A lengyelek szerint a németek akadályozzák az uniós pénzek kifizetését

Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter hétfői sajtóértekezletén Németországot tette felelőssé azért, hogy Varsónak eddig nem folyósították az uniós helyreállítási alap neki járó részét.

Ziobro, aki az egyik kisebb koalíciós pártnak, a Szolidáris Lengyelországnak az elnöke, nyilatkozatában a Der Spiegel szombati cikkét kommentálta. A német hetilap szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke támogatná, hogy kifizessék Lengyelországnak a koronavírus-járvány utáni helyreállításra szánt európai uniós alap neki járó összegét, viszont ellenzi ezt Vera Jourová, a bizottság alelnöke.

Ziobro szerint a helyzetnek a hetilap szerinti bemutatása „a németek részéről történő megtévesztés”. A Der Spiegel „azt a verziót próbálja terjeszteni, miszerint nem Von der Leyen csapta be a lengyel kormányt (…), hanem Jourová asszony” – mondta a miniszter.

Úgy látta:

Von der Leyen fontos német politikusként „nyilvánvalóan becsapta a lengyel kormányfőt és az államfőt”,

mivel újabb feltételeket támaszt a több közös egyeztetés eredményeképpen jóváhagyott lengyel helyreállítási tervnek.

Ziobro felidézte: 2020 decemberében figyelmeztette Mateusz Morawiecki kormányfőt a jogállamisági feltételrendszerről szóló, az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott rendelettel kapcsolatban. Szerinte a „cinikus (…) német politikusoknak akkor tett engedmények csak erősebb nyomásgyakorlást, zsarolást hoztak Varsó fejére”.

„Lengyelországot meglopják, ebben pedig vezető szerepet a német politika, német politikusok játszanak a német Von der Leyennel az élén” – mondta Ziobro.

Bejelentette: a Szolidáris Lengyelország azt fogja kérni Morawieckitől, hogy mutasson be egy B tervet a helyreállítási eszközökkel összefüggő helyzet megoldására.

Lengyelország az EU szuverén tagjaként jogosult arra, hogy teljesítsék elvárásait már csak azért is, mert az Európai Bizottság „csak közvetítő volt a részben a lengyel adófizetők terhére felvett nagy hitel igénylésében”

– hangsúlyozta Ziobro.

A brüsszeli bizottság június elején hagyta jóvá a 23,9 milliárd euró értékű, vissza nem térítendő támogatást és a 11,5 milliárd eurós kölcsön lehívását lehetővé tevő lengyel helyreállítási tervet, ennek eszközeinek kifizetését viszont a tervben foglalt szükséges feltételek – úgynevezett mérföldkövek – teljesítéséhez köti. Az első mérföldkövek teljesítését viszont Varsó és Brüsszel jelenleg eltérően értelmezi.

Augusztus elején Jaroslaw Kaczynski, a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság párt elnöke egy interjúban azt mondta: Brüsszellel tárgyalva Lengyelország „maximális jóakaratot és kompromisszumkészséget” mutatott, de mivel az Európai Unió a lengyel engedmények ellenére sem hajlandó kifizetni a pénzt, pártja kénytelen felülvizsgálni az EU-val való kapcsolatát.

A német dominancia katasztrófába viszi Európát – a volt lengyel miniszter kemény kritikát fogalmazott meg Németország jelenlegi vezetésével szemben – közölte a Magyar Nemzet. Jan Parys egykori védelmi miniszter szerint az unió politikája lényegében évek óta a Berlinben meghozott döntéseken alapszik, semmibe véve a kelet-európai országok érdekeit. A volt miniszter szerint Brüsszel rengeteg rossz döntést elkerülhetne, ha figyelembe venné Kelet-Európa véleményét, az egyhangúság eltörlésének kísérlete ellen állást foglalva pedig úgy fogalmazott, a vétójog a kisebb államok jogainak garanciája a német nacionalizmussal szemben.

„Érdemes elgondolkodni azon, hogy milyenek Lengyelország és Németország kapcsolatai, és melyik ország akadályozza ezeket a kapcsolatokat. Érdemes elgondolkodni azon is, hogy lehetséges-e ma jó kapcsolat Németországgal, és melyik kormánynak kellene változtatnia magatartásán, hogy kapcsolataink javuljanak” – kezdte gondolatait egy terjedelmes véleménycikkben Jan Parys volt lengyel védelmi miniszter. 

A volt miniszter kritikáját folytatva hangsúlyozta, „mint tudjuk, a németek egészen másképp viselkednek Lengyelországgal szemben. Sok lengyel úgy gondolja, hogy az országunkban elkövetett bűneik miatt nincs joguk kioktatni minket a demokráciáról és a jogállamiságról. Berlinben még 80 év múlva sem viselkedhet senki így a lengyelekkel szemben. A németeknek nem kell szeretniük minket. Támogathatják a politikánkat vagy hallgathatnak róla”.

Jan Parys az Európai Unió és Németország elhibázott politikai kapcsolatairól is beszélt.

Szerinte az EU politikája évek óta a Berlinben hozott döntések diktálására épül.

„Hogy ennek mi lesz a vége Európa számára, azt minden uniós polgár láthatja. Elég csak a görög válságra, a migrációs válságra, a Brexitre, az éghajlatpolitikára, az Oroszországgal szembeni politikára, az energiapolitikára, a biztonságpolitikára emlékezni. Nem csoda, hogy egyre többen gondolják úgy Európában – nem csak Lengyelországban –, hogy Németország domináns szerepe az EU-ban katasztrófa Európa számára” – vélekedett a volt tárcavezető, megjegyezve, ez Lengyelország számára is káros.

„A kelet-európai országok véleményét és érdekeit egyszerűen figyelmen kívül hagyják Berlinben és Brüsszelben. Mint láthatjuk, egész Európa kárára. Ha Berlin és Brüsszel figyelembe venné a mi kontinensrészünk véleményét, Európa sok rossz döntést elkerülhetne” – folytatta kritikáját a volt lengyel miniszter.

Hozzátette: a problémák egyikét sem sikerült hatékonyan megoldani, amelyekről Brüsszelben döntöttek Németország nyomására.

 „Éppen ellenkezőleg, ezek újabb viták és további válságok okozói voltak és vannak. Nyilvánvaló, hogy a német politikusok olyan rosszul átgondolt megoldásokat erőltetnek Brüsszelben, amelyek nem veszik figyelembe az összes ország igényeit.”

A Jan Olszewski-kormány volt védelmi minisztere szerint Németország sokat tett azért az elmúlt években, hogy a Lengyelországgal való szövetségkötés ne legyen lehetséges. Jan Parys felidézte, hogy júliusban Olaf Scholz német kancellár a Frankfurter Allgemeine Zeitung lapban nyíltan beszélt a hatalom európai központosításáról.

A kancellár annak ellenére erőlteti ezt, hogy május 9-én 13 állam kategorikusan tiltakozott az egyhangúság eltörlése ellen az EU-ban.

„Nem akarunk semmilyen idegen hatalmat Lengyelország felett. A lengyelek nem erre szavaztak, amikor csatlakoztak az EU-hoz. A lengyelek szövetségeseket keresnek, nem pedig egy külföldi felügyelőbizottságot a lengyel kormány felett! – érvelt a volt védelmi miniszter. Hozzátette: egyetlen demokrata sem fogadhatja el, hogy egy választott kormány demokratikus legitimációval nem rendelkező szervektől függjön.

 „Az EU-ban a vétójog a kisebb államok érdekeinek védelmét garantálja a német nacionalizmussal szemben. Ez a jog az EU-ban a szervezeten belüli demokrácia garanciájaként szükséges”

– magyarázta Parys.

Lengyelország másfél ezer milliárd forint értékű segítséget nyújtott Ukrajnának a háború kirobbanása óta – derül ki Michal Dworczyknak, a varsói kormányfői hivatal főnökének hétfőn megjelent interjújából.

A lengyel társadalom „rendkívüli szolidaritással viseltetik Ukrajna iránt” – jelentette ki Dworczyk a lengyel közszolgálati rádióban. Hivatkozva a rendelkezésére álló elemzésekre, elmondta: a lengyelek által az ukrajnai háború február 24-ei kitörése óta egyéni szinten, jótékonysági kezdeményezések keretében nyújtott támogatás több mint 10 milliárd zloty (854,3 milliárd forint).

A kormányzati pénzalapokból nyújtott támogatásról a tisztségviselő azt mondta: ezt részben az ukránok lengyelországi megsegítésére fordítják, részben pedig Ukrajnába továbbítják. Az utóbbi támogatás legnagyobb részét a katonai szállítmányok teszik ki, ezek értéke meghaladja a hét milliárd zlotyt (598 milliárd forintot).

Aláhúzta: a katonai segítségnyújtás „nemcsak a keleti szomszédország iránti szolidaritás jele”, hanem stratégiailag is fontos, mivel Lengyelország biztonságát növeli.

Korábbi közlések szerint Lengyelország eddig egyebek mellett több mint kétszáz T-72 típusú harckocsit küldött Ukrajnába, valamint odaszállította ennek korszerűsített, Pt-91 Twardy típusú változatát is.

Dworczyk a múlt heti kijevi látogatása során az ukrajnai háborús árváknak és az orosz fogságból kiszabadult nőknek szánt, mintegy nyolcmillió zlotys (683 millió forint) alap létrehozását is bejelentette.

A lengyel-ukrán származású Boldog Klemens Szeptyckiről elnevezett alapból évente 1,6 ezer árvának fizethetnek ki havi mintegy ötezer hrivnyát (53,7 ezer forint).

Az orosz fogságban traumát szenvedett nők pedig 80 ezer hrivnyát (860 ezer forint) érő egyszeri támogatásban részesülhetnek, és pszichológiai segítséget, utókezelést is biztosítanak nekik.

A Világ Igaza címmel kitüntetett Klemens Szeptycki görögkatolikus szerzetes a második világháború során ukrajnai zsidó gyermekeket mentett. 1947-ben halt meg a szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD) börtönében.