Reng a világ? Magyarország lehet a kivétel

A két év kihagyás után újra értékelt Orbán Viktor Tusványoson, ahol mind a világ, mind a nemzetpolitikai helyzetet elemezte, felvázolva a kormányzati stratégia horizontját. A beszédet az Alapjogokért Központ Facebook-bejegyzésében elemezte.

Két év kihagyás után értékelte Orbán Viktor a világ- és nemzetpolitikai helyzetet ismét Tusványoson: a beszéd arra az immáron 12 éve velünk élő alapkérdésre is rávilágított, hogy lehetséges-e a globális liberális fősodorral szemben kormányozni? Ez ugyanis most már nemcsak szellemi-kulturális, politikai értelemben kereteződik, hanem geostratégiai-gazdasági dimenzióban is, azaz hogy maradhat Magyarország egy recessziós nemzetközi környezetben lokális kivétel, mutatott rá az elemzés.

A miniszterelnök előadásai minden alkalommal az aktuálpolitikai fejleményekre koncentrálnak, de a Magyarországot körülvevő hatalmi, politikai és gazdasági tér változásaiból indulnak ki. Most sem volt ez másképp.

Orbán Viktor kiemelte, hogy 2019 óta a világ belépett a háborúk és a veszélyek évtizedébe, a nyugati civilizáció megrendíthetetlennek hitt tartóoszlopai pedig meggyengültek. Utóbbi fejleményt már három éve előre jelezte a kormányfő, akkor a liberális politika miatti európai versenyképesség gyengülésére figyelmeztetett – hívta fel a figyelmet az elemzőintézet.

A miniszterelnök rögzítette, hogy a világpolitikai helyzet kedvezőtlen, Magyarország előtt pedig több kihívás áll egyszerre: az első helyen továbbra is a népesedés áll, amelyet a migráció és az európai lakosságcserére tett kísérlet követ, a harmadik embert próbáló veszélyt pedig a genderideológia nyugati térnyerése jelenti. A negyediket a háború, míg azt a kialakulóban lévő energiaválság követi. Szorosan ehhez illeszkedik az európai és nemzetközi gazdasági recesszió réme.

Az Alapjogokért Központ arra is rávilágított, hogy a kormányfő kiutat, cselekvési tervet is hirdetett, valamint a kormányzat stratégiai horizontját is rögzítette: Orbán Viktor leszögezte, hogy 2024-ig – az amerikai elnökválasztásig – a béke létrejöttére nincs reális esély, az Európai Unió stratégiáját a konfliktus kezelésére pedig egy mind a négy kerekén defektet kapott autóéhoz hasonlította. Ezért az EU-nak új vízióra, Magyarországnak pedig a lokális sikerét garantáló lépésekre van szüksége, hogy kimaradjon a globális válságból.

Orbán Viktor cselekvési tervet hirdetett

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Ben

Mindehhez az kell, hogy kimaradjunk a háborúból is. A miniszterelnök szerint több dologra kell koncentrálnunk: az unióval meg kell állapodnunk, ahogy Kínával, az Amerikai Egyesült Államokkal és Oroszországgal is.

Bár Európát két részre osztotta a kormányfő – poszt-Nyugatra és Közép-Európára –, leszögezte, hogy a nemzeti eszközeink megvannak a siker eléréséhez ezúttal is: van határvédelmünk, családalapú társadalmunk (mely építhet a jövőben is a rezsicsökkentés politikájára), fejlődő hadiiparunk és hadseregünk, több lábon álló energiapolitikánk, technológiai fedezetünk, Nyugatról és Keletről is érkező külföldi tőkebefektetéseink, előnyt biztosító tranzitgazdaságunk, stabil politikai rendszerünk és szellemi muníciónk is.

„Ráadásul mi jobbak, szorgalmasabbak, tehetségesebbek vagyunk annál, mint ahol most tartunk” – fogalmazott zárógondolatában a kormányfő, ami extra motivációt jelent, és a 2030-ra kitűzött céljaink elérését is segíti, összegezte az Alapjogokért.

Részletes, sok kérdéssel foglalkozó beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos), előadásában elemzést és víziót is adott – így értékelte az elhangzottakat a Nézőpont Intézet vezetője az M1 aktuális csatornán.

A helyszínről kapcsolt Mráz Ágoston Sámuel hangsúlyozta: a kormányfő a világpolitikával, az európai politikával és a magyar belpolitikával is foglalkozott.

Kifejtette: a kormányfő a Nyugat helyzetét egy válságos szituációként írta le, és most használta először a „posztnyugat” kifejezést a nyugati világ azon részére, ahol hanyatlik a nyugati értékrend, a keresztény alapokon álló társadalom „a bevándorlás kérdése és az ellustulás miatt”. Ezzel szembeállította a közép-európai térséget, amely őrzi a nyugati világ eredeti értékrendjét.

A nyugati világnak katonai ereje és tőkéje van csak – és bár Európának, valamint a NATO-nak van elrettentő hatása és tőkebefektetések is léteznek –, most az a kérdés, hogy az általunk ismert Európát csupán ezzel a két eszközzel fenn lehet-e tartani – jelentette ki az elemző, azt valószínűsítve, hogy mindez kevés lesz.

Arra is kitért, hogy a miniszterelnöki beszéd „őszinte szembenézés volt a tényekkel”. Példaként említette, hogy a demográfia fontosságát hangsúlyozva a kormányfő arról beszélt, a fordulat még nem következett be, a genderkérdésben folyó jogi vitáról szólva pedig azt mondta, egyelőre azt sikerült elérni, hogy a kérdést az uniós forrásokról le lehet választani. Ezeket Mráz Ágoston Sámuel mind konfliktusos témaként jellemezte.

Hangsúlyozta: Magyarország a háborún veszít az energiaárak elszállása és a háborús infláció miatt. Egyetértett Orbán Viktor azon szavaival, hogy ha egy felelős reálpolitikus vezeti Németországot, és egy háborút elkerülni akaró, minden kritika ellenére üzletember mivolta miatt tárgyalóképes és megoldásra törekvő amerikai elnök egyszerre van hatalmon, akkor a háború elkerülhető lett volna.

Mráz Ágoston Sámuel a miniszterelnöki szavakat békebeszédnek is nevezte, amelyben megoldási javaslatot is megfogalmazott a kormányfő, mégpedig azt, hogy amerikaiaknak és az oroszoknak kell megállapodniuk, mivel Oroszország az Egyesült Államoktól és a NATO-tól vár biztonsági garanciát.

A nyugati világnak új stratégia kell az eddigi kudarc helyett, ennek azt kell szolgálnia, hogy a nyugati világ is a békére törekedjen. Az elmúlt „keserű hónapok” alapján téves stratégiának minősítette azt, hogy Oroszország legyőzhető. Ezért az ukrán érdekeket figyelembe vevő, Ukrajnát demokratikus úton megtartó, szuverenitását védő békemegállapodásra van szükség a nyugati világ és Oroszország között – fejtette ki az elemző.

Mráz Ágoston Sámuel kiemelte: Magyarországnak eddig sikerült a háborús konfliktusból kimaradnia, és a beszédben Orbán Viktor megismételte a kampányban tett ígéretét. Az energiaválságból azonban nem lehet kimaradni, ezért a mintegy kétezermilliárd forintos pluszköltség miatt kellett a rezsicsökkentésben egy átalakítást tenni – mutatott rá.

Orbán Viktor tusnádfürdői megszólalásai a magyar politikai élet legnagyobb hatású témakijelölő beszédei – áll a XXI. Század Intézet legfrissebb elemzésében. Az itt megfogalmazott gondolatok jelentik a kormányzás intellektuális kereteit, az elvi kijelentések mindig konkrét intézkedésekben öltöttek testet.

A tusnádfürdői szónoklatok meghatározzák a stratégiai horizontot a magyar jobboldal számára, de viszonyítási pontot jelentenek a tágabb, közép-európai politikai közegben is.

Ismert, hogy a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor gondolata a hidegháborús világ végóráiban született 1988–89-ben. A romániai falurombolás elleni bátor kiállásának köszönhetően vált nemzetközi súlyú eseménnyé.

A Fidesz és a brit Szociálliberális Demokrata Párt ifjúsági szervezete közös nyilatkozatban szólította fel az Egyesült Királyságot és a magyar kormányt, hogy indítványozzanak vitát az Egyesült Nemzetek közgyűlésén: tárgyalják meg a kisebbségek jogi helyzetét és a hétezer falu lerombolását Erdélyben.

Felszólították továbbá a Ceauşescu-rezsimet, hogy hagyjon fel az etnikai asszimilációt és diszkriminációt célzó politikájával. A közlemény magyarországi és erdélyi magyar szerzői ekkor személyes szabadságukat tették kockára gondolataik megfogalmazásával.

Az első tábort 1990 júliusában szervezték meg Bálványosfürdőn magyarországi és erdélyi magyarok, valamint velük szimpatizáló britek. A rendezvény néhány alkalom után már csak a nevében maradt diáktábor, 1993 óta bálványosi folyamatról beszélhetünk.

Az eseményt kezdetben erdélyi fókusz jellemezte, ami később Kárpát-medencei, majd európai távlattá szélesedett. A közép- és kelet-európai politikai elit jelentős része az euroatlanti integrációtól remélte az etnikai konfliktusok enyhülését a kilencvenes években.

A NATO, illetve az Európai Unió bővítését követően azonban fokozatosan világossá vált, hogy a nyugati elit nem kívánja egyenrangú partnerként kezelni a térség országait. Mindent megtettek, hogy Közép-Európában ne alakulhasson ki hatékony regionális együttműködés és önálló érdekképviselet.

A nagyhatalmak nehezítették a térség önállósodását és belső kohézióját, az itteni országokat pedig igyekeztek sugarasan magukhoz kapcsolni.

Az illúziók szerte foszlását követően újfajta közös, közép-európai gondolkodás vette kezdetét, és ennek fontos helyszíne lett az akkor már Tusnádfürdő mellett megrendezett esemény.

Mindenkori vezérszónoka Orbán Viktor lett, akinek beszédei az évek előrehaladtával dimenziót váltottak. Egyre gyakrabban osztotta meg a hallgatósággal történelem- és politikafilozófiai belátásait – a közérthetőséget mindig szem előtt tartva.

A teljes elemzés a XXI. Század Intézet honlapján olvasható.