Elindult Orbán Viktor delegációja az Egyesült Államokba

Orbán Viktor miniszterelnök az Egyesült Államokba utazott, ahol részt vesz az Amerikai Konzervatív Unió nyári konferenciáján, a CPAC-en, és kétoldalú találkozókat is bonyolít – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfőn. A delegáció tagja

• Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter,
• Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója és
• Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is.

Orbán Viktort az egyik nyitóbeszéd megtartására kérték fel a világ legnagyobb és legbefolyásosabb konzervatív rendezvényén, az amerikai CPAC-en (Conservative Political Action Conference).

A nukleáris leszerelésnek folytatódnia kell, ehhez pedig újra kell indítani a nagyhatalmak közötti párbeszédet – írta Facebook-bejegyzésében Szijjártó Péter. Az Atomsorompó Szerződés Felülvizsgálati Konferenciája hétfőn, New Yorkban ül össze, amelyen a külgazdasági és külügyminiszter is részt vesz.

Szijjártó Péter a közösségi oldalán emlékeztetett, hogy az Atomsorompó Szerződés 52 évvel ezelőtt, 1970-ben lépett hatályba. A megállapodás akkor azért jött létre, hogy megakadályozzák a nukleáris fegyverek további elterjedését. A szerződést az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország prominens képviselői írták alá azzal a céllal, hogy az atomhatalmak tárgyalásokat folytassanak egymással a nukleáris leszerelés érdekében, és a felek ígéretet tettek arra is, hogy nem adnak át nukleáris fegyvereket más országoknak.

Az Ukrajnában zajló háború miatt azonban gyakorlatilag megszűnt a politikai egyeztetés az atomhatalmak között, ami nagyon nagy baj a jelenlegi helyzetben

– tette hozzá a miniszter.

Szijjártó Péter elmondta: „sokáig hittük, reméltük, hogy a tömegpusztító fegyverek alkalmazása már soha többé nem lesz témája a nemzetközi politikának, de az Ukrajnában zajló háború sajnos új megvilágításba helyezte ezt a reménykedést”.

„A nukleáris leszerelésnek folytatódnia kell, ehhez pedig újra kell indítani a nagyhatalmak közötti párbeszédet, legalább a stratégiai biztonsági kérdésekben” – hangsúlyozta a tárcavezető, aki jelezte azt is, hogy hétfőn ebben az ügyben tart ülést New York-i ENSZ-székházában az Atomsorompó Szerződés Felülvizsgálati Konferenciája is.

Szijjártó Péter kiemelte, „mi, akik a háború szomszédságában élünk, azt várjuk el az esetenként földrajzilag távolabb lévő, nagy és erős országoktól, hogy ne a mi bőrünkre hozzanak geopolitikai döntéseket. Mielőbb békét akarunk, azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat”.

Mindaddig, amíg nem lesz béke, nap mint nap nőni fog az eszkalálódás és az eddigieknél is pusztítóbb fegyverek bevetésének veszélye, ezek következményeit pedig egyelőre felmérni sem lehet. Ma ismételten meg kell erősíteni az 1985-ös genfi nyilatkozatot, mely szerint az atomháborút nem lehet megnyerni, ezért soha nem szabad megvívni

– zárta bejegyzését a külgazdasági és külügyminiszter.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint az ukrajnai háború nyomán előállt "tragikus helyzet minden aspektusára" csak a béke jelentheti a megoldást. Szijjártó Péter erről Esztergomban, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által rendezett MCC Feszt szombati zárónapján beszélt, amit a külügyminiszter Facebook-oldalán élőben közvetítettek.

A magyar diplomácia vezetője úgy látta, hogy a háború alapvetően meghatározza minden ország, így Magyarország bel- és külpolitikai mozgásterét. Leszögezte: Magyarország elítéli a katonai agressziót, és az áldozat “pártján és oldalán áll”, valamint kiáll Ukrajna területi integritása mellett.

Közölte: ugyanakkor a magyar kormánynak a magyar emberek felé van a legnagyobb felelőssége, ezért mindenképpen meg kell akadályoznia az ország belesodródását a háborúba. A kabinet azt sem engedheti meg, hogy a magyarokkal fizettessék meg a háború árát – tette hozzá.

Szijjártó Péter szerint ebben a helyzetben is fenn kell tartani a kapcsolatot az oroszokkal, a többi között azért, mert Közép-Európában Oroszország realitás, továbbá a kommunikációs csatornák elvágása hátráltatja a diplomáciai rendezés lehetőségét. Úgy vélte, hogy hosszútávon csak egy orosz-amerikai megállapodás képes garantálni a háború végét.

A tárcavezető az energiaellátást ideológiai-filozófiai kérdés helyett “kőkemény fizikai realitásként” határozta meg. Azt mondta, hogy Európa évi 170 milliárd köbméteres földgázigényéből 8,5 milliárd köbmétert tesz ki Magyarországé. Ennek a mennyiségnek a beszerzése nem képzelhető el az orosz energiaforrások figyelembe vétele nélkül – jelentette ki.

Szijjártó Péter szavait az őt oroszbarátsággal vádoló ellenzéki újságíróknak címezve feltette a kérdést:

“mivel fogunk fűteni télen, ha én nem veszek gázt az oroszoktól?”.

A külügyminiszter szólt arról is, hogy a magyar gáztározók jelenlegi töltöttsége 30 százalékos, ami jobb, mint az európai átlag, azonban a kabinetnek további 732 millió köbméter gáz beszerzéséről kell gondoskodnia. Majd azt is kijelentette, hogy “Magyarországon nem lesz probléma a tél folyamán a földgázellátással”.

A külügyi tárca vezetője kitért arra is, hogy

Magyarország a szerződött gázmennyiség 89 százalékát kapja meg, annak köszönhetően, hogy ennek háromnegyede Szerbia felől érkezik

és csak negyede Ausztria felől. Szavai szerint a déli irányból “minden egyes molekulát” megkap Magyarország.

Szijjártó Péter a beszélgetésen bírálta az Európai Unió szankciós politikáját, mondván az többet árt az európai országoknak, mint Oroszországnak. Megismételte: az EU-nak szankciók helyett azzal kellene foglalkoznia, hogy legyen béke, majd üdvözölte, hogy az amerikai és az orosz külügyminiszter a napokban beszélt egymással.

A miniszter bírálta azt az elképzelést is, amely az EU közös külpolitikájában az egyhangú döntéshozatalt többségivé kívánja változtatni.

Arra a felvetésre, hogy Magyarország nem támogatja a globális minimumadó bevezetését, úgy reagált, hogy annak bevezetésével

“Európa kivégezné a saját kontinentális gazdaságát, továbbá elvenné Magyarország versenyelőnyét,

majd amellett érvelt, hogy az adópolitika nemzeti hatáskör, aminek csorbítását “nem engedhetjük meg”.

Kárpátaljával kapcsolatban Szijjártó Péter közölte: az ottani magyar közösségeket hátrányosan érintő, Magyarország által vitatott korábbi ukrán döntések ügyét a háború miatt zárójelbe tették. Szijjártó Péter véleménye szerint Magyarországnak továbbra is támogatnia kell Kárpátalját, ahogy egész Ukrajnát is. Emlékeztetett rá, hogy Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciójában eddig 860 ezer ukrajnai háborús menekült érkezett az országba. A tárcavezető továbbá méltatta a Kárpátalja kormányzójával, Viktor Mikitával kialakult jó együttműködést.

A magyar-amerikai kapcsolatokról szólva úgy értékelt, hogy

Magyarország kapcsolata minőségileg más az Egyesült Államokkal, amikor annak republikánus elnöke van.

A kétoldalú kapcsolatok Donald Trump elnöksége alatt voltak a legjobbak – mondta jelezve, hogy Amerikában a félidei választásokon várható republikánus kongresszusi többség miatt novembertől új időszámítás kezdődik a kétoldalú kapcsolatokban.

Szijjártó Péter egyúttal kikérte magának David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövet-jelöltjének szenátusi meghallgatásán tett azon kijelentéseit, miszerint Magyarországon hanyatlik a demokrácia.