Ukrán hadművelet az atomerőmű közelében

Az ukrán erők csapást mértek egy kamikaze drónnal az orosz megszállás alá került zaporizzsjai atomerőmű melletti orosz katonai táborra, a támadásban életét vesztette három orosz katona, 12 pedig megsebesült – közölte pénteken az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága.

A közlemény szerint a sátortábor elleni támadással orosz haditechnikai eszközöket semmisítettek meg, köztük egy járművet légelhárító ágyúkkal és egy Grad típusú rakéta-sorozatvetőt. Maga a sátortábor is megsemmisült, a csapás következében ugyanis tűz ütött ki, amit hosszú ideig oltottak. Az ukrán titkosszolgálat videofelvételt is közzétett a támadásról és a kigyulladt orosz táborról.

Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében arról adott hírt, hogy az ukrán katonák feltartóztatták az orosz erők előrenyomulását a Donyec-medencében Bahmut és Kramatorszk irányába, továbbá az ország déli részén Andrijivka és Bilohorivka települések felé,

továbbá visszaverték a Donyeck megyei rohamműveleteiket Veszele és Vogyane falvak irányába.

Az Europol pénteki közleményében pontosította egy korábbi állítását az Ukrajnából folyó fegyvercsempészettel kapcsolatban. Mint írták, ők ennek „potenciális veszélyére” hívták fel a figyelmet, konkrét eseteket még nem jegyeztek fel.

„Az Europol szorosan együttműködik az ukrán tisztségviselőkkel az Európai Unióba irányuló illegális fegyvereladások veszélyének csökkentése érdekében. Teljesen megbízunk bennük, mivel új lépéseket tesznek a lőfegyverek megfigyelésére és nyomon követésére” – írta közleményében a rendőri együttműködést koordináló európai uniós szervezet.

A Jevropejszka Pravda hírportál a brit miniszterelnök hivatalára hivatkozva beszámolt arról, hogy Boris Johnson pénteken telefonbeszélgetést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Johnson üdvözölte az Ukrajnából a Fekete-tengeren keresztül tervezett gabonaexportról szóló megállapodás aláírását.

Egyetértettek abban, hogy a megállapodást valamennyi félnek maradéktalanul végre kell hajtania.

„Állandó kapcsolatban vagyok Ukrajna nagy barátjával, Boris Johnsonnal. Beszéltünk az ukrán katonák Nagy-Britanniában történő kiképzésének növeléséről és a katonai együttműködés egyéb területeiről” – írta tárgyalásuk után Zelenszkij a Twitteren. Hozzátette: meggyőződött afelől, hogy “az Egyesült Királyság támogatása Ukrajnának továbbra is erős és feltétel nélküli”.

Zelenszkijjel közölt interjút pénteken a The Wall Street Journal című amerikai lap. Az ukrán elnök ebben azt mondta, tartós megoldást csak az hozhat, ha Oroszország kivonul a háború kezdete óta elfoglalt valamennyi területről. Úgy vélte, enélkül egy fegyverszünet is csak kitolná a háborút, mert Oroszországnak is lehetőséget adna arra, hogy rendezze sorait.

Négy amerikai gyártmányú HIMARS rakéta-sorozatvetőt, valamint egy hozzá tartozó szállító és töltőberendezést semmisítettek meg nagy pontosságú fegyverekkel július 5. és 20. között az orosz fegyveres erők Ukrajnában – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.

A tábornok egyebek között azt is állította, hogy Kramatorszk egyik iskolájában föld-föld precíziós fegyverrel megsemmisítették a “feketeszázak” nacionalista szervezet ideiglenes állomáshelyét, aminek következtében mintegy 300 ember életét vesztette, és több mint 40 katonai jármű megsemmisült.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 260 repülőgépet, 144 helikoptert, 1589 drónt, 357 légvédelmi rakétarendszert, 4141 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 762 rakétasorozatvetőt, 3176 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 4453 speciális katonai járművet veszítettek.

Gyenyisz Pusilin, a szakadár Donyecki Népköztársaság vezetője közölte, hogy az entitás területén blokkolták a Google elérhetőségét. A döntést a politikus azzal indokolta, hogy az amerikai IT-vállalat az oroszajkúak, különösen a Donyec-medence lakói elleni erőszakot hirdető “terrorista propagandát” terjeszt. Leonyid Paszecsnyik, a Luhanszki Népköztársaság vezetője szintén a terrorizmus és a szélsőségesség propagálásával vádolta meg a Google-t.

A Donyecki Népköztársaság hatóságai pénteken közölték, hogy a konfliktus eszkalációjának 156 napja alatt a régióban 262 civil, köztük 16 gyerek vesztette életét a régióban ukrán belövések következtében. A szakadár régióban ezt december 17-től, az ukrán tüzérségi támadások intenzívvé válásától számítják. Pénteken a Donyec-medence több városából jelentettek ukrán tüzérségi támadást, azt állítva, hogy az elmúlt nap folyamán 96 alkalommal vették tűz alá a donyecki szakadár területet, és mintegy 660 lövedéket lőttek ki rá.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön azt mondta, hogy a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságban a 2014-es kijevi erőszakos hatalomváltás óta több mint 150, idén február – a Moszkva által “különleges hadműveletnek” nevezett háború kezdete – óta pedig több mint 40 gyerek vesztette életét.

Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője csütörtök éjjel kiadott nyilatkozatában azt állította, hogy az ukrán ellenőrzés alatt álló Szlovjanszkban orosz egyenruhába átöltözött és Szent György-szalagot viselő ukrán fegyveresek házakat fosztogattak és civileket bántalmaztak. A tábornok szerint az incidensről felvételek készültek, amelyeket feltételezése szerint a médiában fognak terjeszteni.

Az állami finanszírozású Közvélemény Alap (FOM) pénteken közölt felmérése szerint az oroszok 78 százaléka bízik meg Vlagyimir Putyin orosz elnökben. A vezetővel szembeni bizalmatlanságát a megkérdezettek 13 százaléka fejezte ki. A válaszadók 80 százaléka szerint az államfő jól végzi a dolgát a posztján, 10 százalék szerint pedig nem. A felmérést egy 1500 fős országos reprezentatív mintán végezték el a múlt héten, a megengedett statisztikai hibahatár 2,5 százalék.

A VCIOM állami közvéleménykutató intézet szerint Putyin tevékenységét 81,1 százalék helyeseli, az elnök bizalmi indexe pedig 78,1 százalékos. A 11 250 fős reprezentatív mintán elvégzett felmérés statisztikai hibahatára 95 százalékos valószínűséggel nem haladja meg az egy százalékot.