi tisztújításon is pártelnökké választtatta magát. A sokasodó belviszályok azonban nem hagyták érintetlenül a Jobbik elnökét, akinek helyzetét a kabinetfőnöke körüli botrányok is nehezítették. Mint ismert, Molnár Enikő nem csupán Jakab Péter pályáját irányította, hanem a Jobbik életére is jelentős befolyással bírt, amely végletesen eszkalálta a párton belüli konfliktusokat.

Végül Jakab el sem ment egy elnökségi ülésre, helyette azzal egy időben, közösségi oldalán jelentette be lemondását. Párttársai közül többen azt mondták innen értesültek a lemondás tényéről.

A párt végül július első hétvégéjére tűzte ki a tisztújítást, ahol hárman is bejelentkeztek a baloldalra sodort párt elnöki székéért. Egyikük Ander Balázs, aki 2014 óta volt a Jobbik országgyűlési képviselője 2022-ben azonban kiesett a parlamentből. A másik Földi István, aki a jobbikos nemi erőszak botrány kulcsfigurája, állítólag ő erőszakoskodott Szilágyi György fiatal élettársával. Gyöngyösi Márton június közepén erősítette meg, hogy ő is megméretteti magát.

Jakab Péter az erőszakbotrányba keveredett Földit támogatta ugyan, de ez láthatóan nem volt elég, hiszen a pártelnöki tisztséget végül Gyöngyösi nyerte el, az új elnök a voksok 68, vetélytársa, Földi István a szavazatok 29 százalékát kapta meg. A választás előtt Gyöngyösi javára visszalépett a harmadik induló, Ander Balázs elnökségi tag.

Gyöngyösi jelöltsége idején több zsidó szervezet is tiltakozott, hiszen a most európai parlamenti képviselőként dolgozó politikus

2012-ben egy országgyűlési felszólalásában arról beszélt, hogy szerinte listázni kellene a zsidó származású képviselőket.

A párt „néppártosodásának” nevezett balra sodródása előtt nem ez volt Gyöngyösi egyetlen antiszemitának nevezhető akciója.

A politikus az izraeli nagykövetség elé is szervezett tüntetésen a zsidó államot népirtással vádolta.

Felszólalt továbbá a hazai zsidó egyházak ellen is és a Hit Gyülekezetének betiltását is követelte.

Az azóta európai parlamenti képviselővé választott politikus nemrég még nemzetközi megfigyelőként részt vett a Krím-félsziget elcsatolását célzó népszavazáson is, ami miatt ki is tiltották Ukrajnából. A Krím elcsatolásáról akkoriban így vélekedett: Oroszország reményt és erőt adott minden kisebbségnek a jogaiért vívott küzdelemben, a referendum pedig rámutatott az Egyesült Államok és az Európai Unió kétszínűségére, mert a népek önrendelkezését, az emberi és kisebbségi jogokat csak akkor támogatják, ha geopolitikai érdekeik úgy kívánják.

Gyöngyösi tehát példaként tekintett Oroszországra a kisebbségvédelem területén, károsnak nevezte az akkor bevezetett uniós szankciókat és az Egyesült Államok és az Európai Unió kétszínűségét hangoztatta. 2015-ben a kelet-ukrajnai konfliktusról úgy vélekedett, hogy azt „az Amerikai Egyesült Államok és a Nyugat provokálta ki”.

A politikus színeváltozását jól mutatja, hogy újabban már baloldali szövetségeseihez és Gyurcsány Ferenchez igazodva újabb szankciókat követel Oroszország ellen és fennen hangoztatja, hogy kiáll Ukrajna mellett.

A kaméleonpolitika azonban nemcsak itt érhető tetten. 2020-ban, amikor az uniós költségvetés elfogadása körüli zűrzavarban Orbán Viktor jelezte, hogy Magyarország és Lengyelország kész megvétózni a költségvetés elfogadását amennyiben az Európai Bizottság nem áll el attól a tervétől, hogy különböző feltételekhez kössék a kifizetéseket,

Gyöngyösi egy – DK-s és MSZP-s EP-képviselőkkel közösen jegyzett – írásban arról értekezett, hogy Orbán Viktor olyan, mint Hitler vagy Sztálin.

Mint fogalmaztak: „Európa nem engedheti meg magának, hogy olyan hibát kövessen el, amely könnyen az Európai Unió összeomlásához vezethet. Az öreg kontinens többször hibázott, amelynek súlyos következményeit évtizedekig keservesen fizették.” Példaként említették a Népszövetséget (Nemzetek Szövetsége) és a jaltai konferenciát, amikor a demokratikus vezetőknek „erőszakos és ravasz diktátorokkal kellett tárgyalniuk, például Hitlerrel és Sztálinnal”.

Írta mindezt az a jobbikos politikus, aki korábban nem egy esetben intézett antiszemita kirohanásokat és akinek a pártjában horogkereszttel ellátott e-maileket küldözgettek.

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!