Újabb elsöprő Fidesz-győzelem az időközi választásokon

Dunaújvárosban elsöprő győzelmet arattak a kormánypártok a július 3-i időközi választáson - írja az Origo. Vasárnap a járványhelyzet miatt több mint 160 elmaradt időközi választást kellett pótolni, a választásra jogosultak reggel 6 és este 7 óra között adhatták le szavazatukat 27 településen.

A dunaújvárosi 2-es számú választókörzetben több mint 3500 fő volt jogosult a vasárnapi voksolásra, ők öt szavazókörben járulhattak az urnákhoz reggel hat és este hét óra között. A nem hivatalos adatok szerint a Fidesz-KDNP jelöltje, Lőrinczi Konrád a voksok 53,5 százalékával megnyerte az időközi választást – írja a duol.hu.

Mint felidézik, a koronavírus-járvány miatt nem lehetett időközi választást és népszavazást kitűzni, a kiírt választások pedig elmaradtak, április 10-étől azonban ismét kitűzhetőek lettek az időközi önkormányzati választások. A Helyi Választási Bizottság a referendumot július 3-ára tűzte ki, ezen győzött most a Fidesz jelöltje. 

A Somogy megyei Őrtilosban ugyancsak a Fidesz jelöltje, Kelei Zita (Fidesz-KDNP) nyerte a polgármester-választást ahol a képviselő-testület négy tagját is megválasztották a vasárnap tartott időközi voksoláson.

A Nemzeti Választási Iroda honlapján olvasható információk szerint a legutóbbi választáson is győztes kormánypárti politikus 174, míg vetélytársa, a független Darázsi Szilárd 97 érvényes szavazatot kapott. A képviselőket kilenc független jelölt közül választották ki az őrtilosiak.

A budaörsi időközi választásokon szintén a Fidesz jelöltje győzött, a 10. számú egyéni választókerületében Török István, a kormánypárt jelöltje a szavazatok 55,52 százalékát megszerezve győzte le Hajdu Lászlót a valasztas.hu adatai szerint. 

Bár az eredmény egyelőre nincs megerősítve, azonban illeszkedik a június 26-i időközi választások eredményeihez. Egy héttel korábban, június 26-án vasárnap ugyanis több mint ötven településen tartottak időközi választást, amelyek szintén a koronavírus-járvány miatt maradtak el.

A kormánypárti jelöltek, illetve a kormánypártok által támogatott civilek elsöprő sikert arattak, 28 mandátumot, ebből hat polgármesteri pozíciót nyertek el, míg a baloldal csupán két egyéni körzetben tudott győzni.

A Fidesz-KDNP-pártszövetség olyan településeken is tarolt, amelyek az április 3-ai választásokon még baloldali fellegváraknak számítottak, így például Budapesten és Szegeden is nyert a jobboldal.

A közvélemény-kutatások szerint ha most lennének a választások, a Fidesz–KDNP-pártszövetsége akár négyötödös többséget tudna kialakítani az Országgyűlésben, hisz a rekord támogatottság mellett az ellenzéki oldalon a DK és a Mi Hazánk Mozgalom kivételével jelenleg egyik ellenzéki párt sem lenne önállóan képes bejutni a parlamentbe – fogalmazott Nagy Ervin elemző.

A Jobbikban folyó botrányok miatt érthető az egykori nemzeti radikális párt történelmi mélypontja is, ám kisebb meglepetés az, hogy a Momentum is öt százalék alá süllyedt – jelentett ki lapunknak nyilatkozva Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője, aki szerint az időközi választások eredményei tovább rontották az ellenzék megítélését, különösen a budapesti kudarc demoralizáló. A totális összeomlás magyarázatra szorulna, de teljes a tanácstalanság a baloldalon, továbbra sincs politikai alternatívaképzés.

A politológus úgy látja, hogy a kormány népszerűsége töretlen, a háborús inflációval való küzdelem, a rezsicsökkentés megtartása, a családtámogatások és a nyugdíjak további emelése komoly politikai siker. Orbán Viktor bejelentését különösen fontosnak tartja a határvédelemmel foglalkozó új testületet felállításáról, amire azért van szükség, mert miközben a déli határon idén már százezernél többen próbáltak illegálisan Magyarországra lépni, addig a katonák és a rendőrök ugyan állják a sarat, de nagy szükség lenne rájuk a helyi rendfenntartásban, illetve az ukrán határnál is. A döntésnek komoly társadalmi támogatottsága van, és növelheti a kormány hiteles bevándorláspolitikáját.

„A választások óta először kérdezhették az ellenzéki képviselők a miniszterelnököt a parlamentben, ám Fekete-Győr András érthetetlen módon az öt évvel ezelőtti olimpiaellenes kampányukat rángatta elő, ami arra utal, hogy nincs aktuális mondanivalójuk. A frakcióvezető ráadásul a 2030-as olimpiáról beszélt, miközben abban az évben nem lesz ilyen sportesemény, ami ismét csak a felkészületlenségre utal” – mondta Nagy Ervin, majd hozzátette: a bakiból mém lett, ami tovább rontja a Momentum megítélését a fiatalok körében.

A többi párt esetében is pótcselekvés figyelhető meg. A DK hiába a legnagyobb és legnépszerűbb párt a baloldalon, illetve Gyurcsány Ferenc jó eséllyel kísérletezik a többiek leszalámizásával és a baloldal integráló­dásával, de a hitelességi probléma változatlan. Egyedül Ungár Péter szociális munkásokkal kapcsolatos követelései tűnnek kidolgozott politikai mondanivalónak, de ez közel sem elég arra, hogy a gyakorlatilag már nem létező LMP kikecmeregjen a gödörből. A Mi Hazánk Mozgalom úgy tűnik, hogy a parlamentben folytatja a konstruktív ellenzéki munkát, az illegális migráció elleni harcban támogatja a kormányt, ugyanakkor jobbról igyekszik előzni a Fidesz–KDNP-t.

A fővárosban a Karácsony–Tüttő páros bejelentette, hogy hajlandó megvalósítani a brüsszeli direktívákat, azaz lakossági megszorításokkal igyekszik a háború okozta problémákat kezelni, illetve az elszabaduló energiaárakat is a budapestiekkel megfizettetni.

A Jobbik tisztújításán Jakab Péter és köre vereséget szenvedett, így – mivel a frakciót továbbra is ő vezeti – nem fognak véget érni a belső küzdelmek, véli az elemző. Ha Jakab volt a „párt ökle”, akkor Gyöngyösi a „Jobbik kaméleonja”, hisz szolgai módon, különvélemény nélkül követte a változó szövetségi politikát. Az EP-ben Cseh Katalinékkal vállvetve küzd azért, hogy a Magyarországnak járó forrásokat politikai okok miatt tartsa vissza a bizottság. Várhatóan Jakab nem fogja feladni, a párt pedig az „elkisgazdásodás” útjára fog lépni – vonta le a következtetést Nagy Ervin.