Szorongva várják a telet a németek

Úgy tűnik egyre nagyobb a káosz Németországban, ahogy közeledik az ősz és a tél. Egy, a Bild című német magazin által frissen nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint a németek fele attól tart, hogy nem lesz megfelelő fűtése télen az orosz gázszállítások csökkenése és az Európai Unióban egyre növekvő infláció miatt.

Az INSA közvélemény-kutató szerint a megkérdezettek 75 százaléka súlyos teherként éli meg az energiaárak növekedését, valamint öt százalékuk szerint folyamatosan romlik a német gazdaság helyzete. Egy másik, a Német Közgazdasági Intézet által végzett kutatás szerint több mint húszmillió németet fenyeget az energiaszegénység. Azt is megállapították továbbá, hogy a német háztartásoknak a nettó jövedelmük több mint tíz százalékát kell energiára költeniük. Ralph Henger, az intézet egyik közgazdásza a Die Welt című újságnak azt nyilatkozta: „Az energiaszegénység kockázata óriási mértékben megnövekedett.”

Az energiaválság egyik következménye az is, hogy az országban az új kemencék és az ezek működtetéséhez szükséges faellátás nem tud lépést tartani a kereslettel. A fűtésszerelők németországi szövetségének szóvivője a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ) elmondta, hogy a fatüzelésű kályhák iránti kereslet „felrobbant” Németországban, és ezzel párhuzamosan a tűzifa iránti igény is nő. Nem úgy mint a gyártási kapacitások. A fatüzelésű kemencékre már egyéves várólista van, és a legtöbb esetében az idei télre nem is remélhető, hogy leszállítják őket.

Bár Németországban készülnek, ugyanakkor az egyes alkatrészekből és anyagokból hiány van, beleértve a Kínából származó alkatrészeket is. „Az elmúlt hónapokban olyan nagy volt a kereslet a tűzifa iránt, hogy Németországban gyakorlatilag elfogyott” – ezt már Gerd Müller, a Tűzifa Szövetség szóvivője nyilatkozta a lapnak, Hozzátette: idén szinte lehetetlen száraz tűzifához jutni. De nem csak a tüzelő hiányára készülhetnek a németek, A szászországi Dippoldiswalde városának egyik lakásszövetkezete a drasztikusan megemelkedett energiaárak miatt csökkentette a melegvíz-szolgáltatást – írja a Bild című német lap.

Az intézkedés szerint a bérlők 4 és 8, 11 és 13, valamint 17 és 21 óra között tudnak majd meleg vizet használni. Éjszaka és az említett időszakokon kívül csak hideg víz folyik majd a csapokból. A hétvégén Hamburg környezetvédelmi vezetője pedig arra figyelmeztetett, hogy gázhiány esetén a meleg vizet csak jegyrendszer-szerűen adagolva használhatják majd a lakosok.

A német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) súlyos gazdasági következményekre figyelmeztet az orosz gázszállítások teljes kiesése esetére.

Peter Adrian elnök a dpa hírügynökségnek elmondta, hogy a DIHK nem zárja ki, hogy ilyen esetben a téli hónapokban akár kétszámjegyű százalékos gazdasági teljesítménycsökkenés is bekövetkezhet.

„Néhány hónapon belül összeomolhat a gázellátásunk” (...) Sajnos azzal a forgatókönyvvel is kell számolnunk, hogy a karbantartási leállás után, július 21-étől egy ideig nem érkezik gáz az Északi Áramlat-1-ből. Ez katasztrófa lenne.  A tervezett németországi cseppfolyósítottföldgáz-terminálok (LNG-terminálok) csak a télre lesznek üzemképesek” - hívta fel a figyelmet.

Az Északi Áramlat-1 balti-tengeri vezeték éves karbantartása hétfőn kezdődik, általában tíz napig tart, és sokan amiatt aggódnak, hogy Oroszország nem fogja újra megnyitni a gázcsapot.

Gáz nélkül sok vállalatnak le kellene állítania a termelést, és akkor „olyan gazdasági visszaesést fogunk látni, amely nagyon különbözik attól, amit a pénzügyi válság idején tapasztaltunk” - fogalmazott a DIHK elnöke.

Újabb csúcsot ért el a szegény emberek aránya Németországban, derült ki a statisztikai hivatal adataiból és a Német Jóléti Paritás Szövetség szegénységi jelentéséből.

A jelentés azonban csak a 2021-es év végéig vizsgálta az adatokat, mielőtt még drasztikusabban megemelkedtek az élelmiszer- és az energiaárak, így a helyzet még súlyosbodhat a közeljövőben.

Németországban jelenleg 13,8 millió ember él az átlagjövedelem hatvan százalékánál kevesebb pénzből. Minden eddiginél magasabb azok aránya – 16,6 százalék –, akik hivatalosan is a szegény csoportba tartoznak. A Német Jóléti Paritás Szövetség igazgatója, Ulrich Schneider szerint az eredmények sokkolóak. Hangsúlyozta, még sosem terjedt ilyen gyorsan a szegénység, mint a koronavírus-járvány alatt, és még soha nem volt ennyi szegény ember Németországban.

A lakossági energia árának korlátozását sürgeti a legnagyobb német munkavállalói érdekképviselet, a szakszervezetek országos szövetsége (DGB).

Yasmin Fahimi, a DGB vezetője egy vasárnapi lapinterjúban kiemelte, hogy az energia drágulása és az egyre magasabb infláció gazdasági és társadalmi vészhelyzetet eredményezett. A földgáz árának rohamos emelkedése és a fenyegető ellátási gondok az alumíniumipartól az üveggyártásig a vegyiparig ágazatok egész sorát veszélyeztetik, a rekordmértékű infláció pedig minden háztartást sújt.

Ezek a folyamatok „veszélybe sodorják a társadalmi békét”, éppen ez az, amiről tárgyalni kell a munkavállalói és a munkaadói érdekképviseletek és a szövetségi kormány hétfői egyeztetésén - tette hozzá a szakszervezeti vezető a Bild am Sonntag című lapban közölt interjúban.

Mint mondta, az első két - együttvéve bő 30 milliárd eurós - támogatási csomag után össze kell állítani egy újabb, harmadik csomagot is, amellyel bevezetnek egy „ársapkát” a lakossági energiaárakra.

Kifejtette: meg kell állapítani, hogy minimálisan mennyi villamos energiára és földgázra van szüksége a felnőtteknek és a gyerekeknek. Erre az  alapszükségletre vonatkozna a korlátozott ár, és azért az energiáért, amit valaki ezen felül használ fel, többet kellene fizetnie.

Ez a megoldás nem csupán takarékos energiafogyasztásra ösztönözne, hanem jelentősen csökkentené az alacsony jövedelmű háztartások terheit - tette hozzá a DGB vezetője, megjegyezve, hogy az ársapka jóval kevésbé kedvezne egy 120 négyzetméteres lakásban egyedül élő embernek, mint egy 80 négyzetméteres lakásban élő háromfős családnak.

Yasmin Fahimi a többi között arról is szólt, hogy nem ért egyet azokkal, akik az úgynevezett ár-bér spirál kialakulásának és a magas infláció tartóssá válásának veszélyére figyelmeztetve azt sürgetik, hogy a munkavállalói érdekképviseletek fogják vissza béremelési követeléseiket. Mint mondta, az ár-bér spirálról szóló diskurzus „álvita”, mert „nem lehet a bérek visszafogásával küzdeni az olyan infláció ellen, amelyet nem a bérek emelkedése váltott ki”.

Hozzátette: mivel a vállalkozások az idén minden korábbinál több pénzt, mintegy 70 milliárd eurót fizetnek ki osztalékként, inkább a munkaadói oldalon lenne szükség nagyobb erőfeszítésekre. „Több közösségi érzés és kevesebb profitmaximalizálás jól állna a cégeknek” - fogalmazott a DGB vezetője.

Olaf Scholz kancellár hétfőn hivatalában fogadja a legnagyobb munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőit. A tervek szerint a találkozó egy nagyszabású társadalmi egyeztetési folyamat nyitánya lesz. Ennek előképe az úgynevezett összehangolt fellépés (konzentrierte Aktion), amelyet egy ugyancsak szociáldemokrata (SPD) politikus, Karl Schiller szövetségi gazdasági miniszter szervezett meg 1967-ben, amikor kifulladt a nyugatnémet gazdaság második világháború utáni felfutása.

Az összehangolt fellépés valójában egy informális egyeztető fórum volt, amelyen a kormány, a gazdasági érdekképviseletek és a központi bank vezetői arról tárgyaltak, hogy miként lehet közösen biztosítani a magas foglalkoztatottságot, az árstabilitást és az össztársadalmi szempontból megfelelő mértékű gazdasági növekedést.

Június végén kihirdették  Németországban a földgázellátási válsághelyzet második, riasztási fokozatát az Oroszországból érkező szállítások jelentős csökkenése miatt.

A korábban kifejezetten szoros német–orosz energetikai együttműködés tavaly kezdett megromlani. Hiába készült el a két országot közvetlenül összekötő Északi Áramlat–2 gázvezeték, a működéséhez szükséges engedélyek késtek, és a szállítás nem indulhatott el – mondta tegnap Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató energia- és klímapolitika üzletágának vezetője közösségi oldalára feltöltött videójában.

Elmondása szerint ez a két lépés nagyban hozzájárult az európai energiaválság tavaly őszi kirobbanásához. Mint kiderült: az orosz Gazprom válaszként fokozatosan csökkenteni kezdte a szerződéses kötelezettségei fölötti európai gázexportját, és a korábbi éveknél kisebb szintre töltötte fel az általa üzemeltetett német gáztárolókat. Azóta a piaci árakat nagyrészt az Oroszország és Németország közötti konfliktussal kapcsolatos várakozások mozgatják.

A háborúval a helyzet tovább mérgesedett. Márciusban a német gazdasági miniszter, Robert Habeck kijelentette, hogy Németország felkészült az orosz gázszállítások leállítására – hívta fel a figyelmet a szakértő. A nyilatkozat és a brüsszeli szankciók lebegtetése rekordmagasra emelte a gázárakat.

A szankciók kivédése és a bevételei fenntartása érdekében Oroszország új fizetési feltételeket támasztott. Kiemelte: a szankciók belebegtetésére Oroszország a múlt héten egy technikai problémára hivatkozva megelőzte az esetleges újabb szankciós csomagot.

Robert Habeck berlini tájékoztatóján elmondta, hogy az Ukrajna ellen háborúzó Oroszország fegyverként használja az energiát, fel akarja srófolni az árakat, és megosztottságot akar előidézni az Ukrajna mellett kiálló országok köré-ben. Moszkva ezért csökkentette a németországi földgázexportot, ami külső sokkhatásként gázellátási zavart okoz. A piac még képes a zavar kezelésére, az ellátás így is biztosított, de ha még nem is érezzük, gázválságban vagyunk – mondta a miniszter, aláhúzva, hogy Oroszország gazdasági támadást indított Németország ellen.

A nyár és az ellátás folyamatossága hamis biztonságérzetbe ringathat, de ezt nem szabad hagyni, tudomásul kell venni, hogy a helyzet súlyos, a tél idén sem marad el, ezért takarékoskodni kell azért, hogy minél több gázt lehessen tárolni a fűtési szezonra. A földgáz szűkös erőforrássá vált, az árak pedig már most is magasak, és fel kell készülni a további emelkedésre – mondta Robert Habeck.

Németországban az Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja előtt 55 százalék volt az orosz import aránya a földgázfelhasználásban. A szövetségi kor-mány igyekszik lazítani ezt a függőséget, a legutóbbi, április végi adatai szerint az orosz földgáz arányát sikerült 35 százalékra csökkenteni a háború kezdete óta. Szintén jelentősen csökkent az Ukrajna–Szlovákia–Csehország-útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német–cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 gigawattóráról 200 gigawattórára.