Varga Mihály: Washington nyomást akar gyakorolni Magyarországra

 Az Egyesült Államok nyomást akar gyakorolni Magyarországra a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás felmondásával, hogy változtassa meg álláspontját a globális minimumadóval kapcsolatban - mondta a pénzügyminiszter szombaton.

Varga Mihály úgy fogalmazott: nem lepte meg az Egyesült Államok elnökének döntése, miszerint felmondja a Magyarországgal 1979-ben megkötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezményt.

Hozzátette, hogy azért nem volt meglepő, mert a kormány korábban is kapott már olyan amerikai üzenetet, hogy Magyarország álljon el a globális minimumadót érintő álláspontjától.

Az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) júniusi ülése előtt Janet Yellen, az Egyesült Államok pénzügyminisztere telefonon kérte, hogy Magyarország változtasson az álláspontján, de Varga Mihály arról tájékoztatta, hogy ez nem lehetséges; ekkor az amerikai kollégája arra figyelmeztetett, hogy a kétoldalú megállapodást felmondhatják - idézte fel.

A felmondásról a kormány pénteken kapott hivatalos értesítést.
„Mindenképpen rögzítenem kell, hogy Magyarország továbbra is az Európai Unió és a magyar gazdaság versenyképességét tartja fontosnak, tehát nem értünk egyet olyan adóemelésekkel, amelyek jelentősen megnehezítenék a helyi vállalkozások adóterhét, márpedig a globális minimumadó javaslata ilyen” - fogalmazott Varga Mihály.

Hangsúlyozta: a kormánynak továbbra is az az álláspontja, hogy az egyezmény felmondásának valós okai valójában nem a hivatalos indoklásban szereplő adópolitikai és technikai érvek, hanem az áll a döntés mögött, hogy Magyarország kiállt a saját, és - véleménye szerint - az Európai Unió hosszú távú érdekei mellett.

„Továbbra is úgy látjuk, hogy különösen a jelenlegi háborús helyzetben és amikor elszabadultak az energiaárak, indokolatlan egy ilyen lépés, ráadásul nehezen is érthető, hiszen a globális adóreform érdemi elindulását 2024-re módosította a nemzetközi közösség, és az uniós irányelv is ezt tartalmazza” - emelte ki Varga Mihály, rámutatva, hogy a céldátumig még rengeteg idő áll rendelkezésre a tárgyalásokra, illetve a problémák megoldására.

A pénzügyminiszter szólt arról is, hogy Magyarország már 2010-ben ratifikálta a most felmondott megállapodás új változatát, amely a most felvetett amerikai aggályokat teljes mértékben kezelné. Ezt a megállapodást az Egyesült Államok még mindig nem írta alá - tette hozzá.

Fontosnak tartotta elmondani azt is, hogy az amerikai fél kifogásolta, hogy Magyarországon jelentős mértékben csökkent a társasági adó, ami azért érthetetlen, mert egy itt működő amerikai cég esetében az Egyesült Államok beszámítja az adóteherbe a Magyarországon megfizetett adót, vagyis a vállalkozás teljes adóterhe nem csökkent.

Hozzátette, hogy nem arról van szó, hogy Magyarországon nem adóznának a cégek, csak a társasági adó helyett a fogyasztási és a forgalmi adókra helyezi a hangsúlyt a kormány. „Ez a döntés egy adószuverenitási kérdés, amit minden országnak egymással szemben tiszteletben kell tartania” - húzta alá a tárcavezető.

Kiemelte, hogy Magyarország eddig is együttműködő partner volt az adóügyi kapcsolatokban, és a kormány arra törekszik, hogy a felmerülő kérdéseket az adott állammal megoldja.

Varga Mihály a globális minimumadóval kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az egy, a versenyképességet rontó lépés lenne, ami veszélyeztetné munkahelyeket, és több olyan ország van, amely nem készül ennek a bevezetésére. Ráadásul az erről szóló tárgyalásokból hiányzik az igazi érdekeket sértő globális digitális cégek megadóztatását előkészítő rész - jelezte.

Hangsúlyozta: ha a kormány elfogadná a javaslatot, akkor a magyarországi 9 százalékos vállalati nyereségadót minimum 15 százalékra kellene emelnie, ami nem segítené az itteni vállalkozások helyzetét.

Mint mondta, a két ország közötti jó gazdasági kapcsolatoknak nem előfeltétele a most felmondott egyezmény - Brazília, Argentína, Szerbia és Szingapúr sem kötött ilyet az Egyesült Államokkal - , és az amerikai cégek azért is választották Magyarországot, mert itt kedvező üzleti környezetet támogató helyzet van és az adózás is kedvező.

„Furcsának tartjuk, hogy az Egyesült Államok felmondta Magyarországgal szemben ezt a megállapodást, miközben például Oroszországgal nem mondta fel az adóegyezményét” - mondta Varga Mihály.

Szijjártó Péter szerint az ok egyértelmű: Magyarország ellenáll a globális minimumadó bevezetésének, s az azzal járó adóemelésnek.

A tárcavezető szerint Európa gazdaságának ma hosszú távú háborús inflációs környezetben kell működnie. Ha ezen körülmények között a termelő vállalatok adóterhei tovább növekednének, annak drámai hatása lenne - tette hozzá.

Hangsúlyozta: az energiaárak elszabadulása miatt az európai versenyképesség már most „romokban” van, a globális minimumadó bevezetése pedig a „kegyelemdöfést” jelentené.

„Mi, magyarok sokat dolgoztunk azért, hogy nálunk legyenek Európa legalacsonyabb adói. A globális minimumadó bevezetése azt jelentené, hogy a magyarországi termelő vállalatok társasági adóterhelése gyakorlatilag a duplájára emelkedne. Ez magyar munkahelyek tízezreit sodorná veszélybe. Mindezek alapján - bármekkora is rajtunk a nyomás - természetesen nem támogatjuk a globális minimumadó európai bevezetését, nem kockáztatjuk magyarok tízezreinek munkahelyeit, az adóügyi szakmai konzultációkat pedig folytatjuk republikánus barátainkkal” - fogalmazott Szijjártó Péter.

Az Egyesült Államok felmondja az 1979-es amerikai-magyar adóegyezményt, miután Magyarország megvétózta a globális minimumadó európai elfogadását. Az amerikai pénzügyminisztérium szerint a magyar kormány ezzel a vétólépéssel súlyosbította az egyezmény kapcsán felmerült aggályokat. 

Úgy látják, a 9 százalékos magyar társasági adó olyan mértékben elmarad a 21 százalékos amerikaitól, hogy az egyezmény már csak a magyar fél számára előnyös.

A képviselőház kereskedelmi és adópolitikai kérdésekkel foglalkozó befolyásos albizottságainak republikánus kisebbségi vezetői (Adrian Smith és Mike Kelly kongresszusi képviselők) közös levelükben köszönetet mondtak, hogy a magyar kormány ellenezte a globális minimumadót (GMT) magában foglaló OECD-megállapodás EU általi elfogadását.

Az amerikai fél szerint emiatt a különbség miatt jelentősen csökkentek az adóbevételeik, és alig kapnak valamit vissza a magyarországi befektetéseikért. Hozzátették, hogy a 15 százalékos globális minimumadó elfogadása viszont javítana a helyzeten.

A Magyar Nemzet birtokába került dokumentum aláírói kifejtik, hogy tiszteletben tartják Magyarország szuverén jogát arra nézve, hogy magasabb adókulcsokat alkalmazó államok befolyásolása nélkül alakíthassa ki a saját adóügyi normáit. Megértik továbbá, hogy Magyarország nemzeti érdeke, hogy növekedést támogató adórendszerrel magához vonzza a gazdasági aktivitást.

A képviselők a levélben javaslatot tesznek, hogy kerüljön sor közvetlen egyeztetésre a magyar kormány és a kongresszusi republikánusok között a GMT-vel kapcsolatban. 

Az aláírók megjegyzik, hogy tudomásuk van a magyar Országgyűlés nagy többséggel elfogadott határozatáról, amely aggodalmakat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a tervezett minimumadó káros lenne a magyar versenyképességre, ezért annak részleteit alaposan meg kell vizsgálni az európai uniós irányelv elfogadása előtt a kettős adóztatás elkerülése érdekében. Hozzáteszik, hogy a magyar kormányéhoz hasonló aggodalmaik vannak a második pillérrel kapcsolatban, így számos kérdés nem tisztázott a javaslat ügyében, többek között annak viszonya az USA meglévő hasonló adóneméhez (GILTI), ami felveti a kettős adóztatás veszélyét. A republikánus törvényhozók ennek alapján megkérdőjelezik annak az indokoltságát, hogy az egész világ elmozduljon egy olyan rendszer irányába, ami adószuverenitásuk feladására kényszeríti az országokat, miközben új nemzetközi adóvitákat nyit meg közöttük.

A szerzők pozitívan utalnak a Trump-adminisztráció 2017-es adóreformjára (Tax Cuts and Jobs Act), ami szerintük igazolta, hogy az alacsonyabb társasági adóknak és az átfogó befektetési kedvezményeknek gazdasági növekedést és adóbevételeket felhajtó hatásuk van.  

A törvényhozókat aggasztja, hogy az amerikai pénzügyminisztérium tárgyalói nem védték meg az USA növekedéspárti adóügyi rendelkezéseit, míg más országok erre képesek voltak. Hozzáteszik ennek alapján, hogy a kongresszusi republikánusok nem fognak támogatni olyan megállapodást, ami más államokat hoz előnyösebb helyzetbe. Rögzítik, hogy az amerikai szövetségi adójogszabályokban csak a képviselőházban benyújtott törvényjavaslattal lehet változtatást eszközölni, amelyet mindkét házban elfogadnak és az elnök is aláír.

A Biden-adminisztráció azonban nem konzultált közvetlenül a kongresszussal, és nem tudta felmutatni a jogalkotáshoz szükséges többséget, így az USA nem tud – és nem fog – részt venni sem az első, sem a második pillérben – írják.        

Adrian Smith a kereskedelmi albizottság, Mike Kelly pedig az adópolitikával foglalkozó Select Revenue Measures albizottság republikánus rangidős tagja a washingtoni kongresszus alsóházában, a mindkét albizottságot magában foglaló Ways and Means szakbizottságban. A testület 2022. júniusban meghallgatta Janet Yellen amerikai pénzügyminisztert, aki az ülésen védelmébe vette az OECD megállapodását. 

A levél előzménye, hogy a washingtoni magyar nagykövetség 2022. június 16-án nagyköveti levélben tájékoztatta a befolyásos bizottság republikánus kisebbségi vezetőjét, Kevin Bradyt a magyar álláspontról.

A globális minimumadó bevezetését még június közepén vétózta meg a magyar kormány, mivel az arra kényszerítené hazánkat, hogy duplázza meg a vállalkozásokat terhelő adókat. 

A kormány nem támogatja a globális minimumadó bevezetését. A globális minimumadó ugyanis arra kényszerítené hazánkat, hogy duplázza meg a vállalkozásokat terhelő adókat. Ezzel Magyarország adóelőnyét is elveszítené, a vállalkozásoknak pedig olyan pluszterheket jelentene, amit egy normális gazdasági időszakban is nehéz lenne elviselni

− fogalmazott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a június 17-i kormányinfón. Mint Gulyás Gergely kifejtette, eleinte Budapest is támogatta az ötletet, mert a technológiai óriásvállalatok adóelkerülését is megakadályozta volna. Viszont később ezek a cégek kikerültek a javaslatból, rájuk ez nem fog vonatkozni, ezért a tervezet egyensúlya megbillent.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ezt megelőzően Antony Blinken amerikai külügyérrel tárgyalt, ahol hangot adott a magyar kormány globális minimumadóval kapcsolatos álláspontjáról.

Mi egyáltalán nem vagyunk lelkesek ettől az ötlettől, főleg nem annak jelenlegi formájában, pláne nem a jelenlegi körülmények között

− írta Facebook-bejegyzésében a tárcavezető. Hozzátette, azz európai gazdaság nagyon komoly kihívásokkal néz szembe a háború miatt, ebben a helyzetben a termelő vállalatokat sújtó újabb adóterhek végzetesek lehetnek, főleg úgy, hogy a bevezetésre már a jövő év elején sort akarnának keríteni Európában, míg a világ többi részén ki tudja, mikor fogják bevezetni, már ha egyáltalán ezt teszik.

Adrian Smith és Mike Kelly levelét megelőzően is több amerikai politikus, szervezet méltatta a magyar álláspontot. 

Örömmel látom, hogy Magyarország elutasítja a Biden-adminisztráció által szorgalmazott globális minimumadót

− írta Russ Vought, a jövőbeni trumpista külpolitikai stratégiát kidolgozó Center for Renewing America think tank elnöke Twitter-bejegyzésében korábban. 

Miért nem utasítja el Joe Biden elnök úr ezt a rettenetes ötletet ugyanolyan világosan, ahogy azt Magyarország teszi?

– fakadt ki állásfoglalásában a globális minimumadó bevezetésének terveiről Grover Norquist, az Americans for Tax Reform (Amerikaiak az Adóreformért) elnöke.

A tervezett minimumadó kifejezetten hátrányos lenne olyan országoknak, mint Írország, Bulgária vagy Magyarország, melyek jelenleg alacsonyabb, versenyképesebb szinten tartják a társasági adót. A globális minimumadó ugyancsak fenyegetés a szegényebb, fejlődő országoknak, melyeknek fenn kell tartani a növekedésüket, hogy kiemelkedjenek a nélkülözésből

– folytatta elemzését Norquist, akki azzal zárta szavait, hogy különösen veszélyes az ötlet most, mikor háború dúl és más kihívásokkal is szembe kell néznie a Nyugatnak.