Egyre több a határon átjutni akaró migráns

Egyre több a határon átjutni akaró migráns, viszont egyre nehezebb őket átjuttatni, ezért az embercsempészek frusztráltak, és igyekeznek azokat a területeket megszerezni, ahol úgy gondolják, hogy könnyebb átvinni az illegális bevándorlókat – mondta a Magyar Hírlapnak Horváth József biztonságpolitikai szakértő.

smét lőfegyverrel támadtak egymásra a migránsok Szabadka környékén. A helyiek szerint elviselhetetlen a helyzet, mert az illegális bevándorlók és az embercsempészek rettegésben tartják a környéket.

Az áldatlan állapotokról Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője nyilatkozott portálunknak.

A szakértő szerint nem kizárható az sem, hogy riasztófegyverekkel vagy akár éles fegyverekkel próbálják majd megfélemlíteni a határt védő embereket.

Úgy fogalmazott: egy területszerző bandaháborúnak vagyunk szemtanúi, amelynek során az embercsempészek azokért a területekért küzdenek, ahol úgy vélik, hogy könnyebb átvinni a határsértőket.

Hozzátette: az ősz felé közeledve egyre frusztráltabbak az embercsempészek, mivel még a tél beállta előtt szeretnék eljuttatni a migránsokat a célországokba, és így extraprofitra szert tenni.

Szlovéniában idén 80 százalékkal nőtt a határsértések száma

Szlovéniában az év első hét hónapjában 8200 határsértőt tartóztattak fel a hatóságok, 80 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában, és nőtt a nemzetközi védelemért folyamodók száma is - közölte hétfőn a belügyminisztérium. A legtöbb migráns Afganisztánból indult útnak.

Tomaz Pavcek, a határrendészet munkatársa elmondta: idén jelentősen nőtt a Kubából, Indiából és Burundiból érkezők száma is. Ezek azok az országok, amelyek állampolgárainak nem kell vízumot igényelniük a Szerbiába való beutazáshoz - hangsúlyozta.
Kiemelete: a migránsok illegális határátlépését segítő csoportok és egyének is aktívak voltak az év első hét hónapjában. A rendőrség harminc országból 130 olyan embert vett őrizetbe, akiket embercsempészettel gyanúsítanak, többségük szerb állampolgár - mondta.
Hozzátette, hogy nőtt a nemzetközi védelemért folyamodók száma is. A feltartóztatott illegális bevándorlók mintegy 90 százaléka kért védelmet Szlovéniában. A többsége azonban még a menekültügyi eljárás vége előtt elhagyja az országot - fogalmazott.
Pavcek rámutatott: annak ellenére, hogy az illegális határátlépések száma enyhén nőtt a koronavírus-járvány előtti időszakhoz képest, a rendőrség nem észlelte, hogy a Szlovéniába illegálisan belépő külföldiek által elkövetett bűncselekmények száma növekedett volna.
 Eközben a szlovén hadsereg az elmúlt 11 napban több mint egy kilométer pengés drótkerítést távolított el a Horvátországgal közös határszakaszáról, és megkezdődtek az akadálymentesítési munkálatok azon a határszakaszokon is, ahol nem regisztráltak nagy arányban tiltott határátlépéseket. A Robert Golob vezette új baloldali kormány egyik prioritása a kerítés lebontása.
Szlovénia még 2015-ben 176 kilométer hosszú pengés drótkerítést épített a migrációs hullám miatt a Horvátországgal közös, mintegy 670 kilométeres határán. Ezt később fokozatosan panelkerítésre cserélték, valamint bővítették. A migránsok főként Szerbián és Montenegrón keresztül érkeznek Boszniába, onnan Horvátországba, majd Szlovéniába folytatják útjukat, ahonnan Nyugat-Európába szeretnének eljutni.

A rendőrök 425 határsértőt tartóztattak fel vasárnap reggel hat és délután hat óra között, és 44 embert megakadályoztak abban, hogy illegálisan belépjen Magyarországra – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság a Police.hu oldalon.

Bács-Kiskun megyében tizenöt esetben összesen 112 határsértőt tartóztattak fel Kelebián, Bácsbokodon, Csikérián, Kisszálláson és Kecskeméten. Csongrád-Csanád megyében a járőrök tíz esetben összesen 260 határsértőt állítottak meg Ásotthalom, Mórahalom, Szeged és Szatymaz közigazgatási területén. 

Baranya megyében Mohácsnál három, Vas megyében Szombathelyen kilenc, Pest megyében Újhartyán külterületén 36, míg Budapesten a XXIII. kerületben öt határsértőt tartóztattak fel.

Az illegális migránsok ellenőrzésük során palesztin, algériai, szír, iraki, szomáliai, marokkói, tunéziai, afgán, indiai, pakisztáni, illetve török állampolgárnak vallották magukat, de sem a személyazonosságukat, sem magyarországi tartózkodásuk jogszerűségét nem tudták hitelt érdemlően igazolni, ezért a rendőrök visszakísérték őket az ideiglenes biztonsági határzárhoz.

Az elmúlt 12 órában Bács-Kiskun megyében négy esetben a rendőrök összesen 44 embert akadályoztak meg abban, hogy Magyarországra illegálisan belépjen. Három esetben, három ember ellen embercsempészés miatt büntetőeljárás is indult.

Reggel az M5-ös autópályán Újhartyánnál ellenőriztek egy magyar kisteherautót, amelyben 36, magát szírnek valló migráns ült. A sofőr a járművel megállt, kiszállt, és elszaladt a helyszínről, őt a rendőrség keresi.

A Bács-Kiskun megyei Kisszállás külterületén délután állítottak meg egy ukrán férfi által vezetett, magyar rendszámú személygépkocsit, amelyben négy, magát szírnek, afgánnak, illetve szomáliainak valló férfi is utazott. 

Nem sokkal később Kecskemétnél az M5-ös autópályán a rendőrök egy lengyel kisteherautót ellenőriztek, amelyet egy ukrán férfi vezetett, a raktérben 33, magát pakisztáni, afgán, illetve szomáliai állampolgárnak valló külföldi tartózkodott.

Ausztria és Magyarország tovább erősíti együttműködését az illegális migrációval szemben – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Bécsben.

A tárcavezető elmondása szerint világosan látszik, hogy az Európai Unió egyszerre szembesül több biztonsági jellegű kihívással is, és ezeknek „a kezelése még egyesével is nagyon bonyolult lenne, nemhogy így, egyben”.

Úgy vélte, a háború mellett van egy másik nagyon súlyos biztonsági kihívás, amellyel Európa szembesül, és amely egyre súlyosabbá fog válni: az illegális migráció. Magyarország idén eddig a déli határán 130 ezer illegális migránst állított meg, ami több mint kétszerese a tavalyi számnak ugyanezen időszak alatt, és még súlyosabb jelenség, hogy „a migránsok felfegyverkeztek, és a fegyvereiket részben egymás ellen, részben pedig a magyar határt védő rendőrökkel szemben is be akarják vetni” – magyarázta.

Mint kiderült, ráadásul az embercsempészek száma is egyre nő, idén már 900 csempészt kellett őrizetbe vennie a magyar rendőrségnek. „Brüsszel migrációt támogató politikája” kellő alapot ad egyrészt a migrációs hullámok erősödésének, másrészt pedig az embercsempészek üzleti modelljének a megerősítéséhez – tette hozzá. Kifejtette továbbá azt is, hogy mindez ez rendkívül veszélyes, hiszen „ma még embercsempészetről van szó, holnap már fegyvercsempészet lesz”, és ez rontja a közép-európai biztonsági kilátásokat.

Hangsúlyozta: mindezek miatt Ausztriának és Magyarországnak, két olyan országnak, amelyet érint az illegális migráció, az az érdeke, hogy a migrációs hullámokat a lehető legdélebben meg lehessen állítani, ezért a jövőben lesz egy még tovább erősödő magyar–osztrák együttműködés a migrációval szemben.

Szijjártó Péter közölte: Ausztria felajánlotta a támogatását a létrejövő magyar határvadász egységek képzésében és abban is, hogy a jelenleg a magyar–szerb határon szolgáló osztrák határőrök számát megemelje az elkövetkezendő időszakra. Ausztriának is az az érdeke, hogy az országtól minél távolabb állítsák meg a migrációs hullámokat. „Nekünk, magyaroknak pedig az az érdekünk, hogy a mi fizikai erőfeszítéseinkkel párhuzamosan Brüsszel végre” teljesen más meglátást képviseljen ebben az ügyben – magyarázta.

Úgy látja, amíg Brüsszel jogilag támogatja, politikailag inspirálja a migrációt, addig a magyaroknak és az osztrákoknak elképesztő erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy az illegális migránsokat a határon meg tudják állítani.

Pásztor István: Meg kell állítani az illegális bevándorlókat!

Újabb embercsempészeket fogtak el a magyar határhoz közeli Szabadkán csütörtökön - közölte rendőrségi forrásokra hivatkozva a szabadkai Pannon RTV.

A három szír és egy iraki állampolgárt azzal gyanúsítják, hogy illegális bevándorlóknak segítettek Szerbiából az Európai Unió területére jutni. A Pannon RTV beszámolója szerint a szabadkai befogadóközpontban több száz migráns tartózkodik, a legtöbbjük nappal pihen, este pedig megpróbál átjutni Magyarország területére.

Júliusban két nagy, migránsok elleni akció is volt Vajdaságban. A hónap elején a kelebiai erdőben csapott össze két migránscsoport, és az összetűzésnek halálos áldozatai is voltak. Akkor 85 illegális bevándorlót fogtak el, míg két napja a határ melletti Horgoson 120 migránsra csaptak le a rendőrök. Az elfogottakat a déli határhoz, illetve a horvát határhoz közeli Sidre szállították.

Aleksandar Vulin belügyminiszter korábban többször is kijelentette, hogy Szerbia nem lesz a migránsok „parkolóhelye”, és nem engedhető meg, hogy bárki is törvényellenesen fegyvert hordjon magánál.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke csütörtökön a Szabadkai Magyar Rádióban örvendetesnek nevezte, hogy a belügyi szervek az utóbbi időben egyre erőteljesebben lépnek fel a migránsokkal szemben a magyar határhoz közeli településeken, és üdvözölte azt is, hogy Magyarország növeli a határkerítés magasságát.

Mint mondta, a migránsok egyre szervezettebbek, eltökéltebbek és agresszívebbek. Hozzátette: a VMSZ már 2015 óta igyekszik felhívni a szerbiai politikai vezetés figyelmét arra, mekkora problémát jelentenek az ide érkezők.

A politikus szerint ahhoz, hogy javuljon a migránshelyzet, már Szerbia déli, Észak-Macedóniával közös határánál meg kellene állítani az illegális bevándorlókat. „Ameddig ez nem következik be, addig itt fenn, északon gyakorlatilag a következményekkel találkozunk, és sokkal nehezebb lesz ezt kezelni” - húzta alá.