Nem lesz fűtés télen? Népfelkeléstől tart a hírhedt baloldali politikus

"Népfelkeléstől" tart Frans Timmermans zöld átmenetért felelős uniós biztos, ha a télen az európaiak nem fognak tudni befűteni – derül ki az európai biztos Guardiannak adott interjújából. Ebben a szituációban az európaiak nem az "indulatok hűtését" várják el a politikai vezetőktől hanem hogy megoldják, vagy legalább enyhítsék azokat a problémákat, amiket részben ők okoztak – reagált Hortay Olivér, a Századvég energetikai üzletágának vezetője.

„Nagyon nagy ”esélyt lát egy, a társadalmat kettészakító viszály kirobbanására az Európai Bizottság jelenlegi alelnöke az idei tél magas energiaárai miatt – közli az euronews.com–

A zöld átmenetért felelős uniós biztos „népfelkeléstől” tart abban az esetben, ha a tél kezdetéig nem sikerül kezdeni valamit az európai energiaválsággal. Ha idén télen az európaiak nem fognak tudni befűteni,

az véleménye szerint akár lázadáshoz is vezethet.

Hogy ez ne történhessen meg, a biztos akár még a szénhez is visszanyúlna, és véleménye szerint ez a klímaváltozás elleni küzdelmet sem vetné vissza – feltéve, hogy csak rövidtávú kilengésről van szó.

Timmermans fél az európaiaktól?

„Biztosítanunk kell, hogy a tél közeledtével az emberek ne maradjanak hidegben, és hogy az iparunk a jelen körülmények között is a lehető legjobban működjön, mivel az egyetlen dolog, ami Putyin malmára hajtja a vizet, az a társadalmunk megosztottsága” – így Timmermans.

Ha az emberek ezen a télen szenvedni fognak a hidegtől, mert nem engedhetik meg maguknak, hogy begyújtsanak, annak a klímaválságra nézve is beláthatatlan következményei lesznek – mondta a Guardiannek adott interjújában a biztos.

“Elég régóta vagyok a politikában, több mint harminc éve, hogy tudjam: az emberek csak az azonnal érezhető válsághelyzetek miatt aggódnak, a hosszútávúak miatt nem. És ha nem sikerül kezelnünk a jelenlegi helyzetet, akkor a hosszútávút sem fogjuk tudni – fogalmazott.

Saját bevallása szerint Timmermans legfőbb célja így most az, hogy legkésőbb november elsejéig megnyugtassa az uniós polgárokat: nem kell fűtési válsággal szembenézniük. Akár kőszenet is felhasználnának. ”

Timmermans, az Európai Bizottság zöld átmenetért felelős biztosa, és egyben az EU képviselője a klímaválságról tartott nemzetközi tárgyalásokon is tartotta magát ahhoz, hogy egy „rövidtávú” visszatérés a fosszilis erőforrásokhoz még összeegyeztethető a COP26-on, a glasgow-i klímacsúcson elfogadott irányelvvel, miszerint a globális hőmérséklet-változást az iparosodás előtti szinthez képest maximum 1,5 fokkal emelkedik.

A Greenpeace környezetvédő szervezet egyik aktivistája motoros siklóernyővel tiltakozik a dattelni szénerõmûnél 2020. május 20-án.  (Fotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel)

Az Európai Parlament a héten szavazta meg, hogy a földgázt és az atomenergiát is “tiszta energiának” fogadja el – a klímavédők legnagyobb csalódására, akik attól tartanak, hogy így a klíma megmentését célzó ütemtervet nem lehet majd tartani a folyamatosan növekvő energiaárak miatt.

Hortay: Rendkívüli a biztos felelőssége

Timmermans nyilatkozata több szempontból is felháborító – reagált Facebook-bejegyzésében Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője.

A holland politikusnak rendkívüli felelőssége van a mostanra kialakult helyzetben – így Hortay.

Bejegyzésében kiemelte: az elmúlt hónapokban

Timmermans és az Európai Bizottság szorgalmazta a legerősebben az energiaszállításokat érintő szankciók bevezetését. Mindezt ráadásul úgy tették, hogy annak realitását és következményeit nem vizsgálták meg.

Timmermans és energiaügyi biztos kollégája, Kadri Simson március óta azt állítják, hogy az európaiak támogatják az embargót, holott a kutatások éppen ennek az ellenkezőjét bizonyítják.

Az európai energiapiac strukturális problémái – amelyek már a háború előtt is hozzájárultak az energiaválság kialakulásához – jelentős részben Timmermans korábbi, elhibázott szakpolitikai törekvéseinek (például a hagyományos belső kapacitások leépítésének, a hosszú távú szerződések megszüntetésének, vagy az energiaárakat mesterségesen megemelő karbonkvótáknak) a következményei.

Ezeket a törekvéseket Brüsszel – az energiaválság és a háború kirobbanása ellenére – fenntartja,

amik tovább súlyosbítják a helyzetet.

Hortay másrészt rámutatott: az elmúlt hónapokban Timmermans nyilatkozatai és intézkedései azt mutatták, hogy a biztos a háztartásokra hárítaná a kibontakozó súlyos helyzet következményeit és ez (jogosan) növelte az európaiak felháborodását. Áprilisban például Timmermans azt javasolta, hogy az európaiak “fűtsenek kevesebbet, járjanak biciklivel és mosás helyett szellőztessék ki inkább a ruhákat” – idézte.

Családok millióit veszélyeztetik

Hortay bejegyzésében azt is hangsúlyozta: Timmermans szociális érzéketlenségét jól mutatja, hogy nem az energiaszegénnyé váló háztartások tömegei, hanem a politikai következményekkel járó “lázadás” miatt aggódik és, hogy ezt a közvélemény további manipulációjával orvosolná. Az energiaárak emelkedése és az ellátási nehézségek elsősorban nem azért jelentenek problémát, mert növelik az elégedetlenséget és így csökkentik a klímavédelem ügyének támogatottságát hanem, mert őszre családok millióit taszíthatják kiszolgáltatott helyzetbe. Ebben a szituációban az európaiak nem az “indulatok hűtését” várják el a politikai vezetőktől hanem, hogy megoldják, vagy legalább enyhítsék azokat a problémákat, amiket részben ők okoztak – fogalmazott.

Végül elképesztő, hogy Timmermans továbbra is mennyire lenézi az európaiakat

– zárta bejegyzését Hortay, hozzátéve: mindenki tisztában van vele, hogy a széntüzelés fokozása hátráltatja a klímavédelmet. Ezzel együtt a szénerőművek beindítását indokolhatja a társadalmi válság elkerülése, de az biztosan nem, hogy Timmermans meggyőzőbben tudja vele hűteni az indulatokat.

Ráadásul, Timmermans hiába próbálja meggyőzni az európaiakat arról, hogy nem lesz fűtési válság, ha a saját bőrükön érzik azt. Vajon miért nem lehet őszintén beszélni a jelenlegi helyzet súlyosságáról és arról, hogy annak kezelése olyan döntéseket igényel, aminek más területen negatív következményei lesznek? – tett fel a kérdést az üzletág-vezető.

Kanadában veszteglő turbinán múlhat Németország gázellátása, amit pont az oroszellenes szankciók akadályoznak a visszatérésben. Így most Kanadának könyörögnek a németek, hogy küldjék vissza a szervízelés miatt Kanadában veszteglő turbinát. Robert Habeck szerint e nélkül adut adnak Vlagyimir Putyin kezébe, hogy ne indítsa újra az Északi Áramlat-1-et a karbantartás után.

Robert Habeck német gazdasági miniszter és alkancellár nyilvánosan sürgette a kanadai kormányt, minél előbb küldjék vissza az Oroszország elleni szankciók hatálya alá eső, de az Európába irányuló gázáramlás szempontjából létfontosságú turbinát, számolt be a Világgazdaság hírportál.

A miniszter a Bloombergnek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, az ország rövidtávú gázellátása múlhat azon, hogy a turbina még jövő hétfő előtt érkezzen vissza Európába.

Július 11-én kezdődik ugyanis az Északi Áramlat-1 gázvezeték menetrendszerű éves karbantartása, amit a tervek szerint július 21-én fejeznének be, ebben az időszakban értelemszerűen nem érkezne gáz Németországba. Csakhogy a vezetéken átáramló gáz mennyiségét a Gazprom már júniusban hatvan százalékkal csökkentette a turbinaprobléma miatt, és ez akadályozza Németország erőfeszítéseit, hogy elegendő készletet tároljon a téli időszakra.

Berlin az elkövetkező hónapokban kénytelen lehet adagolni az energiát, ami sújtja a vállalkozásokat és a fogyasztókat, és recesszióba sodorhatja Európa legnagyobb gazdaságát.

„Szükségünk van Az Északi Áramlat-1 kapacitására ahhoz, hogy feltöltsük a tárolóinkat” – mondta Habeck, aki azt is hangsúlyozta, hogy „a feltöltött németországi tárolókapacitások nemcsak a német, hanem az európai piac és az európai ellátás biztonsága szempontjából is fontosak” – mondta Robert Habeck.

A zöld politikus szerint a létfontosságú felszerelés leszállítása esetén Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nem lenne hivatkozási alapja arra, hogy ne indítsa újra a gázszállítást, amitől egyre többen tartanak.

„Én leszek az első, aki harcolni fog egy további erős uniós szankciócsomagért, de az erős szankciók azt jelentik, hogy azoknak jobban kell fájni és ártani Oroszországnak és Putyinnak, mint a mi gazdaságunknak. Ezért megértést kérek, mert meg kell fosztanunk Putyint ennek a kifogásnak az esélyétől”

– tette hozzá.

A kérdéses turbinát a Siemens építette, és javításra küldték Montrealba, de a Justin Trudeau miniszterelnök kormánya által múlt hónapban bejelentett, az orosz olaj- és gáziparral szembeni szankciók miatt ott ragadt. Habeck elismerte, hogy a kanadai szankciók jogi kötöttséget okoznak, de előállt erre egy javaslattal.

„Ha ez jogi kérdés Kanada számára, akkor szeretném világossá tenni, hogy nem arra kérem őket, hogy szállítsák a turbinát Oroszországba, hanem arra, hogy hozzák Németországba. Nehéz szívvel kellett ezt kérnünk”

– mondta a miniszter.

Kanadai illetékesek egyelőre diplomatikusan reagáltak a német kérésre.

„Ezután is súlyos árat fizettetünk a Putyin-rezsimmel, amíg folytatódik az indokolatlan invázió. Továbbra is támogatni fogjuk európai barátainkat és szövetségeseinket azáltal, hogy dolgozunk az energiapiacok stabilizálásán és az energiaellátásra vonatkozó hosszú távú és fenntartható megoldások kidolgozásán” – reagált Ian Cameron, Jonathan Wilkinson természeti erőforrásokért felelős miniszter szóvivője e-mailben a Bloombergnek.

Bár a Gazpromnak vannak Oroszországban turbinái, a cég állítása szerint nem mindegyik működőképes, és az illetékes állami hatóság leállította a rendszeres karbantartásra váró berendezések használatát.

Robert Habeck német gazdasági miniszter továbbra is igyekszik megnyugtatni a lakosságot, az ország gázellátása a közeljövőben várhatóan megszűnő Oroszországi szállítások ellenére is biztosítva lesz, írja a Kronen Zeitung német hírportál. 

A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, az energiaellátás zavartalan működéséért cserébe súlyos árat kell fizetnie a lakosságnak, a várható drasztikus áremelések akár egy német család egyhavi jövedelemét is elérhetik.

Robert Habeck szerda este a német közszolgálati televízióban beszélt arról, az őszre és a télre tervezett áremelések „háztartásonként a négy számjegyű tartományba esnének. Ez pedig egy család havi bevétele is lehet.” 

A zöld politikus a kieső orosz gázszállítmányok helyett továbbra is életképes alternatívaként számol a megtakarítással, terveik szerint a jövőben kevesebb gázt kell villamosenergia-termelésre fordítani, helyette ismét a széntüzelésű erőműveket állítanák nagyobb arányban használatba. A Bundestag várhatóan csütörtök késő este szavaz a vonatkozó törvénymódosításokról.

Robert Habeck Oroszország gázszállítások leállításáról szóló döntését „gazdasági támadásnak” minősítette, hozzátéve, „nem vagyunk passzívak”, ugyanakkor elismerte,  „ a helyzet súlyos”.

Ausztriával ellentétben, ahol a háromlépcsős gázvészhelyzeti terv korai figyelmeztetési szintje továbbra is érvényes, Berlin két hete már riasztási fokozatot hirdetett ki.