A volt német kancellár szerint Putyin kész a tárgyalásokra

Gerhard Schröder abszurdnak tartja az elképzelést, hogy Ukrajna visszaszerzi a Krím félszigetet.

Gerhard Schröder volt német kancellár szerint az orosz vezetés tárgyalással zárná le az Ukrajna ellen indított háborúját. A Vlagyimir Putyin barátjaként számon tartott volt német politikus egy szerdán ismertetett interjúban elmondta, az orosz elnöknél tett újabb látogatásáról azt a „jó hírt” hozta, hogy „a Kreml tárgyalásos megoldást akar”.

A háború első szakaszában, márciusban voltak már tárgyalások, például Isztambulban, török közvetítéssel, és a törökök továbbra is nagyon segítőkészek. Ezt mutatja az orosz támadás miatt Ukrajnában rekedt gabona tengeri szállításáról Törökország és az ENSZ részvételével kidolgozott ukrán–orosz megállapodás – mondta Gerhard Schröder a Stern című német hírmagazinban közölt interjúban.

Ezt a megállapodást „talán lassan tűzszünetté lehet fejleszteni” – tette hozzá. Úgy véli, az orosz kormány részéről „hiba” volt háborút indítani Ukrajna ellen, mert a két ország közötti viszonyban „igazán fontos problémák” tárgyalással is rendezhetők. Ehhez mindkét félnek engednie kell, és nem szabad eleve „békediktátumnak” minősíteni minden olyan megállapodást, amelyben Ukrajna engedményeket tesz.

Így például „abszurd” az az elképzelés, hogy Ukrajna visszaszerzi a 2014-ben Oroszországhoz csatolt Krím félszigetet, amely a tatár kisebbséget leszámítva amúgy is orosz lakosságú terület. A Moszkva által elutasított ukrán NATO-csatlakozás ügyében is lehetséges a békés megoldás, hiszen maga Volodomir Zelenszkij ukrán elnök is azt az álláspontot képviseli, hogy vannak alternatívák, köztük az osztrák mintájú fegyveres semlegesség – sorolta Gerhard Schröder.

Arról is beszélt, hogy a konfliktus diplomáciai rendezéséhez elengedhetetlen az Egyesült Államok hozzájárulása. Nem Moszkva, hanem a Siemens német iparvállalat felelős azért, hogy csupán húszszázalékos kihasználtsággal működik az orosz földgázt Németországba szállító Északi Áramlat–1 vezeték - jelentette ki.

Azzal kapcsolatban, hogy a háború kezdete óta a korábbinál is élesebb bírálatok érik az orosz elnökhöz fűződő viszonya miatt, közölte, hogy továbbra is kapcsolatban marad Vlagyimir Putyinnal.

Gerhard Schröder a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusaként és kancellárként – a szociáldemokraták és a Zöldek 1998–2005 közötti koalíciójának vezetőjeként – barátkozott össze Vlagyimir Putyinnal. Hivatali idejében egy 2004-es kijelentésével kellett leginkább megdöbbenést, amelyben úgy vélte, hogy az orosz elnök „kifogástalan demokrata”. Az elveszített 2005-ös szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után elvállalta az elnöki tisztséget az Oroszországot Németországgal Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat földgázvezeték-rendszer megépítésére alapított cég (Nord Stream AG) felügyelőbizottságában, 2017-ben pedig a többségi tulajdonos orosz állam javaslatára a Rosznyeft kőolaj- és földgázipari társaság részvényesei választották meg ugyancsak felügyelőbizottsági elnöknek.
Gerhard Schröder a bírálatok hatására májusban távozott vállalati tisztségeiből. A megtámadott Ukrajna mellett kiálló SPD-től azonban így is igen távolra sodródott. Tagsága megszüntetését csaknem húsz pártszervezet kezdeményezte, az ügyben júliusban indult eljárás.

Az Oroszországgal való szorosabb együttműködést támogatta már korábban is Gerhard Schröder volt német kancellár a Stern című hírmagazinnak adott interjújában.

"Szükségünk van Oroszország erőforrásaira, nemcsak a gázra és olajra, de a ritka- és nemesfémekre is" - jelentette ki Schröder. Európának ugyanakkor szüksége van az orosz piacra, és "Oroszország is pontosan tudja, hogy szüksége van Európára" - mondta a német szociáldemokrata politikus. Úgy fogalmazott, hogy a felek ezt most jobban megértik, mint korábban.
A volt kancellárt bírálat éri Németországban, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök barátjának számít, és a Kreml által ellenőrzött Gazprom és Rosznyefty olajipari óriásoknál van állása. Gerhard Schröder azzal védekezik, hogy ez a magánügye.
 Mindemellett óva intett az Oroszország elszigetelését célzó próbálkozásoktól. "Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagját nem is lehet elszigetelni, mert akkor a világ egyik konfliktusában sem lehet majd egy lépéssel előrébb jutni" - hangsúlyozta a volt kancellár.
 

Rövid időn belül elromlottak a német ágyúk, amelyeket Ukrajnába küldtek. A meghibásodás mögött az állhat, hogy az ukránok túl intenzíven használták a fegyvert, ami túlterheléshez vezetett.

Alig telt el egy hónap a szállításuk óta, az első német páncélozott önjáró ágyúk máris felmondták a szolgálatot Ukrajnában, írja a Hirado.hu a Der Spiegel és a Focus német lapok alapján. A német védelmi minisztériumot még múlt héten tájékoztatta Kijev arról, hogy hibaüzenet jelent meg az ágyúkon, és több is javításra szorul. A Bundeswehr szerint a meghibásodás mögött az állhat, hogy az ukránok intenzívebben tüzelnek a lövegekkel, mint amire a technika alkalmas. Ennek értelmében túl nagy lehet a terhelés a betöltési szerkezetnek. További problémát jelenthet az is, hogy a katonák a hírek szerint túl nagy távolságból lőnek a speciális lőszerrel – miközben az ágyúhoz használatos intelligens gránáttal inkább pontos találatokat lehet elérni.

A Bundeswehr a fenti indokokkal magyarázza a kopást és a fegyverek meghibásodását. A problémák ellenére ugyanakkor beleegyeztek abba, hogy további fegyvercsomagokkal lássák el Ukrajnát.

Ukrajna felfegyverzése a Nyugat által ugyanakkor több problémát is felvet. A korlátlanul áramló fegyverek könnyen a feketepiacon köthetnek ki, nyomuk veszhet, majd később más országokban köthetnek ki – erre több európai ország is figyelmeztetett már. Ettől tartanak például a hatóságok Svédországban, ahol a bűnözőbandák köreiben már megjelentek páncéltörő fegyverek is.

Mindeközben Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugati fegyverrendszerek – a Javelin páncéltörő és a Stinger légvédelmi rakéta – ugyanúgy felhasználhatók civil, valamint ipari célpontok ellen, mint katonaiak ellen. Szerinte csupán idő kérdése, hogy az Ukrajnába szállított fegyverek fagylaltja visszanyaljon. Ezek a fegyverek nemsokára a világháborúkból visszamaradt aknák és légi bombák modern megfelelőjeként fognak kísérteni még hosszú évtizedeken át valahol Európában – tette hozzá.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat este elrendelte a donyecki régió ukrán ellenőrzés alatt álló településeinek kötelező kiürítését.

Az államfő videóüzenetében elmondta: „A háború jelenlegi szakaszában Oroszország legfőbb fegyvere a terror.” A területen – ahol jelenleg ádáz harc dúl – még mindig százezrek élnek.

„Minél többen elhagyják Donyecket, annál kevesebb embert tud megölni az orosz hadsereg” – tette hozzá Zelenszkij, aláhúzva, hogy a lakosság tiltakozása ellenére az evakuáció elkerülhetetlen. Hangsúlyozta: a távozók kárpótlást fognak kapni.

Az elnök azt kérte az ukránoktól, hogy beszéljenek a régióban élő ismerőseikkel, és győzzék meg őket a távozás szükségességéről.

Ukrán hírforrások szerint Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes azt mondta, az evakuációra még tél előtt sort kell keríteni, mert a térség gázellátását ellehetetlenítették.

Naponta akár három gabonaszállító hajó is elindulhat az ukrán kikötőkből, miután az első ilyen hajó sikeresen kihajózott Odesszából, és az isztambuli hatósági ellenőrzést követően megkapta az áthaladási engedélyt a Boszporusz tengerszoroson – jelentette be a török védelmi minisztérium egyik magas rangú tisztségviselője szerdán.

A 26 ezer tonna kukoricát Libanonba szállító hajó, a Sierra Leone-i felségjelű Razoni azt követően tudott kifutni a Fekete-tengerre, hogy Törökország és az ENSZ tető alá hozta a globális élelmiszerválság enyhítésére irányuló megállapodást a háborús felek, Oroszország és Ukrajna között.

Az Isztambul kikötője mellett lehorgonyzott Razonit egy órán keresztül vizsgálta az ukrán, orosz, török és ENSZ-tisztviselőkből álló hatósági delegáció. A mentőmellényt és fehér sisakot viselő, a hajó papírjait és a rakományt is ellenőrző delegációs tagok távozását a Razoni hajókürtje is megerősítette.

Ukrajnai adatok szerint a tavalyi aratásból több mint 20 millió tonna gabona vár elszállításra, amelyre égető szükség van az ázsiai, afrikai és közel-keleti piacon. Ha nem sikerül időben elszállítani az ukrán gabonát, az ENSZ szerint az elmúlt évtizedek legnagyobb globális éhezése következhet be.