HollIk István: Nem engedtük, hogy hazánk bevándorlóország legyen

A választási eredmény pedig tükrözi az emberek véleményét.

Tranzit fesztivál

A választási eredmény tükrözi az emberek véleményét az elmúlt négy évről, a mögöttünk hagyott 12 évben Magyarország erősödött – mondta Hollik István az április 3-i országgyűlési választással kapcsolatban azon a beszélgetésen, amelyet a Tranzit Közéleti Évadnyitó és Gondolatexpó Garázsviták című sorozatában rendeztek augusztus 26-án Tihanyban.

Hollik István (Fidesz) kiemelte: nem engedték, hogy az ország bevándorlóország legyen, a gyermekvédelmi intézkedések kapcsán pedig eredményként értékelte, hogy megvédték a gyerekeket a genderőrülettől.

Nem örül a választási eredménynek, még ha sikerült is a Fidesz jelöltjét legyőznie, mondta a választással kapcsolatban Jámbor András (Párbeszéd). „Nem volt jó a Fidesz kétharmados győzelmével szembesülni” – szögezte le. Hozzátette: már akkor lehetett tudni, nehéz időszak elé néz az ország a háború miatt. "Válságban vagyunk, aminek van egy megélhetési, lakhatási, élelmiszerválság része, jelenleg ez érdekli" - tette hozzá. Szerinte a magyarokat nem igazán érdekli jelenleg, mit mond Gyurcsány Ferenc.

Az uniós támogatásokkal kapcsolatban Hollik szerint a források nem könyöradományok, azok járnak az országnak, lemondtunk ugyanis a saját piacunk védelméről, cserébe a felzárkózási forrásokért. Politikai nyomásgyakorlás áll a háttérben, szerencsére az EB félretette a véleményét, és tárgyal, nem foglal állást politikai értelemben, konstruktív tárgyalások zajlanak, a forrásokat pedig a kormány majd arra fordítja, ahogy azt előre egyeztették az unióval.

Jámbor erre azt mondta: a költségvetésben magas szinten vannak uniós források betervezve. Orbán Viktornak igaza van abban, azzal, hogy beléptünk az unióba megnyitottuk a piacunkat.

Ugyanakkor a Mengyi-ügy, a Simonka-ügy eljutott ügyészségi szakaszba, ami szerinte azt bizonyítja: nincs minden rendben az uniós forrásokkal kapcsolatban. Hollik erre úgy reagált, hogy a hatóságok teszik a dolgukat, ez az említett esetekből is látható.

Szerinte a jelenleg tapasztalható válságot a háború okozta, és az arra adott uniós szankciós válaszok, így duplán indokolt volna a források folyósítása, hiszen az EU miatt kerültünk nehéz helyzetbe.

A gyermekvédelmi népszavazással kapcsolatban Jámbor úgy fogalmazott: sok veszély fenyegeti a gyerekeket, pornófilmekből ismerkednek a szexualitással, nem lát azonban arra vonatkozó kormányzati intézkedéseket, hogy miként edukálnák ilyen téren a gyerekeket.

"A baloldal reflexei miatt megpróbál eltagadni dolgokat, ilyen volt a bevándorlás is, ami komoly kulturális, civilizációs probléma" - válaszolta Hollik. A jelenség létezett, fenyegetést jelentett számunkra, de a mi veszélyjelzőrendszerünk jól működött.

Az LMBTQ-propagandával kapcsolatban kifejtette: a Netflixen olyan tartalmakkal találkozhatnak a gyerekek, amelyek nem valók számukra. Jámbor nem gondolta problémának a homoszexualitást vagy annak terjesztését, amire Hollik úgy reagált: kivették a gyermekek nevelésének jogát a szülők kezéből, ami nem helyes, ahogy az sem, hogy LMBTQ-szervezetek próbálják érzékenyíteni a gyermekeket, úgy, hogy a szülők nem is tudnak róla. „Ez a jelenség nem helyes, ennek gátat kell szabni” – szögezte le Hollik. Káros az is szerinte, hogy a 14 év körüli brit gyerekek jó része elégedetlen a nemével. Jámbor meglátása alapján ezt a problémát nem törvénykezéssel kell megoldani.

Népszavazáson még soha ennyien nem vettek részt, ami önmagában siker – vágott vissza Hollik a gyermekvédelmi népszavazással kapcsolatban, hozzátéve, hogy többen foglaltak állást, mint amekkora a Fidesz tábora. Jámbor erre úgy reflektált, "durva mozgósítás történt", hiszen aznap országgyűlési választást is tartottak, ami árnyalja a magas részvételt. Hozzáfűzte: káros, ha a szexuális felvilágosítást ki akarjuk űzni az iskolákból.

"Nem gondolom, hogy az EU szankciói miatt magas az infláció az Egyesült Államokban, és tapasztalható stagnálás Kínában, a világgazdasági válságot súlyosbítja az orosz-ukrán háború" - vetette fel Jámbor. A rezsicsökkentést meg kell tartani, foglalt állást, de van még feladata a kormánynak, hogy például úszómedencét ne fűtsenek rezsicsökkentett árakon.

Hollik István visszakérdezett: mi más okozná az energiaárak elszabadulását, mint a háború és az arra adott, elhibázott uniós szankciók, hiszen utóbbiakra a piac azonnal reagál(t). Németországban a világháború óta nem látott válságot tapasztalnak emiatt.

"Ennek a háborúnak rövid távon nem lesz vége" - idézett Hollik szakértőket, hozzátéve, hogy van annak egy diszkrét bája, hogy a baloldal most versenyfélti a rezsicsökkentést, amit több baloldali politikus korábban úgy jellemzett, hogy „hülyeség”.

Az energiapaic magánosítása súlyos kockázat, 2010 előtt a baloldal eladta az összes energiavállalatot, az energiatárolókat. „Gondoljunk bele, milyen helyzetben lennénk ma, ha a gyurcsányi politikát folytatjuk” – kérdezte Hollik. A Fidesz azonban visszavásárolta a MOL-t az összes energiavállalatot, és energiatározót, ezért kevésbé vagyunk kiszolgáltatva most, mint 2010-ben.

Jámbor kitért rá: helyes volt az extra profit adó bevezetése, ugyanakkor hiányolta, hogy a kormány nem megy jobban a multikkal szembe, és az emberek fizetik meg a háború árát, kevésbé a multik.

"Az a kérdés, hogyan lehet kezelni a válságot? Gyurcsány is kezelt válságot, adóemeléssel, adóemeléssel és adóemeléssel" - felelt Hollik István. Hozzátette: az adatok visszaigazolják, hogy jó döntésnek bizonyult a társasági adó alacsony mértéke, amit Jámbor kevésnek tartott. A gyurcsányi válságkezelés mindent az emberekre hárított, a Fidesz viszont az alacsony adókban hisz, hogy a vállalatok versenyképességét fent lehessen tartani, így a válság után a magyar gazdaság repülőrajtot vehet, csakúgy, mint a koronavírus okozta válságot követően.