A rendőrség megtalálta a telefont, amit Magyar Péter a Dunába dobott

POLITIK
Létrehozva: 2022.08.01.
Módosítva: 2022.08.01.

Döntött a kormány, hitelmoratóriummal segítik az aszálykárosultakat

Ezt mondta az agrárminiszter.

Szerző Ripost

Az aszályveszélyhelyzeti operatív törzs javaslata alapján a kormány moratóriumot rendel el 2022 szeptemberétől 2023 év végéig a mezőgazdasági vállalkozások beruházási és forgóeszközhiteleire – mondta az agrárminiszter a Facebookra feltöltött videójában vasárnap.

A gazdák dönthetnek arról, hogy élnek-e az adott lehetőséggel. Ezen felül a bajba jutott állattartók számára 3 milliárd forint összegű takarmányszállítási támogatási keretet biztosítanak – tette hozzá Nagy István. Közölte, hogy a mezőgazdasági területek öntözését kiszolgáló állami öntözőművek megnövekedett energiaköltségének támogatására 1,4 milliárd forint többlettámogatást adnak.

További segítséget jelenthet, hogy a termelők a rendkívüli vízhasználati igényükre vonatkozó kérelmeiket újból benyújthatják, és azokat a hatóság automatikusan engedélyezni fogja – mondta. Nagy István közölte, hogy felgyorsítják a biztosítóknál az aszálykárok felmérését és a megítélt összegek kifizetését. A biztosítóknak az aszálykár bejelentésétől számítva 14 nap alatt folyósítanuk kell a gazdálkodók részére a megítélt összeget – mondta.

Nagy István kifejtette, július végére a tavaly ősz óta tartó csapadékhiány miatt az ország területének döntő többségén súlyos vagy nagyfokú aszály alakult ki. A búzánál elkönyvelt, mintegy 25 százalékos terméskiesés után a kukoricaállomány jelentős része megsemmisült az Alföldön és Közép-Magyarországon, és most a Dunántúl termését fenyegeti a szárazság – mondta.

Az alföldi területeken a gyepek is teljesen kisültek, a gazdálkodók nem tudnak legeltetni és kaszálni. A helyzet az ágazatban rendkívüli, az alföldi területeken tragikus – tette hozzá a politikus.

Az operatív törzs továbbra is folyamatosan dolgozik és figyelemmel kíséri az ágazatban kialakult helyzetet. Várja a gazdák javaslatait, és tovább dolgozik azon, hogy rövid, közép- és hosszú távon megoldást találjon a történelmi aszályhelyzet kezelésére – közölte az agrárminiszter.

A rendkívüli aszályhelyzet és az energiaárak mezőgazdaságban okozott következményeinek kezelését szolgáló kormányzati intézkedések meghozatala érdekében aszály-veszélyhelyzeti operatív törzset alakít a kormány – jelentette be Nagy István agrárminiszter korábban.

Az agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa területének csaknem fele szenved a csapadék hiányától, hazánknak pedig történelmi szárazsággal kell szembenéznie – írta az Agrárminisztérium csütörtökön. Ebben azt írják, hogy július közepére az ország területének döntő többségén súlyos vagy nagyfokú aszály alakult ki. A búzánál elkönyvelt mintegy 25 százalékos terméskiesés után mára a kukoricaállomány az Alföldön és Közép-Magyarországon a területek jelentős részén lényegében megsemmisült, és a tartós vízhiány most már a dunántúli régiók termését is fenyegeti.

Továbbá az alföldi területeken a gyepek is teljesen kisültek, így a gazdálkodók nem tudnak legeltetni és alig tudtak kaszálni. Az Agrárminisztérium becslése szerint az aszálykárral sújtott, a kárenyhítési rendszerben bejelentett összes terület nagysága elérheti az 1 millió hektárt a szántóföldek esetében.

Nagy István hangsúlyozta, a mezőgazdaságot sújtó katasztrofális aszályhelyzet és az energiaárak következményeinek kezelése érdekében aszály-veszélyhelyzeti operatív törzs jön létre, amely haladéktalanul megkezdi a munkáját a magyar agrárium előtt álló kihívások és a gazdák nehézségeinek leküzdése érdekében.

Kifejtette, a kialakult helyzetben a kormány minden lehetséges eszközzel támogatja az agráriumból élőket. A tárcavezető leszögezte, mindig a magyar gazdák mellett állunk, akik minden nehézség – világjárvány, munkaerőhiány, hosszantartó szárazság, aszály, rendkívül magas inputárak, energiaárak, valamint az orosz–ukrán háború következményei – ellenére munkájukkal biztosítják a folyamatos termelést és a minőségi élelmiszerellátást, melyért mindannyiunk elismerését megérdemlik. A magyar gazdák áldozatos tevékenységének köszönhetően kerülhet minden nap friss és egészséges élelmiszer a magyar családok asztalaira. A történelmi aszályhelyzet leküzdését és a biztonságos élelmiszer-ellátás fenntartását prioritásként kezeli az agrártárca – emelték ki a közleményben. 

Hazánkban a nyári csapadék mennyisége az évszázad végére húsz százalékkal csökken, az intenzív csapadékos jelenségek ősszel lesznek gyakoribbak. A téli csapadék egyre inkább eső lesz, ez magasabban tetőző árhullámokat eredményezhet - jósolja a nemrég elfogadott újabb vízgyűjtő-gazdálkodási terv vitaanyaga. A helyzet komor, a tervezett intézkedések összesített költségigénye a 2027-ig tartó uniós ciklusban 1898,335 milliárd forint.

Most, amikor már a városban élők is mindinkább szembesülnek az aszály jelenségével, és az ország egy emberként várja az – értékelhető mennyiségű – esőt, utánanéztünk, milyen nyilvános szakmai intézkedési tervek léteznek az égető probléma hosszú távú megoldására. A legfrissebb ilyen dokumentumok a Magyar Közlöny április 28-i számában megjelent kormányhatározat Magyarország új vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről, illetve a Hivatalos Értesítőben május 19-én ugyanebben a tárgyban a Belügyminisztérium által közzé tett összefoglaló, az ezek kiindulási pontjául szolgáló vitaanyag pedig a Vizeink.hu honlapon érhető el.

Utóbbi helyzetértékelése szerint a múlt század eleje óta tapasztalt 1,3°C-os országos mértékű hőmérséklet-emelkedés meghaladja a globális változás 0,9°C-ra becsült mértékét. Az 1901–2017 közötti időszakban hazánkban a tavaszok és a nyarak melegedtek leginkább, 1,34 °C-kal és 1,25 °C-kal. A legkisebb hőmérséklet-növekedést ősszel jeleznek a sorok (0,86 °C), míg a telek melegedése is jelentős, 0,98 °C.

Leginkább a meleg hőmérsékleti szélsőségek gyakoribbá válásában mutatkoznak meg az éghajlatváltozás jelei, az ország középső és délalföldi területein a hőhullámos napok száma jelentős, mintegy kéthetes növekedést mutat a legintenzívebb melegedés időszakában, 1981-től.

A csapadékváltozások kevésbé egyértelműek – írják. – Az éves összeg kismértékben, négy százalékkal csökkent, a tavaszi fogyás 17 százalékos, az őszi csapadék csökkenésének mértéke tizenegy százalék 1901 óta. Kevesebb napon hullik csapadék, mintegy kéthetes a csökkenés 1901-től, hosszabbak a száraz időszakok, a múlt század elejétől átlagosan négy nappal.

Kismértékű, országos átlagban mintegy négyszázalékos, nem szignifikáns csapadék növekedés mutatkozik éves átlagban 1961 és 2015 között. Az ország északi felében 1961-től helyenként két millimétert meghaladó a napi intenzitásnövekedés nyáron, ami a heves csapadékesemények növekvő arányát jelzi.

A várható éghajlat-változásról közlik: a hőmérséklet további emelkedésére kell számítanunk, amelynek mértéke 2021–2050-re minden évszakban szinte az ország egész területén eléri az 1°C-ot, az évszázad végére pedig a nyári hónapokban a 4°C-ot is meghaladhatja az 1961–1990 referencia-időszakhoz viszonyítva.

A hőmérséklettel kapcsolatos szélsőségek egyértelműen és szignifikánsan a melegedés irányába mozdulnak el. A fagyos napok száma csökkenni, a nyári napok és a hőhullámos napok előfordulása növekedni fog, az évszázad végére már egy hónapot megközelítő mértékben.

A csapadék éves összegében nem számíthatunk nagy változásokra, az eddigi évszakos eloszlás viszont nagy valószínűséggel átrendeződik. A nyári csapadék a következő évtizedekben öt százalékot, az évszázad végére pedig húsz százalékot elérő csökkenése bizonyosnak tűnik, ezt nagy valószínűséggel az őszi és a téli csapadék növekedése fogja kompenzálni.

A nagy mennyiségű és intenzív csapadékos jelenségek várhatóan elsősorban ősszel lesznek gyakoribbak, a száraz időszakok hossza pedig nyáron fog leginkább növekedni. 

Megjegyzik azonban, hogy a következő évtizedekre jelzett változások többnyire bizonytalan előjelűek, s csak az évszázad végére tehetők határozott megállapítások. A szélsőségek várható alakulása jellegzetes térbeli eloszlást mutat és elsősorban Magyarország középső, déli és keleti területeit érinti kedvezőtlenül, ami a területi sérülékenységvizsgálatok jelentőségére hívja fel a figyelmet.

Képünk illusztráció

 

A nagy intenzitású csapadékok növekvő gyakoriságának következtében szükséges a településszintű csapadékvíz-gazdálkodás megteremtése – figyelmeztetnek.

Nemzeti kincsünk a víz

Sok más mellett a - több mint hatszáz oldalas - elemzés kitér arra, hogy hazánk medencejellege és földtani felépítése következtében a felszín alatti vízkészletünk mennyisége, környezeti és használati értéke európai viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű. A Föld számos országának lakossága, természetes élővilága már most vízhiánnyal küzd, ezért is nemzeti érdekünk és közös felelősségünk vízkészleteink védelme és fenntartható használata – hangsúlyozzák. – Jelentős a felszín alatti vizeink hasznosítása, az ivóvízellátás 95 százaléka felszín alatti vízből történik (beleértve a parti szűrésű vízkivételeket is), azonban ennek kétharmada sérülékeny ivóvízbázis (azaz a felszíni eredetű szennyezés kevesebb, mint ötven év alatt elérheti a vízbázist).

A Víz Keretirányelv célja többek között, hogy hozzájáruljon az árvizek és aszályok hatásainak mérsékléséhez és ezen keresztül a fenntartható fejlődéshez. Az ország mintegy fele (44,5 ezer km2) síkvidéki terület. Több mint 20 ezer km2 árvízzel veszélyeztetett, ezek mintegy negyede a Duna rész-vízgyűjtőn, háromnegyede pedig a Tisza és mellékfolyóinak völgyében található. A hegy- és dombvidéki területeknél a villámárvizek jelentenek egyre nagyobb kockázatot, mivel az éghajlat-változással fokozódik az extrém csapadékesemények gyakorisága.

A csapadék időben és térben egyenlőtlen eloszlása miatt Magyarországon 100 évből 28 év várhatóan aszályos. Aszály elsősorban az Alföld közepét sújtja, mivel ezen a területen a párolgás gyakran meghaladja a csapadék mennyiségét. Ezt az időszakosan ismétlődő természeti jelenséget - amelyre az érintett területen az élővilág, a mezőgazdaság és ezeken keresztül a társadalom számára is nagymértékű és tartós vízhiányt jelent - az éghajlat változása várhatóan súlyosbítja. A XIX. század közepét követő beavatkozások, az árterek és vízjárta területek visszaszorítása, a tájhasználat megváltozása következtében az aszály mértéke területében és időtartamában is növekedett.

Árhullámok és belvíz

A téli csapadék egyre nagyobb mértékben fog eső formájában hullni, ez a jelenleginél korábbi és magasabban tetőző árhullámokat eredményezhet (a korábban hóban tárolt vízkészlet késleltetés nélkül fog lefolyni). Az alföldi területeken továbbra is fel kell készülni szélsőséges, az eddigieknél nagyobb területekre kiterjedő, de rövidebb idejű belvizek kialakulására tél végén, tavasz elején, azonban az ezt követő, hosszabb vízhiányos időszakok a vizes élőhelyek fennmaradását veszélyeztetik.

A korábbinál kevesebb nyári csapadék és magasabb párolgás hatására a nyári kisvizek számottevő csökkenése prognosztizálható, amely jelentősen csökkentheti a tározás nélkül hasznosítható felszíni vízkészleteket. A tározók méretét korlátozhatják a feltöltésüket meghatározó téli időszak szélsőségei, illetve párolgás-növekedés miatt bekövetkező vízveszteség.

Hasonló okok miatt csökken a tavak természetes vízkészlete, vízállása is. A kisebb vízmennyiség miatt a vizek hígítása és öntisztuló-képessége csökken, állóvizeink esetében fokozódik a vízvirágzást követő eutrofizáció veszélye.

A hirtelen keletkező, gyors árvizek fokozzák az erózióveszélyt, amely következtében nagyobb mennyiségű szennyezőanyag, hordalék mosódik le a vízgyűjtőkről, miközben romlik a vízfolyások tápanyagmérlege. Növekszik a havária események kockázata is.

A klímaváltozás hatásai a felszín alatti vizek mennyiségét és minőségét is érintik. Az általánosan érvényes szárazabb talajállapotok miatt a felszín alatti vizeket tápláló csapadékutánpótlás általános csökkenése várható, arányaiban ez az Alföldön lesz a legnagyobb mértékű, itt jelentősen csökken a kitermelhető felszín alatti víz mennyisége is.

A szárazabb időjáráshoz kapcsolható romló ökológiai állapot mellett felszín alatti vizektől (talajvíz) függő ökoszisztémák, vizes élőhelyek (pl. szikes tavak) válhatnak veszélyeztetetté a klímaváltozás következtében.

Alkalmazkodási potenciál

Az aszály előfordulásának valószínűsége, intenzitása és súlyossága Magyarország teljes területén növekvő tendenciát mutat. A vízgazdálkodás területén fel kell készülni az egyre nagyobb gyakorisággal és váltakozó jelleggel előforduló vízbőségre, illetve vízhiányra, ezért a szélsőségek miatti kockázatcsökkentés jelentősége növekszik, illetve előtérbe kerül az alkalmazkodás kérdése.

Az éghajlatváltozás miatt a biodiverzitás csökkenése várható, amelynek súlyosságát és területi megoszlását elsősorban a meteorológiai vízmérleg változásának várható területi eltérései, az egyes élőhelyek éghajlat-változással szembeni érzékenysége, valamint az egyes térségek ilyen jellegű változásokhoz való alkalmazkodási képességének mértéke határozza meg.

Ezek alapján döntően az ország középhegységi és dombvidéki részein koncentrálódnak azok az összefüggő, nagy kiterjedésű térségek, amelyek kiemelten vagy fokozottan sérülékenyek.

A természetközeli élőhelyek degradációja és szétdarabolódása megszünteti az ún. „fauna folyosókat”, ezáltal az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai sokkal szélsőségesebb módon jelentkeznek. Valószínűleg növekedni fog a földbeni részek aránya a fitomasszában, növekszik a rövid tenyészidejű fajok aránya. Az erdők faösszetétele feltételezhetően módosulni fog, egész erdőtípusok tűnhetnek el.

Az erdei biomassza mennyisége csökkenhet, tekintettel a fabetegségek és kórokozók gyakoribb és kiterjedtebb fellépésére, illetve a sűrűbben kitörő és hevesebb erdőtüzekre. 

Intézkedési csomag

A Belügyminisztérium összefoglalója szerint a „VGT3-ban” – vagyis a legfrissebb vízgyűjtő-gazdálkodási tervben – 31 intézkedési csomag szerepel, számtalan „alintézkedés” megjelölésével.

A teljesség igénye nélkül: szennyvíztisztító telepek építése és korszerűsítése, talajjavító és talajvédelmi beavatkozások, művelési ág váltás, nyílt ártér kialakítása, hullámtér bővítése, mederrehabilitáció, felszíni és felszín alatti víz természetes kapcsolatának rehabilitációja, mesterséges csatornák kialakítása, völgyzárógátas tározók fejlesztése, használt termálvizek visszasajtolásának ösztönzése, víztakarékos megoldások alkalmazása a növénytermesztésben, talaj- és szélerózió elleni védekezés, vízvédelmi pufferzónák kialakítása, tavak létesítése, csatornahálózatok rekonstrukciója, települési csapadékvíz-gazdálkodás, belvíz-és záportározók építése stb.

A VGT3 intézkedéseinek összesített költségigénye a teljes ciklus alatt 1898,335 milliárd forint, amelyből várhatóan 1896,2 milliárd forintot a 2021-2027 közötti uniós támogatások fedeznek – tudatta a Belügyminisztérium.

origo.hu

Megvan a súlyosan megsérült Varga Barnabás pontos diagnózisa

ripost.hu

Vészjósló jelek: Ennek a 3 csillagjegynek romba dönti életét az idei nyár

borsonline.hu

Elindult a Balatonra a TV2 milliomosa, de oda már nem érkezett meg: baj van

hirtv.hu

Így bulizott Magyar Péter: egy fiatal lány lábai között csúszik-mászik + videó

mindmegette.hu

Ragyogóan tiszta lesz a sütőd, ha beveted ezt szuperegyszerű módszert

hirtv.hu

Így emlékszik a skót kapus a végzetes ütközésre Varga Barnabással

ripost.hu

Bőséges termést hoz a paradicsom, ha betartod ezeket a trükköket

mindmegette.hu

Így érzi most magát Gordon Ramsay a súlyos balesete után

ripost.hu

3 magyar étel, ami bográcsban elkészítve a legfinomabb

ripost.hu

Kínos lebukás: Óriási kamu Kulcsár Edina és G.w.M rongyrázása

ripost.hu

A házi kedvenceink tudják, mikor halnak meg - szívszorító gesztussal búcsúznak tőlünk

ripost.hu

Testvérek? "Kulcsár Edina klón" lett Magyarország Szépe

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek

POLITIK

Világháborús veszély: könnyebb lesz megnyomni az atomgombot

POLITIK

Orbán Viktor: Nem lenne háború, ha Angela Merkel maradt volna a kancellár

POLITIK

Magyar Péter megütött egy embert, erőszakkal elvett egy telefont és a Dunába dobta

POLITIK

Elképesztő ütemben készül Németország a háborúra

POLITIK

Ukrajnával ma megkezdődnek az európai uniós tárgyalások

POLITIK

Az EU lefoglalt orosz pénzekből nyújt támogatást Ukrajnának

POLITIK

Fokozatosan készül a háborúra Németország

POLITIK

Hatalmas NATO-légibázis épül Romániában