tóth gabi
A tragikus helyzetnek sok aspektusa van.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint az ukrajnai háború nyomán előállt „tragikus helyzet minden aspektusára” csak a béke jelentheti a megoldást. Szijjártó Péter erről Esztergomban, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által rendezett MCC Feszt szombati zárónapján beszélt, amit a külügyminiszter Facebook-oldalán élőben közvetítettek.
A magyar diplomácia vezetője úgy látta, hogy a háború alapvetően meghatározza minden ország, így Magyarország bel- és külpolitikai mozgásterét. Leszögezte: Magyarország elítéli a katonai agressziót, és az áldozat „pártján és oldalán áll”, valamint kiáll Ukrajna területi integritása mellett.
Közölte: ugyanakkor a magyar kormánynak a magyar emberek felé van a legnagyobb felelőssége, ezért mindenképpen meg kell akadályoznia az ország belesodródását a háborúba. A kabinet azt sem engedheti meg, hogy a magyarokkal fizettessék meg a háború árát - tette hozzá.
Szijjártó Péter szerint ebben a helyzetben is fenn kell tartani a kapcsolatot az oroszokkal, a többi között azért, mert Közép-Európában Oroszország realitás, továbbá a kommunikációs csatornák elvágása hátráltatja a diplomáciai rendezés lehetőségét. Úgy vélte, hogy hosszútávon csak egy orosz-amerikai megállapodás képes garantálni a háború végét.
A tárcavezető az energiaellátást ideológiai-filozófiai kérdés helyett „kőkemény fizikai realitásként” határozta meg. Azt mondta, hogy Európa évi 170 milliárd köbméteres földgázigényéből 8,5 milliárd köbmétert tesz ki Magyarországé. Ennek a mennyiségnek a beszerzése nem képzelhető el az orosz energiaforrások figyelembe vétele nélkül - jelentette ki.
Szijjártó Péter szavait az őt oroszbarátsággal vádoló ellenzéki újságíróknak címezve feltette a kérdést: „mivel fogunk fűteni télen, ha én nem veszek gázt az oroszoktól?”.
A külügyminiszter szólt arról is, hogy a magyar gáztározók jelenlegi töltöttsége 30 százalékos, ami jobb, mint az európai átlag, azonban a kabinetnek további 732 millió köbméter gáz beszerzéséről kell gondoskodnia. Majd azt is kijelentette, hogy „Magyarországon nem lesz probléma a tél folyamán a földgázellátással”.
A külügyi tárca vezetője kitért arra is, hogy Magyarország a szerződött gázmennyiség 89 százalékát kapja meg, annak köszönhetően, hogy ennek háromnegyede Szerbia felől érkezik és csak negyede Ausztria felől. Szavai szerint a déli irányból „minden egyes molekulát” megkap Magyarország.
Szijjártó Péter a beszélgetésen bírálta az Európai Unió szankciós politikáját, mondván az többet árt az európai országoknak, mint Oroszországnak. Megismételte: az EU-nak szankciók helyett azzal kellene foglalkoznia, hogy legyen béke, majd üdvözölte, hogy az amerikai és az orosz külügyminiszter a napokban beszélt egymással.
A miniszter bírálta azt az elképzelést is, amely az EU közös külpolitikájában az egyhangú döntéshozatalt többségivé kívánja változtatni.
Arra a felvetésre, hogy Magyarország nem támogatja a globális minimumadó bevezetését, úgy reagált, hogy annak bevezetésével „Európa kivégezné a saját kontinentális gazdaságát, továbbá elvenné Magyarország versenyelőnyét, majd amellett érvelt, hogy az adópolitika nemzeti hatáskör, aminek csorbítását nem engedhetjük meg”.
Kárpátaljával kapcsolatban Szijjártó Péter közölte: az ottani magyar közösségeket hátrányosan érintő, Magyarország által vitatott korábbi ukrán döntések ügyét a háború miatt zárójelbe tették. Szijjártó Péter véleménye szerint Magyarországnak továbbra is támogatnia kell Kárpátalját, ahogy egész Ukrajnát is. Emlékeztetett rá, hogy Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciójában eddig 860 ezer ukrajnai háborús menekült érkezett az országba. A tárcavezető továbbá méltatta a Kárpátalja kormányzójával, Viktor Mikitával kialakult jó együttműködést.
A magyar-amerikai kapcsolatokról szólva úgy értékelt, hogy Magyarország kapcsolata minőségileg más az Egyesült Államokkal, amikor annak republikánus elnöke van. A kétoldalú kapcsolatok Donald Trump elnöksége alatt voltak a legjobbak - mondta jelezve, hogy Amerikában a félidei választásokon várható republikánus kongresszusi többség miatt novembertől új időszámítás kezdődik a kétoldalú kapcsolatokban.
Szijjártó Péter egyúttal kikérte magának David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövet-jelöltjének szenátusi meghallgatásán tett azon kijelentéseit, miszerint Magyarországon hanyatlik a demokrácia.
Magyarország és Grúzia a békeerőfeszítések fokozására szólította fel a nemzetközi közösséget, ennek hiányában ugyanis az ukrajnai háború következményei még tragikusabbak lesznek – közölte pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a grúz kollégájával, Ilja Darcsiasvilivel közös budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy az orosz–ukrán fegyveres konfliktus miatt nem pusztán az Európai Unió, hanem az egész kontinens rendkívüli kihívásokkal és súlyos biztonsági kockázatokkal néz szembe. Közös álláspontnak nevezte, hogy minél hamarabb véget érjen a háború, legyen azonnali tűzszünet és induljanak béketárgyalások. „Ha nem lesz béke, akkor a következmények még tragikusabbak lesznek. Ez előállíthatja azt a helyzetet, hogy azok az emberek, akik nem tehetnek a háborúról, például a magyarok vagy a grúzok fogják megfizetni annak az árát” – húzta alá.
Hozzátette, a grúz külügyminiszterrel együtt arra kérik a nemzetközi közösséget, hogy tegyen meg minden erőfeszítést a béke érdekében, és kerüljön el minden olyan döntést, amely a háború meghosszabbításához, ezzel pedig még több szenvedéshez, még több ember teljesen értelmetlen halálához és a háborús gazdasági körülmények fenntartásához vezetne.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy a közelmúltban Ukrajna és Moldova mellett Grúziának is meg kellett volna kapnia az EU-s tagjelölti státuszt, ennek elmaradása megmagyarázhatatlan, érthetetlen és káros. Szerinte Grúzia semmivel nem felkészületlenebb, mint a másik két ország, illetve arra is kitért, hogy az ilyen típusú kettős mérce a már tagállamok számára sem ismeretlen, például a közösségi források „politikai alapú visszatartása” terén. Kijelentette: a Grúzia számára megszabott feltételek „megfoghatatlanok, általánosak, gyakorlatilag értelmetlenek és teljes mértékben szubjektív bírálatra adnak lehetőséget”. Szijjártó úgy fogalmazott:
„Én azt gondolom, hogy Grúzia, a grúz emberek megérdemlik, kiérdemelték a tagjelölti pozíciót, és ez a döntés, amely szerint ezt nem kapták meg, szembe megy nemcsak Magyarország, hanem az egész Európai Unió érdekeivel, az EU megerősítésének szándékával, tiszteletlen a grúz nemzettel szemben, és elfecsérelt lehetőséget jelent.”
A külügyminiszter arról is beszámolt, hogy Magyarország támogatása nemcsak szavakban nyilvánul meg: a kormány készen áll két újabb integrációs szakértő küldésére a tbiliszi külügyminisztériumba, az EU helyi megfigyelőmissziójában tizenhat magyar tevékenykedik, köztük a misszió helyettes vezetője, illetve hazánk támogatja, hogy a közösség adjon 20 millió eurót az Európai Békekeretből katonai orvostechnikai fejlesztésekre, a vészhelyzeti civilvédelmi és a kibervédelmi képességek erősítésére. Kiemelte, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly 40 százalékos növekedés után rekordot döntött, értéke pedig idén két és félszeresére nőtt ahhoz képest is.
Szijjártó Péter továbbá bejelentette, hogy a kormány kibővítette Grúziával azon országok listáját, amelyekből szervezetten, határozott időre vendégmunkások érkezhetnek Magyarországra. Újságírói kérdésekre válaszolva elmondta, hogy Orbán Viktor meghívása továbbra is érvényes az Egyesült Államokban jövő héten megrendezésre kerülő Konzervatív Politikai Akció Konferenciára (CPAC), amelyen a miniszterelnök beszédet is fog tartani.
A földgázvásárlások kapcsán közölte: a hazai árképzésről nem tud nyilatkozni, azonban fontos látni, hogy jelenleg nem piaci viszonyok uralkodnak, ma annyi az ár, amennyit az eladó mond. „Mi oda tettük le a voksunkat, hogy Magyarország energiaellátását minden körülmények között biztosítani akarjuk, és nem akarjuk, hogy egyetlen magyar család vagy vállalkozás is olyan méltatlan helyzetbe kerüljön, hogy ne legyen annyi földgáz, mint amennyire szükség van” – fogalmazott.