Marics Peti
Évszázadok viharaiban kristályosodott ki az ünnep.
Augusztus 20. államalapító Szent István király ünnepe, nemzeti ünnep, Magyarország hivatalos állami ünnepe, egyben az új kenyér ünnepe.
Az egyik legrégibb magyar ünnep a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé. E napon hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot, élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ezen a napon halt meg.
Az uralkodóról halála után, augusztus 15-én emlékeztek meg, ünnepét Szent László király tette augusztus 20-ára, mert 1083-ban ezen a napon emelték oltárra István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami a szentté avatásával volt egyenértékű. Szent István király ünnepének megtartásáról már az 1222. évi Aranybulla első pontja is rendelkezett.
I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342–1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább ez a nap. István kultusza Európa-szerte elterjedt, de a királyt az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban nyilvánította szentté XI. Ince pápa, ünnepnapja szeptember 2. lett.
A pápa azt is elrendelte, hogy Buda töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ minden évben emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház 1969 óta augusztus 16-án (egy nappal Nagyboldogasszony napja után) tart.
XIV. Kelemen pápa 1771-ben csökkentette az egyházi ünnepek számát, és a Szent István-nap megülése is kimaradt az ünnepek közül. Mária Terézia szinte ugyanekkor – a pápa hozzájárulásával – elrendelte, hogy a szent király ünnepe, augusztus 20. Magyarországon nemzeti ünnep legyen, és a naptárakba felvétessék.
A királynő ugyancsak 1771-ben Raguzából (Dubrovnik) Bécsbe, majd Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ettől kezdve minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon. A legenda szerint István ereklyéjét 1083-as szentté emelésekor épen találták meg koporsójában.
A tatárjárás vagy a török idők alatt elveszett, majd 1590 körül a raguzai dominikánus kolostorban találtak rá. A Szent Jobbot, amelynek ereklyetartóját 1862-ben készítették, a második világháború végén a Szent Koronával együtt nyugatra menekítették, és 1945. augusztus 18-án hozták haza. Ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik.
A Szent Korona nevű virágkocsi
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Az 1848–49-es szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az ünnepet, mert Szent István a független magyar állam jelképe volt. Amikor 1860-ban ismét megünnepelhették a napot, az valóságos nemzeti tüntetéssé vált.
Az 1867. évi kiegyezés után az ünnep visszanyerte régi fényét, 1891-ben I. Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte, hogy ezen a napon címeres zászlóval lobogózzák fel a középületeket.
A két világháború között az ünnep kiegészült a Szent István-i, azaz a Trianon előtti Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékezéssel, emlékeztetéssel. Az 1938. augusztus 18-án, Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából Székesfehérváron összeülő Országgyűlés (a kihelyezésre egy négy nappal korábban alkotott törvény adott lehetőséget) az 1938. évi XXXIII. törvénnyel augusztus hó 20. napját Szent István király emlékezetére nemzeti ünnepnek nyilvánította.
A második világháború után augusztus 20-át egyházi ünnepként csak 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan, az akkor több százezer embert vonzó Szent Jobb-körmenetet a következő évben már betiltották. A kommunista rendszer az ünnep vallási és nemzeti tartalmát nem vállalta, de teljes megszüntetését sem látta célszerűnek, inkább változtatott rajta.
A munkaszüneti napnak megmaradt, szekularizált ünnepet először az új kenyér ünnepének nevezték el, majd új, szocialista államalapításként 1949. augusztus 20-ára időzítették a szovjet mintájú alkotmány hatályba léptetését. 1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték, 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Magyar Népköztársaság ünnepévé nyilvánította.
A rendszerváltozással felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ismét megrendezik a Szent Jobb-körmenetet. Az 1990-es első szabad választások után megalakult Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé.
A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény is nemzeti ünnepként, Magyarország hivatalos állami ünnepeként rögzíti augusztus 20-át. Ezen a napon rangos állami kitüntetéseket adományoznak, ekkor adják át többek között a 2011-ben újraalapított Magyar Szent István-rendet, a legmagasabb állami kitüntetést.
Mi, magyarok a Kárpát-medencei hazánkat, a hitünket és a kultúránkat, azaz történelmi értelemben véve mindenünket a keresztény államot megalapító királyunknak köszönhetjük - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a szlovákiai Zselízen, ahol megnyitotta a népművészeti fesztivált.
A házelnök az augusztus 20-ai ünnep előestéjén a felvidéki településen kitért arra is: „minden okunk megvan hálával fejet hajtani első királyunk emléke előtt”.
Kiemelte: régen volt ilyen nagy szükségünk egyetértésre és együttműködésre a Kárpát-medencében, mint az előttünk álló időkben. Beszédében legfontosabb kérdésként azt vetette fel, hogy a „nemzeteket fenyegető veszélyforrás” megváltozott.
Szerinte azért változott meg a „történelem járása” a teljes nyugati világban, így Európában és a Kárpát-medencében is, mert az elmúlt évtizedekben a tőke és a technológia koncentrációjának következményeként olyan magánérdekeket érvényesítő, államokon kívüli és államok feletti hatalmak szerveződtek és emelkedtek fel globálisan, amelyek a nemzetállamokat fel akarják számolni szerte a nyugati világban.
A házelnök úgy értékelt: Európára nézve mindez azt jelenti, hogy a jellemzően Európán kívüli globális magánhatalmak az Európai Uniót Európai Egyesült Államokká akarják átalakítani, egy olyan föderációvá, még inkább birodalommá, amelyben minden jelenlegi uniós nemzeti állam - így Szlovákia és Magyarország is - teljes mértékben elveszítené önrendelkezését és cselekvési szabadságát.
Mindezt szerinte azzal a céllal, hogy a magánhatalmak véglegesen és kizárólagosan megszerezzék maguknak a tagállamok anyagi és szellemi erőforrásait.
Napjainkban és az előttünk álló időkben a Kárpát-medence nemzetei ezért vagy együtt nyerik meg a jövőt vagy együtt veszítik el országukat, államukat és önazonosságukat, mindent, amit a múltban megszereztek - jelentette ki.
Kövér László azt hangsúlyozta, hogy a globalizmus pénzügyi erejével szemben a nemzeti államoknak egyetlen hatékony önvédelmi fegyverük lehet: a nemzeti identitásban rejlő megtartó és alkotó erő. Az európai nemzetek identitásában pedig „ott tükröződik” az európai keresztény kultúra egyetemessége éppúgy, mint az anyanyelv, a szülőföld otthonossága és a néplélek legnemesebb önkifejeződését adó népművészet is.
Azt mondta: az idei felvidéki magyar népművészeti fesztivál ezért európai jelentőségű rendezvény, mert egy közép-európai nemzeti közösség, a Szlovákiában élő magyarság lelkének legtisztább és legőszintébb megnyilvánulása. A mostani találkozó ötvenhatodszor üzeni azt, hogy „a felvidéki magyarok lojális és értékteremtő állampolgárai Szlovákiának, ezzel egyidejűleg hűséges tagjai a kulturálisan egységes és oszthatatlan magyar nemzetnek, nem mellékesen pedig öntudatos európai polgárok”.
Kövér László hangsúlyozta továbbá: bíznak benne, hogy a jövőben a szlovákiai magyar pártszövetség tagjai és vezetői is „elvégzik a munka rájuk eső részét”, és nemsokára újra a pozsonyi parlamentben képviselhetik a felvidéki magyarság érdekeit. A sikerhez a felvidéki magyar választópolgároknak a szavazata elengedhetetlen a közelgő helyi és megyei önkormányzati választásokon. A házelnök a felvidéki magyarokat arra kérte: segítsék győzelemre a magyar politikát Szlovákiában.
A házelnök úgy vélekedett: „sorsdöntő küzdelmek várnak az európai nemzetekre”. „Ebben a küzdelemben mi, magyarok szeretnénk számítani a szlovák nemzetre és a nemzete iránt felelős szlovák politikára is, miként Szlovákia is számíthat Magyarországra”.
A magyarságot összeköti a múlt, a jelen és a jövő, amit együtt álmodunk - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Zalaegerszegen.
Gulyás Gergely az államalapítás napja alkalmából tartott ünnepségen kifejtette: Szent István olyan országot teremtett, „amely a történelmünk szaggatott volta ellenére, nehéz pillanataiban, elnyomások, megszállások és megcsonkítás közepette is a folyamatosságot, a magyar államiság létét biztosítja ezer esztendeje itt a Kárpát-medencében”.
Szent István öröksége az első törvénykönyv, mely azóta is alapja az az alkotmányunknak. Az időtálló vármegyerendszer, a korszerű közigazgatás-szervezés mellett identitást képző közösségeket hozott létre - hangsúlyozta Gulyás Gergely.
Kiemelte: Szent István múlhatatlan érdeme, hogy támogatta az egyházmegyerendszer megalkotását, elrendelte a templomépítéseket, valamint részt vett az egyházközösségek megszervezésében. Ennek köszönhetően jött létre évezredes kultúránk: amely „egyszerre magyar és európai” - emlékeztett Gulyás Gergely.