Továbbra is ostromolják az illegális migránsok a déli határt

A Mórahalom és Kiszombor közigazgatási területén feltartóztatott csoportok tagjai ellenőrzésük során szír, indiai, tunéziai, afgán és pakisztáni állampolgárnak vallották magukat.

A magyar és cseh rendőrök a katonákkal éjfél előtt Mórahalmon egy német személyautót ellenőriztek, amelyet egy holland férfi vezetett. A járműben rajta kívül még kilenc férfi utazott, akik afgán állampolgárnak vallották magukat. Egy órával később Domaszék külterületén ellenőriztek egy lengyel gépkocsit, amelyet egy ukrán férfi vezetett, a járműben további négy férfi utazott, akik afgán állampolgárnak vallották magukat.

A rendőrök az 50 éves és a 33 éves sofőrt előállították, ellenük embercsempészés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás. A határsértőkkel szemben a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően jártak el.

Magyarország egyszerre áll nyomás alatt keletről és délről - mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter kifejtette, keletről a háborús menekültek érkeznek, naponta 12-13 ezren, akiknek joguk van belépni Magyarországra, hiszen a „háború elől nem lehet máshova menni, mint a szomszédba”.

Ezzel szemben a délről érkezőknek nincs joguk az országba érkezni, hiszen az illegális migránsok több biztonságos ország határait, köztük Szerbia és Magyarország határát sértik meg - hangsúlyozta a tárcavezető.

Kiemelte, Magyarország délről továbbra sem engedi be az illegális migránsokat, hanem szigorúan védi a határait, ezért szükség van határvadász egységek létrehozására.

Szijjártó Péter fontosnak nevezte, hogy a NATO a keleti mellett a déli kihívásokra is figyeljen, ahol egyre súlyosabb problémát jelent a terrorfenyegetés, az ukrán gabona hiánya miatt feltételezhető éhínség következtében pedig a migrációs hullámok példátlan megnövekedésére is számítani lehet.

A miniszter megerősítette: Magyarországnak minden létező szempontból a béke az érdeke, ugyanakkor minden egyes perc, amely háborúval telik Ukrajnában, biztonsági kockázatot jelent. Ezért fejleszteni kell a magyar hadsereg erejét, amelynek érdekében az ország már jövőre eléri a 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadásokat - mondta.

Hangsúlyozta, a NATO-ban háborús hangulat uralkodik, nagy szerencse azonban, hogy „továbbra is tartja magát az az álláspont, amely szerint mindent el kell követni annak érdekben, hogy ne jöhessen létre egy direkt, közvetlen konfliktus a NATO és Oroszország között”.

Szijjártó Péter újra bölcs döntésnek nevezte, hogy a NATO szövetségként továbbra sem szállít fegyvereket Ukrajnába, hiszen az „még nagyobb tragédia kockázatával fenyegetne”.

A tárcavezető kitért arra is: tavaly őszig elképzelhetetlen volt Európában, hogy nem áll majd rendelkezésre elég energiahordozó, aztán beköszöntött az energiaellátási válság, amelyet a háború még tovább súlyosbított.

A miniszter elmondta, korábban elképzelhetetlen árak alakulnak ki a világ energiapiacán, ezért a jövőben azok az országok lesznek biztonságban, amelyek saját maguk is elő tudják állítani az elfogyasztott energiát. Magyarországnak ebben a paksi atomerőmű bővítése jelent majd hatalmas segítséget - mondta.

Szijjártó Péter kiemelte, továbbra is folyamatosan gyorsíttatják a beruházást, hogy 2030-ra az új blokkok kereskedelmi használatba állhassanak, mert akkor az ország - a napenergia-beruházásokkal együtt - nagyon közel lesz az önellátáshoz a villamos energia területén.

Emlékeztetett, pár napja Isztambulban tárgyalt Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával annak érdekében, hogy szeptemberben el lehessen kezdeni a konkrét építkezést.

A miniszter felidézte, hogy a szankciók semmilyen módon nem akadályozzák ezt a munkát, hiszen az Európai Unió a háború kitörésekor kimondta, a nukleáris energia békés célú felhasználása semmilyen módon nem esik a szankciók hatálya alá.

Bonyolult, gyorsan változó és veszélyes határőrizeti operatív helyzet alakult ki - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerdán budapesti sajtótájékoztatóján.

Bakondi György kifejtette: bonyolult, mert küzdenek az illegális migránsokkal a déli határon, továbbá nagyon fontos, menekültekkel összefüggő kormányzati feladatokat kell teljesíteni, és az ukrajnai háború miatt a honvédség erőinek határbiztosítási feladatai is vannak. A gyorsan változó helyzet azt jelenti, hogy napról napra újabb és újabb, addig nem tapasztalt események következnek be a határon és annak közelében - mondta a főtanácsadó. Hozzátette: a veszélyes helyzet alatt azt értik, hogy gyakoriak a nagycsoportos és erőszakos áthatolási kísérletek.

A főtanácsadó emlékeztetett arra, hogy legutóbb szerb területen migránscsoportok fegyveres összetűzése következett be, és a tűzharcnak a sebesültek mellett halálos áldozata is volt. „Szintet lépett a helyzet” - fogalmazott Bakondi György, aki azt is közölte: a jelenlegi információk szerint embercsempészbandák küzdöttek egymással.

Elmondta azt is, hogy a szervezett bűnözés jelenléte valamennyi Európába vezető migrációs útvonalon jól látható.

Bakondi György kiemelte: a kormány 2015 óta konzekvens migrációs politikát folytat, s ennek a politikának jelentős a lakossági támogatottsága. Ugyanakkor ezen politika hatására „jelentős és folyamatos hazai és nemzetközi baloldali támadások érik” a kormányzatot - fűzte hozzá.

Azt mondta: egyidejűleg van migrációs és menekültválság, valamint szomszédos országban háborús helyzet, amire még nem volt példa. Éppen ezért több tekintetben is újszerű megoldásokat kell alkalmazni, aminek egyik eleme, hogy a határőrizeti rendszeren változtatni kell, és tartós, hosszú távú megoldás szükséges. Az említett válságok és a háború „elhúzódó jellegű” - jegyezte meg.

Az ukrajnai háború kapcsán Bakondi György azt hangsúlyozta: mindent meg kell tenni, hogy Magyarország ne sodródjon bele a háborúba. A háború miatt súlyos menekültügyi válság alakult ki, az országba naponta tízezer körüli menekült érkezik - közölte.

Bakondi György adatokat ismertetve elmondta: a déli határszakaszon tavaly január elseje és június 6. között 46 957 hatásértőt fogtak el, az idén, ugyanezen időszakban már 109 846-ot. Ugyancsak jelentősen - 92 százalékkal - nőtt az embercsempészés miatt elfogottak száma: tavaly az említett időszakban 431 embercsempészt, idén 831-et fogtak el, akik ellen bűntetőeljárás indult.

Prognózisuk szerint az embercsempész tevékenység folytatódni fog - közölte.

Bakondi György az erőszakos cselekményekről szólva elmondta: január 1. és július 4. között 262 támadás érte a határt biztosító létesítményeket és az ott szolgálatot teljesítőket. Kiemelt területként jelölte meg Ásotthalmot, ahol 162 támadást történt.

A támadások közül 52 esetben kövekkel dobáltak, 43 esetben nagy fadarabokkal, 21-szer létrával támadtak, 8 esetben használtak gázsprayt, egy esetben pedig lőfegyvert - ismertette.

A főtanácsadó közölte: 175 esetben a támadások célpontja rendőrjárőr volt, ebből 11 esetben sérült meg rendőr, 204 esetben honvédet támadtak meg, 41 honvéd meg is sérült. Fegyveres biztonsági őrt 4 esetben támadtak meg. Tehát összesen 383 támadás történt és 52 ember sérült meg. Továbbá megrongáltak 75 járművet.

Bakondi György kitért arra is: kedd éjfélig 823 020 ember érkezett menekültként Ukrajnából. Eddig 129 018 esetben adtak ki ideiglenes tartózkodási engedélyt, 26 055 esetben nyújtottak be menekültkérelmet, ebből 21 548-an megkapták a menekültstátuszt, a többi elbírálása folyamatban van. A magyar hatóságok 11 973 embert helyeztek el ideiglenes szállásokon, és 531 menekültnek kellett kórházi ellátást biztosítani.

A kormány hat karitatív szervezettel működik együtt, munkájukhoz 3 milliárd forint külön támogatást biztosítottak.

Bakondi György közölte azt is, hogy a déli határ védelmére a kormány 600 milliárd forintot költött, az ukrán menekültekre 40 milliárdot, és ennek 2 százalékát fizette ki az Európai Unió. A magyar állam 5 milliárd forint értékű támogatást nyújtott humanitárius válságkezelésre a túloldalon.

Szólt arról is, hogy Görögországban háromszorosára nőtt az elmúlt hónapokban a migrációs nyomás, és Törökországban minden migrációs mutatószám jelentős növekedést mutat. Június végéig a török hatóságok több mint 133 ezer illegális migránst tartóztattak fel és több mint 4 ezer embercsempészt vettek őrizetbe. A török parti őrség több mint 20 ezer embert tartóztatott fel, ez 182 százalékos emelkedés, és 12 657 embert mentettek ki a tengerből.

Idén Olaszországba tengeri úton 25 988 migráns érkezett, és Spanyolországban 61 százalékos növekedés figyelhető meg - közölte Bakondi György.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: Magyarországnak egyetlen érdeke van, mégpedig az, hogy a béke megvalósuljon tőlünk keletre.

Európa szenved háborús inflációtól, egy háborús gazdasági válságtól. Továbbá azt is látni, hogy kibontakozóban van egy élelmiszerválság is, emiatt fokozódik a migránsok Európába áramlása - mondta az államtitkár.

Kiemelte: Magyarország abban érdekelt, hogy a Nyugat-Balkánon béke és biztonság legyen, ezért is támogatja az ottani országok euroatlanti integrációját.

Vargha Tamás elmondta azt is, hogy a békéhez szükség van erős magyar hadseregre, ezért a 2023-as költségvetés létrehoz egy honvédelmi alapot, amely 842 milliárd forintot tesz ki és 2024 helyett már 2023-ban GDP 2 százaléka fordítja az ország honvédelmi kiadásokra. Fontosnak nevezte továbbá a haderőfejlesztés felgyorsítását.

A balliberális kormányzat a legrosszabb döntést hozta akkor, amikor katonai képességeinket „elkótyavetyélték” - jegyezte meg.