Nincs kilátás az ukrán háború befejezésére?

Nincs értelme korlátozniuk az orosz gáz árát az uniós országoknak, mert akkor máshová fogjuk eladni – reagált az uniós tervekre Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök a tervet „teljesen ostobának” minősítette, mert szerinte semmit sem használ a kezdeményezőknek, Oroszország viszont nem fog veszteségesen olajat és gázt szállítani. Vlagyimir Putyin azt mondta: „azok, akik ránk erőltetnének valamit, ma nincsenek abban a helyzetben, hogy diktáljanak nekünk. Észhez kellene térniük”

Oroszország semmit sem veszített a szankciók miatt, sőt, megerősítette önállóságát – hangsúlyozta Putyin, hozzátéve, hogy országának nem okoz gondot Európán kívül értékesíteni az energiaforrásait, a szankciós láz nem tudja elszigetelni országát. Az orosz elnök hamarosan személyesen is találkozik Hszi Csin-ping kínai államfővel, akinek földgázt adna el. A közelmúltban Irántól vásárolt harci drónokat, és a hírek szerint Kim Dzsongunnal is tárgyalt arról, hogy muníciót vásárolna Észak-Koreától.

„Semmit sem szállítunk, se gázt, se olajat, se szenet, semmit! Csak egy dolog marad, hogy mint az orosz mesében, azt mondjuk: Fagyj meg, fagyj meg!” – mondta Vlagyimir Putyin, aki az
az európai vezetőknek azt üzente:

ha felrúgják a gázszerződéseket, és Oroszország emiatt gazdaságilag ellenérdekeltté válik azok teljesítésében, végleg beszünteti a energiahordozók szállítását a kontinensre. Európa ma nincs olyan helyzetben, hogy Oroszországnak diktáljon. Észhez kellene térniük

– figyelmeztetett az orosz elnök.

Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka szerint véres és drága háború van kiátásban jövőre is. Ez egy hosszú konfliktus lesz, amely jelentős emberveszteséggel és hatalmas kiadásokkal fog járni, és amelynek nincs láthatáron egy biztos végkifejlete.

Az ukrajnai háború jelenlegi helyzetét elemezte egy frissen megjelent cikkben Valerij Zaluzsnij tábornok, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka és Mihajlo Zabrodszkij altábornagy. A katonai vezetők szerint is az egyik fő kérdés, amely felmerül, hogy meddig fog tartani a konfliktus. Zaluzsnij kiemelte, hogy a háború már hónapok óta tart.

És minden okunk megvan azt hinni, hogy 2022-en belül semmiképpen sem fog véget érni

– szögezte le.

Hozzátette, az adatok és kilátások eltérők lehetnek, de ismét aláhúzta, hogy

ez egy hosszú konfliktus lesz, amely jelentős emberveszteséggel és hatalmas kiadásokkal fog járni, és amelynek nincs láthatáron egy biztos végkifejlete.

A háború jelenlegi helyzetével kapcsolatban leírta, hogy a Donyecki terület közigazgatási határának elérése tekinthető az orosz erőfeszítések valószínűsíthető végcéljának.

A Zaporizzsja irányába az előrenyomulás pedig biztosítaná a további észak felé irányuló akciót, ami lehetővé tenné Zaporizzsja és Dnyipro városok elfoglalását. Ezt azt eredményezné, hogy az ukrán fél elveszítené az ország bal oldalának nagy része felett az ellenőrzést. Ezek után, Zaluzsnij értékelése szerint, amennyiben ez megtörténik, akkor nem zárható ki a Kijev feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló újbóli tervek és a Fehérorosz Köztársaság területéről történő újabb invázió veszélye sem.

Az orosz hadsereg esetleges sikere Ukrajna déli részén, amennyiben gyorsan és helyesen használják ki, kettős hatást eredményezhet. Egyfelől, ez elég reális kilátásokat nyitna Mikolajev és Odessza elfoglalására, másfelől fenyegetést teremtene Ukrajna középső és nyugati régiói felé is.

Kiemelte, hogy az ukrán hadsereg rendkívül nehéz helyzetben van, szinte az egész frontvonalon, ezért a stratégiai helyzet radikális megváltoztatásának egyetlen módja az, ha az ukrán hadsereg 2023 folyamán több egymást követő, ideális esetben egyidejűleg végrehajtott ellencsapást indít. Ukrajnának emellett pedig a Krím félszigetre kell koncentrálnia. A Krím ugyanis az orosz agresszió déli stratégiai szárnyának utánpótlási útvonalainak alapja. Valamint a Krím ad otthont az orosz fekete-tengeri flotta fő haditengerészeti bázisának, valamint repülőterek hálózatának, amelyekről légicsapásokat lehet indítani Ukrajna szinte egész területén.

Ezért arra van szükség, hogy Ukrajna nyugati szövetségesei továbbra is katonailag és pénzügyileg támogassák az országot. Ebben a tekintetben a legfontosabb szerinte az ukrán tüzérségi és rakétaerők, a taktikai repülés, a haditengerészet és Ukrajna katonai erejének más összetevőinek újbóli felszerelése.

Az ukrán ellenállás alapja az ország partnereinek „masszív” katonai és gazdasági támogatása

– fogalmazott.

Ukrajna azon erőfeszítése, hogy túlélje Oroszország támadását, jelentős anyagi erőforrásokat és pénzeszközöket igényel továbbra is. A partnerországokból érkező jelentős mennyiségű katonai segítségnek 2023-ban is folyamatosnak kell maradnia.

Zaluzsnij cikkében hangsúlyozta, hogy nehéz elképzelni, hogy Oroszország valóban bevetne taktikai nukleáris fegyvereket a háborúban. De nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a fenyegetést, amely egész Európára nézve felmerül. Nem zárható ki teljesen annak a lehetősége sem, hogy a világ vezető hatalmai közvetlenül is bekapcsolódnak egy „korlátozott” nukleáris konfliktusba, ami közelebb hozza a harmadik világháború kilátását.

Tragikus ponthoz érkezett az ukrajnai konfliktus, és nincs kilátás a végére - jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár a világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) kedd esti ülésén, amelyet az orosz támadás óta eltelt pontosan fél év miatt hívtak össze. 

A legnagyobb német napilap, a Bild a háború féléves mérlegét megvonva azt írta: 50 000 halott, 13 millió, lakóhelyét elhagyni kényszerült személy – ez az Ukrajna elleni orosz háború szomorú eredménye.

"Amit most tapasztalunk, az egy patthelyzet" - mondta Thomas Theiner olasz katonai szakértő a lapnak. „Ukrajnának nehézfegyverekre van szüksége, de a Nyugat ezt nem teljesíti. Putyinnak pedig nagyobb létszámú gyalogságra lenne szüksége, de nem tud több katonát mozgósítani.”

Theiner attól tart, hogy ennek következtében a háború még évekig tarthat.

Gustav Gressel katonai szakértő a berlini Európai Külkapcsolatok Tanácsától egyetért olasz kollégájával. A Bild-nek azt mondta: 

A különbség: ezúttal az orosz frontvonal átvágja egész Ukrajnát, ami óriási probléma az ország számára.

Kérdés, hogy indíthat-e nagy ellentámadást Ukrajna?

A nyugati stratégák kételkednek ebben. Név nélkül nyilatkozva beismerik, hogy nem akarják segíteni Ukrajnát Oroszország legyőzésében. 

Egyértelműen fogalmazva: a Nyugat be akarja fagyasztani az orosz-ukrán háborút - vonja le a következtetést a német napilap.

Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere csütörtökön Kijevben bejelentette, hogy Washington több mint kétmilliárd dollár értékben nyújt katonai segítséget Ukrajnának és 18 másik európai országnak.

„Tájékoztattam (Volodimir) Zelenszkij elnököt, hogy a (Joe Biden amerikai) elnök adta felhatalmazásomnak megfelelően 2022 szeptemberétől engedélyeztem a huszadik fegyver- és felszereléscsomagunkat Ukrajnának. Ez a 675 millió dolláros csomag további fegyvereket, lőszereket és felszereléseket tartalmaz az Egyesült Államok védelmi minisztériumának készletéből. Ezen túlmenően az (amerikai) külügyminisztérium tájékoztatta a kongresszust azon szándékunkról, hogy további 2,2 milliárd dollárt kívánunk hosszú távú, külső katonai finanszírozásra fordítani Ukrajna és 18 szomszédja biztonságának megerősítésére. Olyan NATO-tagokról és regionális biztonsági partnerekről van szó, amelyek esetében a legnagyobb az orosz agresszió kockázata. A mai bejelentés után az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segélyek összege körülbelül 15,2 milliárd dollár a Biden-adminisztárció hivatalba lépése óta” – áll Blinken közleményében, amelyet az ukrán elnökkel folytatott megbeszélése után adott ki.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál megjegyezte, hogy

Blinken előre nem bejelentett látogatásra érkezett csütörtökön az ukrán fővárosba.

Az Interfax-Ukrajina hírügynökség jelentése szerint Zelenszkij a megbeszélés után kijelentette, hogy az amerikai külügyminiszter küldöttségének látogatása fontos jelzés és „garancia arra, hogy Ukrajna vissza tudja szerezni ideiglenesen megszállt területeit”.

„A delegáció látogatása fontos jelzés számunkra, megerősíti azt a nemzetközi összefogást, amely Ukrajna szabadságáért, a demokráciáért, a népünkért, az emberekért, a földünkért indult az Oroszország agressziójával szembeni háborúban. Hálásak vagyunk ezért a jelzésért, a jelentős támogatásért, amelyet naponta nyújtanak” – hangoztatta Zelenszkij.

Kiemelte: „ezek nagyon fontos jelzések, amelyek azt jelzik, hogy az Egyesült Államok velünk van. Számunkra ez a garancia arra, hogy vissza tudjuk szerezni a területeinket”. Az államfő köszönetét fejezte ki Joe Biden amerikai elnöknek, a teljes amerikai elnöki adminisztrációnak és az amerikai kongresszus képviselőinek is Ukrajna támogatásáért.

Közben Olekszij Hromov, az ukrán vezérkar műveleti főigazgatóságának helyettes főnöke sajtótájékoztatóján közölte, hogy

az ukrán erők már több mint 700 négyzetkilométert foglaltak vissza a harkivi és déli országrészekben.

Szavai szerint jelenleg az ukrán katonai egységek Harkiv irányában – csaknem 50 kilométeres mélységig – behatoltak az ellenséges védelmi vonalak mögé, és több mint húsz települést foglaltak vissza eddig. Hangsúlyozta, hogy a műveletek még folytatódnak.

Az ukrán 36. tengerészgyalogos dandár sajtószolgálata pedig arról adott hírt, hogy megsemmisítették az orosz erők egy megerősített állását Herszon megyében. „A 120 milliméteres aknák tüze hatására az orosz megszállók lelassították offenzívájuk ütemét, és elhagyták pozícióikat” – írták a sajtóközleményben. A műveletről videofelvételt is közzétettek a Youtube-on.