Főpróba? Így indulhat a Tajvan elleni támadás

A tajvani védelmi minisztérium szombaton azzal vádolta meg Kínát, hogy támadást szimulál kiemelkedően fontos tajvani célpontok ellen, miközben a kínai hadsereg több hajója és katonai repülőgépe haladt át a Tajvani-szoros középvonalán.

A középvonalat az Egyesült Államok húzta meg egyoldalúan a hidegháború alatt. Bár Peking hivatalosan sohasem ismerte el, az elmúlt évtizedekben de facto határként szolgált Kína és Tajvan között.

A tajpeji hatóságok szerint 68 repülőgép és 13 hadihajó sértette meg a középvonalat pénteken. Tajvan válaszul figyelmeztető lövéseket adott le, aktiválta szárazföldi rakétarendszereit, valamint a levegőben és a tengeren járőrözött.

Kína Nancy Pelosi amerikai házelnök tajpeji látogatását követően hadgyakorlatokba kezdett, amelyek vasárnap délig tartanak. Ennek keretében éles lőszert is használtak, valamint rakétákat lőttek át Tajvan fölött.

Eközben a kínai hadsereg szombatra virradóra nyilvánosságra hozott egy felvételt, amelyet a légierő egyik pilótája készített egy repülő fülkéjéből, és amelyen a tajvani partok és hegyek láthatók. Szakértők szerint a videó célja, hogy megmutassa, milyen közel kerültek a kínai erők a szigethez.

Bár Kína többször hadgyakorlatozott a Tajvani-szorosban az elmúlt években, a jelenlegihez hasonló átfogó műveletre még nem került sor. Tajpej blokádnak minősítette Kína tevékenységét, és Caj Ing-ven elnök felelőtlenségnek nevezte, hogy Peking „szándékosan emelte a katonai fenyegetés szintjét”.

Kína, amely saját részének tekinti az 1949 óta önálló politikai vezetéssel bíró Tajvant, árulásként hivatkozott Pelosi útjára.

Az Egyesült Államok bekérette Kína washingtoni nagykövetét a Tajvan miatt kialakult diplomáciai vitában – közölte pénteken az amerikai kormány nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes szóvivője.

John Kirby közölte: azért kérették be Csin Kang nagykövetet hogy közöljék vele, az amerikai álláspont szerint Kína felelőtlenül és provokatívan viselkedik a tajvani kérdésben, amikor erődemonstrációval reagál Nancy Pelosi amerikai házelnök tajvani látogatására.

Kirby a tájékoztatón nem árulta el, hogy ki fogadta a kínai nagykövetet, de leszögezte, elítélik a felelőtlen katonai lépéseket, amelyek ellentétesek az amerikai törekvéssel, hogy hosszú távon biztosítva legyen a Kína és Tajvan közötti tengerszoros békéje és biztonsága.

A szóvivő hozzátette, azt is tudtára adták a nagykövetnek, hogy a kínai erődemonstráció nemcsak Tajvanon, de a G7 és a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) tagállamaiban is aggodalmat váltott ki.

John Kirby kijelentette továbbá, hogy az Egyesült Államok egy Kína-politikája, és álláspontja változatlan: nem ismeri el Tajvan függetlenségét, ugyanakkor támogatja a szigetnek azt a jogát, hogy fenntartsa demokratikus rendszerét.

Az elmúlt órákban 4 kínai rakéta is átrepült a sziget felett. A mostani erődemonstráció a legnagyobb, amit Kína az elmúlt 25 évben végrehajtott a térségben. 

Kínai hadihajók úsznak be a Tajvani-öbölbe. A kínai hadsereg csütörtök óta tart hadgyakorlatokat a sziget partjainak közelében. Kína negyed évszázada nem hajtott végre ilyen méretű katonai mozgósítást a térségében. Japán értesülések szerint a kínai oldalról eddig 9 rakétát lőttek ki, ezek közül 4 átrepült Tajvan felett is.

A kínai flotta hajói mostanra teljesen körülzárták a szigetet. A vízen és levegőben is zajló katonai erődemonstrációt közvetlenül azután rendelték el, hogy Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke szerdán Peking hetek óta tartó tiltakozása és figyelmeztetése ellenére látogatást tett a Kína által sajátjának tekintett szigeten.

Nancy Pelosi rövid tajvani látogatása után Japánba érkezett, ahol reagált a kínai vádakra.

„Mi nem akarunk változtatni Tajvan jelenlegi helyzetén, hanem kiállunk annak megőrzése mellett. Kína nem szigetelheti el Tajvant a külvilágtól” – mondta az amerikai politikus, aki hozzátette: látogatásának célja, hogy megőrizzék a békét a Tajvani-szorosban.

A 82 esztendős Pelosi pénteken a japán miniszterelnökkel találkozott, aki megerősítette, hogy Japán sem enged Kína követeléseinek.

„Japán az Egyesült Államokkal való szoros együttműködésben mindent meg fog tenni azért, hogy biztosítsa a békét” – mondta Fumio Kishida japán kormányfő.

Pénteken Oroszország és Kína képviselői Kambodzsában, a Kelet-Ázsiai Csúcstalálkozón egyeztettek a kialakult helyzetről. Az eseményen Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter ismét Kína mellett foglalt állást.

„Amerika feladta az elveit, amikor Ukrajnát veszélyforrássá tette Oroszországgal szemben. Pelosi asszony látogatása is ugyanilyen provokáció. Az Egyesült Államok felrúgja a nemzetközi jog normáit,

ezért hoztuk létre a Kínai Népköztársasággal való együttműködésben a »Barátság az ENSZ alapokmányának védelmében csoportot«, amiről úgy hisszük, hogy a jövőben más tagokkal is bővülhet” – mondta az orosz tárcavezető.

Nancy Pelosi amerikai házelnök tajvani látogatásával az Egyesült Államok azt üzeni a világnak, hogy azt csinál, amit akar, mert rá nem vonatkoznak a szabályok – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán Mianmarban.

Lavrov hozzátette: Washington szándékosan bosszantja Kínát az úttal, büntetlenségét fitogtatva. Megjegyezte: nem lát mást, ami indokolná a lépést, hiszen az Egyesült Államok pontosan tudja, mit jelent ez Kínának.

Peking felháborodással reagált arra, hogy Washington semmibe vette figyelmeztetéseit. Pelosi útjára válaszul Kína több napos hadgyakorlatba kezdett a sziget körül, bekérette az Egyesült Államok pekingi nagykövetét, illetve gazdasági szankciókkal sújtotta Tajvant.

Oroszország Kína jelentős partnerévé lépett elő az elmúlt években. Lavrov július végén leszögezte: Oroszország támogatja Peking egy Kína politikáját Tajvannal kapcsolatban.

Eközben az orosz külügyminiszter baráti országként és régi szövetségesként beszélt Mianmarról kollégája, Vunna Maung Lvin előtt. Mianmar támogatta Oroszországot az ukrajnai háború kezdetén. Az országban zűrzavar és erőszak uralkodik azóta, hogy 2021 februárjában a hadsereg puccsal átvette a hatalmat.

Lavrov látogatásával egy időben zajlik Kambodzsában a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) külügyminiszteri találkozója, amelyen Mianmar nem vesz részt.

Bekérette a kínai külügyminisztérium helyi idő szerint kedd este az Egyesült Államok pekingi nagykövetét, s határozott tiltakozását fejezte ki Nancy Pelosi amerikai házelnök tajvani látogatása miatt. Peking emellett gazdasági szankciókat is kivetett a szigetre.

A Hszinhua kínai állami hírügynökség szerint Nicholas Burns nagykövetet Hszie Feng külügyminiszter-helyettes fogadta, aki leszögezte: Pelosi látogatása sérti a Peking által vallott egy Kína elvét.

Hszie egyúttal azt vetette Washington szemére, hogy mást tesz, mint amit mond, a látogatás kapcsán pedig leszögezte: Kína nem fogja ölbe tett kézzel tűrni.

Felrótta emellett az amerikai külügyminisztériumnak, hogy a tárca weboldaláról eltűnt a Tajvan Kína része felirat, és aggodalmát fejezte ki az Egyesült Államok növekvő tajvani fegyverexportja miatt.

Sürgette egyúttal Washingtont, tegyen lépéseket a helyzet enyhítésére, mielőtt túl késő lesz.

A kínai kormány egyúttal bejelentette, hogy leállította a természetes homok tajvani exportját, valamint a szigetről érkező hal-és gyümölcsimportot. A szankciók mindazonáltal nem érintik a chipeket és más ipari termékeket.

A politikai feszültség ellenére Kína a sziget legnagyobb kereskedelmi partnere.