kulcsár edina
A fegyvercsempészek már Ukrajnába küldött Javelin típusú páncéltörő rakétát is hirdetnek 30 000 dollárért, de kamikaze drón is kapható 7000 dollárért a sötét weben.
Valóra válhat a biztonsági hatóságok rémálma: a Nyugat által szállított legmodernebb fegyverek Ukrajnából európai szervezett bűnbandákhoz kerülhetnek.
Az internet rejtett részén, a sötét weben már amerikai Javelin típusú hordozható páncéltörő rakétákat hirdetnek 30 000 dollárért, kamikaze drónokat 7000 dollárért, ezeken kívül puskákat, golyóálló mellényeket és kézigránátokat. A hatóságok számára nem mindig egyértelmű, hogy melyik ajánlatnak van valós háttere, hiszen ez is része lehet a háborús dezinformációnak. A KELA izraeli kibernetikai hírszerzésre specializálódott cég darknetes piacon talált ilyen fegyverlistákat. Az egyik lista a „Thief” nevű, amely összesen kilenc Ukrajnához köthető tételt tartalmaz, ezeket három eladó kínálja. Az első eladó, a „Weapons Ukraine” puskákat, gránátokat és golyóálló mellényeket kínál 1100 és 3600 dollár közötti áron, Ukrajna területére történő szállítást ígérve. A másik a „Big Discounts on Weapons”, amely egy USA által szállított Javelin ATGM páncéltörő rakétarendszert árul 30 ezer dollárért. Az eladó egy kijevi helyszínt adott meg. A harmadik a NATO-országok által Ukrajnának szállított fegyvereket sorolja, ez a „Black Market Guns”, amely NLAW páncéltörő rakétákat kínál 15 ezer dollárért és az amerikai gyártmányú Switchblade 600 Kamikaze Drone-t 7 ezer dollárért.
A KELA megerősítette, hogy a felsorolt tételek közül közül sokat az oroszbarát Telegram csatornán, sőt az orosz sajtóorgánumokon is közzétesznek röviddel a darknet piacokon való megjelenés után. Egyes esetekben ezeken a csatornákon azt állítják, hogy a fegyvereket „minősített” rakományt szállító teherautók csempészik át Moldovába, ami arra utal, hogy Ukrajnának tudomása van az ügyről. A több platformon történő összehangolt közzététel azonban növeli annak valószínűségét, hogy ez egy olyan dezinformációs kampány része, amelynek célja, hogy az ukránokat etikátlannak és megbízhatatlannak mutassák be.
Korábban a Financial Times írt arról, hogy a NATO és az EU tagállamai az Ukrajnának szállított fegyverek jobb nyomon követését szorgalmazzák, mert bűnözői csoportok azokat kicsempészik az országból, és az európai feketepiacon értékesítik. Ezek a fegyverek Dél-Lengyelországba érkeznek repülővel, átpakolják őket autókra és kamionokra, és attól a pillanattól, hogy átlépik a határt, "fogalmunk sincs arról, hová viszik, hol használják őket, vagy egyáltalán az országban maradnak-e" − nyilatkozta a lapnak egy nyugati tisztviselő.
Ylva Johansson, az EU belügyi biztosa július 11-én az EU belügyminisztereinek prágai találkozóján bejelentette, hogy Moldovában szervezett bűnözés elleni központot alakítanak ki, kiemelten az Ukrajnából érkező fegyvercsempészet ellen. Az EU Belső Biztonsági és Határigazgatási Támogatási Központja arra fog összpontosítani, hogy megakadályozza a NATO-tagok által küldött fegyverek Ukrajnából való kicsempészését és azok bűnbandákhoz kerülését. Az EU támogatási központja összesen hat kiemelt területen fog működni: fegyverkereskedelem, migránscsempészet, emberkereskedelem, terrorizmus leküzdése, kiberbűnözés és kábítószer-kereskedelem. Egy, az EUobservernek a témában nyilatkozó tisztviselő azt mondta: "Nehéz elkerülni a fegyvercsempészetet. Igyekszünk nyomon követni a tevékenységüket, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy sikerülni fog. A jugoszláviai háború után kudarcot vallottunk, és most sem tudjuk megakadályozni."
Jürgen Stock, az Interpol főtitkára is úgy látja, hogy az illegális fegyverkereskedelem növekedni fog, és arra ösztönözte az Interpol 195 tagországát országát, hogy „intenzíven használják a rendelkezésre álló adatbázisokat, amelyek segíthetnek nyomon követni a fegyvereket, például azokat, amelyeket egy másik országban loptak el.
Jürgen Stock szerint jelenleg a kézi lőfegyverek jelentik a legnagyobb gondot, de a bűnözőket bármilyen típusú fegyver érdekli. Megpróbálhatják kihasználni a kaotikus helyzetet, és nehézfegyvereket is kicsempésznének Ukrajnából. Az is kockázati tényező, hogy a kijevi kormány az orosz támadás kezdete után több tízezer fegyvert osztott ki a polgároknak, de csak kezdetben tudta garantálni a regisztrációt - a háború folyamán pedig a lőfegyvereket sokszor dokumentáció nélkül is szétosztották.
A biztonsági szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy évek óta küzdenek a 90-es évek jugoszláv háborúinak hasonló problémájával. A bűnszervezetek ma is az ott megszerzett fegyvereket használják a svédországi bandaháborúkban, de a 2015. novemberi párizsi merényletek során is a háborúban használt M70-es géppuskával gyilkoltak az iszlamisták. Napjainkban Ukrajnában sokkal több és modernebb fegyverhez lehet hozzáférni, mint korábban a Balkánon. A Frontex jogosan aggódik, hogy az Ukrajnából érkező illegális fegyverkereskedelem még több évtizedig lefoglalja az európai biztonsági szolgálatokat.
Újabb orosz hadi sikerekről, köztük külföldi fegyverek, ukrán harci járművek és ötvennél több katona megsemmisítéséről számolt be szerdai sajtótájékoztatóján az orosz védelmi minisztérium szóvivője Moszkvában.
Igor Konasenkov altábornagy állítása szerint az orosz erők megsemmisítettek több raktárt, köztük a Lviv megyei Radekhiv falu közelében létesített bázist, ahol az ukránok Lengyelországból érkezett külföldi hadianyagot tároltak. Emellett beszámolt több ukrán vezetési pont, valamint 133 olyan célpont támadásáról, ahol ukrán katonák gyülekeztek, illetve felszerelést összpontosítottak.
Az orosz védelmi minisztérium szerint Ukrajna eddig 261 repülőgépet, 145 helikoptert, 1669 drónt, 361 légvédelmirakéta-rendszert, 4231 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 782 rakéta-sorozatvetőt, 3242 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 4676 különleges katonai járművet veszített.
Alekszandr Fomin orosz védelmi miniszterhelyettes szerdán külföldi katonai attasék előtt
Ukrajna ragaszkodott ahhoz, hogy az Azov ezred Mariupolban kapitulált tagjait Olenivkában, a 120-as büntetőtelepen helyezzék el, majd az amerikai rakétákkal csapást mért rájuk – mondta. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter július 29-én Twitter-bejegyzésben tagadta az orosz vádakat. Közölte: a támadást az orosz hadsereg követte el.
Alekszandr Fomin állítása szerint az ukránok azért mértek csapást a börtönre, mert egy nappal korábban nyilvánosságra került Dmitro „Oreszt” Kozackij, a mariupoli Azovsztal egyik fogságba esett védőjének vallomása.
Ebben Kozackij azt mondta: Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó még a Moszkva által indított háború előtt olyan videókat rendelt, amelyeken orosz foglyok kivégzését imitálják. Közölte: Kijev ezekkel a felvételekkel akart háborúellenes hangulatot kelteni Oroszországban. A fogoly azt mondta, hogy az Azovsztal üzemben őrzött anyagot megsemmisítették.
Az ukrán külügyminisztérium szerint Oroszország a tegnapi nap folyamán százmillió dollár értékben lőtt ki cirkálórakétákat Ukrajna fölé.
„Bűnös háborújával Putyin szegénységre ítéli Oroszországot, ahelyett, hogy a jövőjébe fektetne be. Nem lenne itt az ideje, hogy az oroszok abbahagyják a korrupt vezetőjük portréival való felvonulást, és elkezdjenek kérdéseket feltenni?” – írta Oleh Nyikolenko, a külügyminisztérium szóvivője közösségi oldalán.
A portál emlékeztet arra, hogy augusztus 2-án, kedden az orosz megszállók nyolc cirkálórakétát lőttek ki Ukrajnára, ezek közül hetet megsemmisítettek. A csapást a Kaszpi-tenger térségéből hajtották végre.
Naponta akár három gabonaszállító hajó is elindulhat az ukrán kikötőkből, miután az első ilyen hajó sikeresen kihajózott Odesszából, és az isztambuli hatósági ellenőrzését követően megkapta az áthaladási engedélyt a Boszporusz tengerszoroson – jelentette be a török védelmi minisztérium egyik magas rangú tisztségviselője szerdán.
A 26 ezer tonna kukoricát Libanonba szállító hajó, a Sierra Leone-i felségjelű Razoni azt követően tudott kifutni a Fekete-tengerre, hogy Törökország és az ENSZ tető alá hozta a globális élelmiszerválság enyhítésére irányuló megállapodást a háborús felek, Oroszország és Ukrajna között.