POLITIK

Szerző Ripost

1 hónapja

Az FBI házkutatást tartott Donald Trump floridai otthonában

Az exelnök tiltakozott a szerinte jogtalan lépés ellen.

Szerző Ripost

Helyi idő szerint hétfő délután a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) nyomozói jelentek meg Donald Trump floridai rezidenciáján. A volt elnök a közösségi médiában közölt üzenetben megerősítette a sajtóhíreket. Az FBI nem kommentálta az intézkedést, és azt sem közölte, hogy milyen bírósági felhatalmazás alapján cselekedtek.

A New York Times értesülése szerint a hatóság emberei minősített iratokat kerestek, amelyeket a volt elnök hivatali idejének megszűnése után vitt magával. Más értesülések a 2021 január 6-i eseményekkel kapcsolják össze a házkutatást.

Egybehangzó hírek szerint a házból 15 doboznyi irattal távoztak.

Donald Trump közleményében példátlannak nevezte a bejelentés nélküli házkutatást, ami egyetlen korábbi elnökkel nem történt még meg. A hatóság fellépése nem volt „sem szükséges, sem helyénvaló”, ügyészségi túlkapás, és az igazságügyi rendszer fegyverként való felhasználása - írta a volt elnök.

A hatósági intézkedés idején Donald Trump nem tartózkodott a floridai épületegyüttesben, Mar-o-Lago-ban. A hírtelevíziók tudósításai szerint a házkutatásról szóló hírek kiszivárgása után a floridai ház közelében Trump-párti tüntetők jelentek meg.

A közelgő választások megnyerését nevezte a konzervatív erők legfontosabb feladatának Donald Trump volt amerikai elnök az elmúlt héten az egyesült államokbeli Dallasban, az Amerikai Konzervatív Unió nagyszabású nyári konferenciáján (CPAC) felszólalva.

A texasi seregszemle - amelyen Orbán Viktor miniszterelnök mondott nyitóbeszédet csütörtökön - a volt elnök felszólalásával fejeződött be.

Kétórás beszédében Trump úgy vélte, hogy az ország a demokraták két évvel ezelőtti hatalomra kerülése óta hanyatlásnak indult, csupán a konzervatívok menthetik meg a társadalmat a közelgő válságoktól, és ahhoz, hogy ezt megtegyék, a politikának vissza kell nyernie a társadalom bizalmát.

A legfontosabb feladatnak a novemberi, úgynevezett „félidős” kongresszusi választások megnyerését nevezte. Úgy fogalmazott, Amerika felemelkedése ezzel kezdődik, és 2024-ben az elnökválasztáson remélt republikánus sikerrel folytatódik.

Trump ismét emlékeztetett arra, hogy amikor – tavalyelőtt –másodszor indult a választáson, jobb eredményt ért el, mint először, amikor meg is nyerte. Hangoztatta, hogy a konzervatív erőkkel együtt folytatja a munkát annak érdekében, hogy az országot ismét naggyá, erőssé és biztonságossá tegyék.

Ezúttal sem jelentette azonban egyértelműen be, hogy indul a következő választáson.

A jelenlegi elnököt, a demokrata Joe Bident számos alkalommal bírálva megismételte azt az álláspontját, hogy az amerikai rendszert fokozatosan tönkreteszik, az előző elnökség alatt elért eredményeket visszájukra fordítják.

Ezért szerinte a „radikális baloldalt a feledésbe kell taszítani”.

Beszédében Trump kemény fellépést követelt a bűnözők ellen, különös tekintettel a kábítószer-kereskedőkre. Kijelentette, hogy kormányzata idején vált az amerikai határ a legbiztonságosabbá történelmük során, most viszont már „a világ legrosszabbja”. „Meg kell állítani az inváziót déli határunkon” – hangoztatta –, az illegálisan érkezőket vissza kell küldeni vagy börtönbe juttatni, a visszaesőket pedig példátlanul szigorú büntetésekkel kell sújtani.

Reformokra szólított az amerikai választási rendszerben, és új szabályokat sürgetett korrupció ellen, mert „a jelenlegi rendszer beteg”, és úgy vélte, a jelenlegi vezetés a médiában cenzúrát alkalmaz. Fontosnak tartotta, hogy megvédjék a szülők jogait, és álláspontja szerint az oktatást is meg kell tisztítani, a gyermekeket meg kell védeni a genderideológia terjedésétől.

Azt is hangoztatta, hogy elejét kell venni a további adóemeléseknek, a szárnyaló inflációnak, mert a gazdaság összeomlóban van, és lépéseket kell tenni az energiaárak mérséklése érdekében.

Leszögezte, hogy a külpolitikában is vissza kell térni az „Amerika az első” jelszóhoz, mert az Egyesült Államok elvesztette vezető helyét, és csökkenteni kell az ország függőségét másoktól. Trump bírálta, hogy a nemzetközi erők kivonultak Afganisztánból, és azt is Biden szemére vetette, hogy hagyták Oroszország háborúját folytatódni Ukrajnában.

Bírálta Nancy Pelosi demokrata házelnök minapi tajvani látogatását, és megismételte a mostani konferencia azon jelszavát, hogy a közelgő választásokon Pelosit le kell váltani  posztjáról,  a kongresszusnak pedig republikánus többségűvé kell válnia.

A Conservative Political Action Conference a legnagyobb amerikai konzervatív seregszemle, amelyet 1974 óta rendeznek meg. Az évente többször is jelentkező tanácskozást májusban Magyarországon rendezték meg.

A dallasi konferenciát Orbán Viktor miniszterelnök nyitotta meg csütörtökön, összefogásra szólítva a világ konzervatív erőit. A magyar kormányfő hangoztatta, hogy 2024-ben mind az Egyesült Államokban, mind az Európai Unióban fontos választásokat tartanak, és ezek fogják meghatározni a nyugati civilizációért vívott csata két frontját, ezekre kell felkészülniük a konzervatív pártoknak.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója pár nappal Orbán Viktor után és pár órával Donald Trump előtt szólalt fel a texasi Dallasban rendezett CPAC konferencián. 

A keleti és a nyugati szocializmus is veszélyt jelent a biztonságunkra – emelte ki Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója a CPAC 2022 konferencián Dallasban. Hozzátette: „Alapjaiban átalakuló világunkat vagy egy újfajta, zavaros szocializmus fogja uralni – jöjjön az akár keletről, akár nyugatról –, vagy mi, konzervatívok.” 

A budapesti CPAC Hungary-t is megrendező központ vezetője kiemelte: a mostani háborús helyzetből az egyedüli kiút a béke, de ehhez jobboldali győzelmekre van szükség világszerte.

Csak a jobboldal tudja garantálni a nemzet biztonságát, méltóságát, a józan észt és a realista külpolitikát.

„Ezért kell közösen együtt dolgoznunk, hogy megvalósítsuk a liberálisok rémálmát, a nemzeti erők nemzetközi összefogását” – tette hozzá Szánthó.

A főigazgató emlékeztetett arra, hogy a magyarok első kézből ismerik a kommunizmus bűneit. „Ez volt az eredeti eltörlés kultúrája, azaz a »cancel culture«, felszteroidozva – mondta, majd hozzátette, hogy – a kommunista nem vész el, csak átalakul.”

„Ezért ki kell mondanunk: amit progressziónak nevezünk, azt inkább az igazi nevén kell hívni: marxizmus.”

Az Alapjogokért Központ főigazgatója kiemelte, hogy három évtizeddel azután, hogy Közép-Európa felszabadult a kommunista elnyomás alól, ismét a szocializmus fenyegetésével kell szembenéznünk.

„30 évvel a vasfüggöny leomlása után rá kellett jönnünk, hogy egy újfajta marxizmus áll a nyugati civilizáció leigázásának küszöbén, és ismét támadást tervez a szabadságunk ellen” – figyelmeztetett.

Szánthó külön aláhúzta, hogy az új baloldal társadalomromboló törekvéseinek súlyos biztonságpolitikai következményei is vannak. A baloldal arra törekszik, hogy a politikai korrektség jegyében átírja a történelmet, lerombolja a nemzeti büszkeséget, a családot, és elszakítsa a nyugati társadalmakat kulturális gyökereitől.

„Lerombolnák nemzeti tartásunkat, így a Nyugat stratégiailag meggyengül, és lényegében védtelen marad a külföldi fenyegetésekkel szemben” – mondta,

kiemelve, hogy ez különösen élesen nyilvánul meg most, amikor katonai agresszió indult Ukrajna ellen.

Az Alapjogokért Központ és a CPAC-t szervező Amerikai Konzervatív Unió (ACU) együttműködése több évre nyúlik vissza. Az első amerikai CPAC-t 1974-ben rendezték, Európában az elsőt, a CPACHungaryt – a központ és az ACU együttműködésében – idén Budapesten tartották.

Szerző Ripost

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!