A háború ellenére kiugróan teljesít a magyar ipar

Kedvezőek a számok.

Ez év első felében 5,1 százalékkal nőtt az ipari termelés Magyarországon. A teljesítményjavulás 2020 elejéhez képest 6,3 százalékos. A hazai ipar ezzel a vírusválság előtti mutatót tartósan felülmúlva újabb rekordszintre emelkedett – áll a Technológiai és Ipari Minisztérium frissen kiadott jelentésében.

A közlemény szerint a munkahelyteremtő beruházások ösztönzésére alapozó gazdaságvédelmi intézkedések nyomán további jelentős gyártókapacitások létesülnek hazánkban, amelyek a jövőben is ellensúlyozhatják a világméretű gazdasági nehézségek hatásait.

A szektor bővülését legfőképp a villamos berendezések gyártása és az élelmiszeripar támogatta. Kedvező fejlemény, hogy az egész Európában gyengélkedő járműipar már második hónapja mutat – ezúttal közel három százalékos - növekedést. A hazai ipar teljesítményének idei alakulása nemzetközi összevetésben hasonlóképpen jónak mondható, az uniós tagállamok és a régió országainak átlagát egyaránt meghaladja.

Kutnyánszky Zsolt, a Technológiai és Ipari Minisztérium iparért és munkaerőpiacért felelős államtitkára kifejtette:

„A háború és az ellátási fennakadások ellenére a koronavírus megjelenése után átélthez fogható visszaesés egyelőre nem tapasztalható az ipari termelésben. Számos globális kihívás, bizonytalanság int azonban óvatosságra a további kilátások mérlegelésénél. A magyar kormány arra vállalkozott, hogy folytatja az elmúlt években megkezdett iparpolitikai és technológiai fordulatot. A beruházások élénkítésére, a munkahelyek megtartására és újak létesítésére fókuszáló gazdaságstratégia jelentős gyártókapacitások betelepülésében fizetődik ki. Miközben a járműipari világmárkák részben a környezetkímélő autók előállításában bővítik hazai tevékenységüket, Magyarország a világ egyik legjelentősebb akkumulátor-gyártójává válik. Újjáépítjük a védelmi ipart, kiérlelt stratégiák mentén fogunk pozíciókat olyan jövőbe mutató, magas hozzáadott értékű területeken, mint például az 5G, a mesterséges intelligencia vagy a hidrogéngazdaság.”

Májusban az ipari termelés volumene 9,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 3,4 százalékkal emelkedett, mivel idén májusban kettővel több munkanap volt, mint a múlt évben – erősítette meg szerdán kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2022. áprilisinál 1,4 százalékkal nagyobb volt. Az iparon belül döntő súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 9,8, a csekély súlyú bányászaté 10,0 százalékkal nőtt, míg az energiaiparé 1,9 százalékkal csökkent.

Az ipari export volumene 11,6 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés harminc százalékát képviselő járműgyártás kivitele 13,0, a 13 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 12,3 százalékkal bővült.

Az ipar belföldi értékesítése 9,5, a feldolgozóiparé 7,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.

Az előző hónapok dinamikus növekedése után mérséklődött a kiskereskedelem forgalmának bővülése, a lassulás mögött részben bázishatások állnak, de a havi alapon mért 0,1 százalékos zsugorodás azt sejteti, hogy a bázishatásnál többről van szó – vélekedett Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Míg a nyers adatok szerint az ipari termelés májusban 9,4 százalékkal emelkedett, addig munkanaphatástól megtisztítva csupán 3,4 százalékos a bővülés üteme, a különbséget az okozza, hogy idén májusban két munkanappal több volt, mint egy évvel korábban. Virovácz Péter szerint a valós képet jobban mutatja a havi alapú növekedési ütem, amely 1,4 százalékos növekményt jelent.

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője kommentárjában azt emelte ki, hogy a jelenleg is zajló erőteljes bérnövekedés és az ehhez hozzáadódó, év eleji fiskális transzferek a fogyasztás bővülését eredményezték májusban. Emellett a fogyasztók nagyobb arányban költik a beérkező forrásokat termékekre vagy szolgáltatásra, mint megtakarításra. Jelezte: júniustól vélhetően minimálisra szorul vissza az eddigi jelentős benzinturizmus, a fiskális konszolidáció, a transzferek kifutása és a magas infláció a fogyasztás lassulását eredményezi.

Szerdáról csütörtökre virradó éjszaka óta folyamatosan érkezik kőolaj Magyarországra is a Barátság-kőolajvezetéken, miután a Mol átvállalta az orosz fél által fizetendő tranzitdíjat – írta közleményében a minisztérium.

A tárca kiemelte: „A hazai ellátás a néhány napos szünet ellenére nem volt veszélyben, hiszen hazánk több hétre elegendő tartalékkal rendelkezik.”

A szállításban augusztus negyedikére ütemezték a rendes hónapváltási leállást. Magyar közbenjárásra, a tranzitdíj átvállalásával rövid időn belül sikerült elhárítani az újraindulás technikai, elszámolási jellegű akadályát. Így a szállítás tegnap megkezdődött, és az éjjeli óráktól ismét folyamatosan érkezik Oroszország felől, Ukrajnán át kőolaj a Barátság-kőolajvezetéken Magyarországra is. – áll a közleményben.

A minisztérium hangsúlyozta, a háborús helyzetben előállt, brüsszeli szankciók által súlyosbított energiaválság nemcsak az energiahordozók árát repítette az egekbe, hanem elérhetőségüket is megnehezítette, és időről-időre korlátozhatja. Magyarországon a biztonságos ellátáshoz több hétre elegendő tartalék áll rendelkezésre kőolajból. A kormány számos intézkedéssel tesz azért, hogy a Magyar családok minden nehézség ellenére se szenvedjenek hiányt áramból, gázból és üzemanyagokból.

Ripost hírek