Európai szinten is kiemelkedő a magyar GDP-növekedés

6,5%-kal bővült a magyar gazdaság a második negyedévben, ez az Európai Unió egyik legmagasabb értéke. Eközben az Eurostat legfrissebb jelentése szerint hiába mutattak némi javulást az euróövezet második negyedéves gazdasági mutatói, a küszöbön álló recesszió már jól kiolvasható. Európa két legnagyobb gazdasága megtorpant, és számos ország mutatott visszaesést. Magyarország helyzete pozitív kivételnek számít: a magyar gazdaság éves növekedése csaknem a duplája lehet az uniós átlagnak.

A második negyedévben a várnál jobban alakult az euróövezeti gazdasági növekedés, számolt be az előzetes adatok alapján az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. 

Az euróövezet bruttó hazai terméke (GDP) 0,7 százalékkal bővült a 2022 júniusáig tartó három hónapban, az első negyedévi 0,5 százalékos növekedést követően.

Mindez az elmúlt három negyedév legerősebb teljesítménye az euróövezetben, elsősorban a koronavírus-járvány miatti korlátozások lazításának, valamint a nyári turisztikai szezonnak köszönhetően.

Mindezek ellenére azonban egyes országok második negyedéves eredményeiből már kiolvasható a küszöbön álló recesszió: Németország gazdasága csak 1,4 százalékkal bővülve még mindig nem éri el a koronavírus-járvány előtti szintet, míg Nagy-Britannia 0,1 százalékos visszaesést produkált.

Európa két legnagyobb gazdaságának megtorpanása mellett több ország is csökkenést szenvedett el, köztük Portugália (-0,2 százalék), Litvánia (-0,4 százalék) és Lettország (-1,4 százalék).

Ezzel szemben Magyarország második negyedéves teljesítménye – az előző, 8,2 százalékos növekedés után – 6,5 százalékkal bővül – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter.

Kiemelte, a magyar gazdaság az elhúzódó háború ellenére is képes volt növelni teljesítményét, mindezek mellett pedig az Európai Uniós rangsorban is az élmezőnyhöz tartozik.

Az Eurostat adataiból kiderült, hogy ezzel az eredménnyel hazánk többek között Franciaországot és Olaszországot is megelőzte.

2022 első fél évében a gazdaság teljesítménye 7,3 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. Jelenleg a hazai GDP mintegy 7,2 százalékkal haladja meg a járvány előtti szintet.

Varga Mihály elmondta: a gazdaság kedvező számainak alakulásához az aszály sújtotta mezőgazdaság kivételével valamennyi szektor tevékenyen járult hozzá. Jól teljesített az ipar, a kereskedelem, a turizmus, a pénzügyi ágazat és az infokommunikáció.

Gazdasági elemzők szerint az ország éves növekedése ilyen erős két negyedév után szinte kizárható, hogy 5 százalék alá essen. A Magyarország számára jósolt ötszázalékos növekedés jóval fölötte van az Európai Uniónak becsült 2,7 százalékhoz képest. E

A A magyar gazdaság növekedési pályája a kedvezőtlen külső körülmények ellenére sem lassít. Az első negyedéves 8 százalékos emelkedés után a második negyedévben az elhúzódó háború ellenére is több mint hat százalékkal növekedett a gazdaság.

A hivatalos adatok szerint a magyar gazdaság az idei második negyedévben mintegy 6,5 százalékkal növekedett, jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. 

Az elemzők várakozását meghaladta a bruttó hazai termék (GDP) második negyedévi növekedése, és az év második felében várható lassulás ellenére is 5-6 százalék közé várják az idei bővülést – derült ki a piaci elemzők kommentárjaiból.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott első becslése szerint a második negyedévben 6,5 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest 1,1 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye. Az első fél évben a gazdaság teljesítménye 7,3 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában.

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte, hogy az elemzői várakozásokat felülmúlva nőtt a hazai GDP a második negyedévben. A hazai GDP növekedése az EU élén maradhatott, idén érdemben folytatódhat a felzárkózás – tette hozzá.

Számítása szerint a járvány előtti szintet mintegy 7,2 százalékkal haladja meg hazai GDP.

A vártnál nagyobb növekedésnek köszönhetően nem zárta ki, hogy a bankholding kissé felfelé módosítja az idei GDP-növekedésre vonatkozó 5,7 százalékos prognózisát, bár a következő negyedévekben már érdemi lassulást várnak, részben bázishatások, részben a háború negatív következményei miatt.

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője kommentárjába arra utalt, hogy a negyedév során korábban közzétett havi termelési adatok már mutatták, hogy az ipar viszonylag ellenállónak bizonyult a fennmaradó ellátási feszültségekkel szemben és az autóipar is relatíve jól teljesített, így az ágazat pozitívan járult hozzá a növekedéshez.

Eközben a folytatódó bérkiáramlás és a fiskális transzferek nyomán gyorsuló belföldi fogyasztás a szolgáltatások dinamikus teljesítményét támogatta.

Kitért viszont arra is, hogy a rövid távú kilátások meglehetősen borúsak: következő negyedévek az éves GDP-növekedés ütemének fokozatos lassulását hozhatják. Az Erste jelenlegi előrejelzése az éves GDP-növekedésére 5,5 százalék, ugyanakkor az év végére elfogyhat a lendület.

Az utóbbi évekre jellemző, erőteljes áthúzódó hatás hiányában és az egyre mérséklődő belső kereslet következtében jövőre 1,5 százalékos növekedést várnak az Erste Bank elemzői.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője is azt emelte ki, hogy

a magyar gazdaság teljesítménye a második negyedévben is jobban alakult az uniós átlagnál, amely 0,6 százalékos negyedéves és 4,0 százalékos éves növekedést mutatott az előzetes becslések szerint.

Míg a piaci szolgáltatások között különösen a koronavírust legjobban megszenvedő ágazatok mutattak jelentősebb bővülést, kedvezőtlenül alakult a mezőgazdaság teljesítménye, ami a csapadéktalan, forró időjárással állhat összefüggésben.

Felhasználási oldalról a növekedésben továbbra is nagy szerepe lehetett a fogyasztásnak, de a szolgáltatás-külkereskedelmi egyenleg is javulhatott a turizmus és a szállítási szolgáltatások exportbővülésének eredményeként.

A friss adat alapján tehát a vállalkozások egyelőre tudtak alkalmazkodni a kedvezőtlenebb külső körülményekhez, azon belül is elsősorban a háború gazdasági hatásaihoz – állapította meg.

Ugyanakkor a következő időszakban a gazdasági növekedés lassulhat, amiben a háború mellett az emelkedő energiaárak, a gyenge termés és a gyengülő forintárfolyam miatt gyorsuló infláció játszik leginkább szerepet. Az év egészét tekintve a gazdasági növekedés még így is kedvezően, 6 százalék körül alakulhat Regős Gábor előrejelzése szerint.