Fokozódó feszültség a szerb–koszovói határon

A koszovói kormány azzal vádolja Szerbiát, hogy feszültséget és bizonytalanságot akar kelteni Koszovóban azzal, hogy a helyi szerbeket útlezárások felállítására buzdítja, míg Szerbia szerint a koszovóiak keltenek feszültséget azzal, hogy a szerb kisebbség jogait csorbítják.

A pristinai kormány bejelentette, augusztus elsejétől azok, akik szerbiai dokumentumokkal akarnak belépni Koszovóba, kilépési és belépési igazolást kapnak az átkelőknél. Emellett pedig ismét felvetették, hogy szerb rendszámtáblájú autók nem léphetnek be az országba, és belépésnél ideiglenes koszovói táblát kell igényelniük.

Aleksandar Vucic szerb államfő vasárnap rendkívüli sajtótájékoztató keretében reagált a koszovói bejelentésekre. Mint mondta, ezekkel az intézkedésekkel az Albin Kurti vezette pristinai kormány csak feszültségeket akar kelteni, semmi okuk nincs arra, hogy ilyen döntéseket hozzanak. Véleménye szerint a koszovói miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerepét szeretné betölteni egy olyan forgatókönyvben, amelyben a szerb elnök testesíti meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Albin Kurti hatalomra kerülése óta jelentősen megnőtt a koszovói szerbek és szerb intézmények ellen elkövetett erőszakos cselekmények száma – közölte a szerb elnök, aki egyben arra kért mindenkit, hogy őrizze meg nyugalmát, és „ne üljön fel a provokációnak”.

A szerb elnök sajtótájékoztatóját követően a Koszovó északi részén élő szerbek elzárták a Szerbia és Koszovó közötti átkelőkhöz vezető utakat. Rövid időre a koszovói különleges rendőri egység is kivonult, hogy biztosítsa a helyszínt, de komolyabb incidens nem történt.

A koszovói vezetés végül úgy döntött, hogy amennyiben a szerbek eltávolítják a barikádokat, Pristina egy hónappal elhalasztja a személyi igazolványokra és a rendszámtáblákra vonatkozó határozat alkalmazását. A koszovói kormány azt kérte, hogy Szerbia is szüntesse meg hasonló előírásait, vagyis a koszovói dokumentumokat is fogadják el a Szerbiába történő belépéskor.

Albin Kurti szerint a helyi szerb kisebbség lépéseit Belgrád irányítja, a tiltakozásokért a szerb kormány és Aleksandar Vucic tehető felelőssé. Vjosa Osmani koszovói köztársasági elnök pedig a közösségi médiában azt írta: „Aleksandar Vucic destabilizációs törekvései el fognak bukni”.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.

Már korábban is a feszültségről tanúskodó nyilatkozatot tett Aleksandar Vucic szerb elnök. A Tanjug hírügynökség tudósítása szerint  azt nyilatkozta, hogy  az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó döntése alapján sincs senkinek joga ahhoz, hogy fegyvereket szállítson a koszovói vezetésnek, a nyugati országok mégis ezt teszik. A Pink TV-nek úgy fogalmazott: a Nyugatot nem érdekli a nemzetközi jog.

A szerb elnök azokra a híradásokra reagált, amelyek szerint az Egyesült Királyság Javelin és NLAW páncéltörő rakétákat szállított Koszovónak. Vucic emlékeztetett, hogy nem London volt az első, hiszen az Egyesült Államok is szállított már a pristinai vezetésnek harci járműveket, Törökország pedig koszovói katonákat képez ki.

A brit beszerzésről egyébként még múlt pénteken számoltak be Koszovóban. A Novosti című belgrádi lap akkor arról írt, hogy Vucic negyvennyolc órán belül hivatalos magyarázatot kért Boris Johnson brit kormányfőtől. A lap szerintLondon az ukrajnai háború közepette olajat önt a tűzre, fokozza a régiós feszültségeket. Aleksandar Vulin szerb külügyminiszter barátságtalan lépésnek nevezte a brit fegyvereladást.

Albin Kurti koszovói miniszterelnök különben az ukrajnai háborúra hivatkozva már március elején országa felvételét kérte a NATO-ba.

Szerbia is fegyverkezik egyébként, nemrég kínai légvédelmi rakéták érkeztek az országba egy 2019-es, Peking és Belgrád közötti megállapodás alapján.

Támogatná Albánia és Koszovó egyesítését egy esetleges jövőbeni népszavazáson Edi Rama albán miniszterelnök. Ezt néhány hónappal korábban ő maga hangsúlyozta elsőként.

A kormányfő  Nagy-Albánia létrehozására utalva úgy fogalmazott, a népszavazás egy hosszú folyamat egyik lépése, amely folyamat túlmutat a jelenlegi kormányán. A  két ország vezetői már megállapodtak abban, hogy de facto eltörlik az országaik közötti határokat azzal, hogy felhagynak a határellenőrzésekkel. Továbbá megegyeztek az egyetemi diplomák kölcsönös elfogadásáról is.

A szerb vezetés úgy reagált az albán miniszterelnök kijelentéseire, hogy azok még inkább aláássák a régió stabilitását. Lapunk korábban írt róla, hogy Koszovó és Albánia egyesülése jelentősen hozzájárulna a régió további destabilizálásához, valamint arról, hogy Soros György már hosszú ideje a régióban élő albánok manipulásával igyekszik kiterjeszteni a befolyását a térségben.

„A Nagy-Albánia-terv már több éve az egyik alapját képezi Edi Rama albán miniszterelnök politikájának” – hangsúlyozta korábban egy elemzésben Matyi Tamás, a XXI. Század Intézet kutatója. Mint mondta, e terv lényege, hogy gyakorlatilag egy államba, egy Nagy-Albániába olvassza össze a térségben található albánokat. A törekvés tehát nem csak a fentebb említett Koszovóra terjed ki, hanem például Montenegró keleti, Észak-Macedónia nyugati és Szerbia déli részére, valamint Görögország nyugati határsávjára.

A kutató felidézte, hogy „a koszovói integráció előkészítésének már több éve vannak kisebb-nagyobb jelei, az elmúlt években például több közös kormányülést is tartottak a két ország vezetői, nemrég pedig egy hatalmas méretű beruházás keretein belül kötötték össze Pristinát és Tiranát az albán–koszovói autópályával, amivel gyakorlatilag megszüntették a két állam között a határőrizetet”. Rama terveit láthatóan a februárban megválasztott Kurti is támogatja – jegyezte meg.

Matyi Tamás szerint „a két ország egyesülése jelentősen hozzájárulna a már amúgy is instabil régió további destabilizálásához, mivel egy ilyen lépés valószínűleg a többi országban található albán kisebbségre is hatással lenne, ami akár az egyes országok területi integritását is veszélyeztethetné”.

Nem véletlen tehát a kutató szerint, hogy a szerb miniszterelnök határozottan reagált a koszovói kormányfő kijelentésére, és arra kérte a nemzetközi közösségeket, hogy tegyék egyértelművé, lehetetlen a két ország egyesülése. „Kurti kijelentése ráadásul minden bizonnyal a már eddig is feszült szerb–koszovói viszonyt is tovább rontja majd, ami a szeptemberi események tükrében akár további szankciókat is eredményezhet a szerbek részéről” – magyarázta. „A jelenleg zajló események egyik legnagyobb nyertese mindenesetre Soros György lehet, akinek hálózata már hosszú ideje tevékenykedik a térség, különösen Szerbia destabilizálásán, és akinek Edi Ramával folytatott szoros barátságának köszönhetően a Nagy-Albánia-terv megvalósítási törekvésében is komoly szerepe van” – hívta fel a figyelmet Matyi Tamás.

Emlékeztetett, ezt bizonyítja, hogy a spekuláns már hosszú ideje igyekszik az albán kisebbségek manipulálásával kiterjeszteni a befolyását a térség országaiban, amire például az észak-macedóniai destabilizáció szolgál példaként. „De ezt igazolja az is, hogy Soros fia, Alexander az utóbbi években több alkalommal is találkozott albán és koszovói vezetőkkel, a spekulánst pedig szervezetein keresztül szinte a teljes albán vezetéshez szoros kapcsolatok fűzik” – tette hozzá.