Navracsics Tibor szerint a kormány megállapodásra készül

A magyar kormányon nem fog múlni az Európai Unióval történő megállapodás a helyreállítási és ellenállóképességi alapról (RRF) – közölte a területfejlesztési miniszter pénteken. Navracsics Tibor azt mondta, a magyar kormány megállapodásra készül, mindent megtesz ennek érdekében, és nem rajta fog múlni, ha elmarad a megállapodás.

A miniszter jelezte, nyitottak minden javaslatra, és nem tartotta kizártnak, hogy lesznek még adott esetben jogszabály-módosítások. Elmondta azt is, az Európai Bizottság (EB) részéről nem találkoztak olyan kéréssel, hogy Magyarország csatlakozzon az európai uniós ügyészséghez. A miniszter ezt a felvetést nem tartotta eleve elutasítandó dolognak, nyitottan állnak ehhez a kérdéshez is.

Navracsics Tibor a megállapodást a bizottság akaratától tette függővé. Megjegyezte, a bizottsággal történő tárgyalások során sok esetben mozog az elvárásrendszer. A miniszter 98,8 százalékra becsülte a megállapodás valószínűségét. Kitért arra is, hogy várhatóan még idén dönteni kell arról, Magyarország igénybe veszi-e az RFF-hitelrészét.

Navracsics Tibor szakpolitikai szempontokból a hitelfelvétel mellett érvelt, mert szerinte a magyar helyreállítási terv jó, az versenyképesebbé teszi Magyarországot. A hitelfelvétel kondíciói is jobbak, mint a piaci feltételek – mutatott rá. Szólt arról is, hogy a magyar kormánynak augusztus 22-ig kell válaszolnia az EB-nek a jogállamisággal kapcsolatos aggályokra.

Elmondta, az EB saját nyilvántartása szerint Magyarország közel sem tartozik a legkorruptabb uniós tagállamok közé.

Ha Magyarországgal szemben ezen a téren lépéseket várnak – folytatta –, akkor Magyarország is joggal várhatja el, hogy a rosszabb helyzetben lévő államoktól is lépéseket várjon el az unió.

Kijelentette, a kormány is azt szeretné, ha ezek a jelenségek minél kevésbé fordulnának elő, ezekről is tárgyalnak, és ha van jó megoldás, elfogadják. Emlékeztetett arra, Magyarország vállalta, hogy 15 százalékra csökkenti az egyajánlatos közbeszerzések arányát.

Navracsics Tibor beszámolt arról is, hogy július 31-ig az összes operatív programot beküldik az uniónak, és a bizottságnak öt hónapja lesz, hogy értékelje azokat. Bízik benne – mondta –, hogy időközben alá tudják írni a partnerségi megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy az elfogadott operatív programok alapján az EU folyósítsa a pénzt. Közölte, az a céljuk, hogy 2030-ra Magyarország az EU öt legélhetőbb tagállama közé tartozzon.

Elmondta, hogy az operatív programokért felelős Elisa Ferreira uniós biztos szerint is felgyorsultak a tárgyalások Magyarországgal az utóbbi hetekben, azok jó ütemben haladnak. A miniszter azt mondta, bízik abban, hogy nem lesz semmi akadálya a partnerségi megállapodás aláírásának és az operatív programok pozitív elbírálásának.

Arra a kérdésre, befolyásolja-e a tárgyalásokat Orbán Viktor hétvégi, Tusnádfürdőn elmondott beszéde, Navracsics Tibor közölte, nem találkozott még annak konkrét jelével, hogy ennek következménye lenne. A beszéddel kapcsolatos személyes véleményét firtató kérdésre a politikus azt mondta, teljesen mindegy, mit gondol, azért van itt, hogy az uniós forrásokról tárgyaljon és a területfejlesztést irányítsa.

Nincsenek már komoly ellentétek a magyar kormány és az Európai Bizottság között – mondta Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter kedden, a Mathias Corvinus Collegium által szervezett rendezvényen. 

A helyreállítási alapról (RFF) – amelynek összege 5,9 milliárd euró támogatás, és 9,6 milliárd euró hitel – folyó tárgyalásokkal kapcsolatban Navracsics közölte, hogy az unióban minden költségvetési tárgyalás többéves folyamat, ahogy ez is. Kiemelte, hogy a folyamatban mára sikerült eljutni oda, hogy Magyarország és az Európai Bizottság között nincs komoly nézeteltérés, nincsenek jelentős szakpolitikai vitás kérdések, egy-két problémás pont maradt csak. 

Hozzátette, annak az oka, hogy máig nem sikerült megállapodni inkább a bizottság részéről megmutatkozó politikai akarat hiányára vezethető vissza. Összehasonlítva Lengyelország helyzetével hazánk vitája az Európai Bizottsággal sokkal inkább elvont politikai vita, mint Lengyelországé, ahol konkrét jogszabály-módosításokat kér a bizottság Varsótól.

Eközben a Magyarországgal szembeni vita alapját egy politikai jelentés – a Sargentini-jelentés – képezi, amely miatt az Európai Bizottság a mostani vita során sokszor cáfolható – EU-s forrásokból származó adatokkal – vagy éppen olyan ügyeket nyit újra, amelyeket már korábban lezárt hazánk és a bizottság – ez utóbbi Navracsics szerint kimeríti a res iudicata, vagy is az „ítélt dolog” jogintézményét. 

Kiemelte, hogy a magyar közbeszerzési rendszer az Európai Bizottság saját osztályozása szerint is a középmezőnybe tartozik, ahol csak kisebb jelentőségű problémák tapasztalhatók, egyébként ebbe a csoportba tartozik többek között Csehország, Lengyelország és Németország is. Miközben a harmadik csoportban, amelyben a bizottság szerint súlyos problémák tapasztalhatók, van például Ausztria, Románia és több mediterrán ország is. Ugyanez a helyzet a magyar igazságszolgáltatási rendszerrel, amely a bizottság szerint szintén az európai középmezőnybe tartozik. Navracsics Tibor szerint nincs olyan tényező, amely komolyan fenyegeti a magyar igazságszolgáltatási rendszer megfelelő működését. 

Ugyanakkor elmondta azt is, hogy a tárgyalások mostani helyzete alapján a megállapodás megszülethet még az év vége előtt. A bizottságnak ehhez egyértelműen meg kell fogalmaznia azokat az elvárásokat, amelyeket támaszt hazánkkal szemben. A bizottság oldalán is megvan a szakmai hozzáértés, ugyanakkor a politikai akarat úgy látszik hiányzik.

A miniszter kérdésre válaszolva azt is kiemelte, hogy az elmúlt másfél hónapban számos jelentős gesztust tett a magyar kormány az Európai Unióval szemben, ez is jelzi, hogy Magyarország igyekszik mindent megtenni, hogy megszülessen a megállapodás. 

„Nem szabad bezárni az összes ajtót, ha valakivel egy dologban nem értünk egyet” 

Kifejtette, hogy személy szerint a polarizáció ellen van, véleménye szerint mindenképpen meg kell egyezni a bizottsággal, és úgy érzi meg is tárgyalható a jelenlegi ellentét.

Hozzátette, hogy „megsértődni, rácsapni valakire az ajtót mindig könnyebb, de az unióban ezt nem lehet megtenni, az unió a létrejötte óta tárgyalások sorozata, amely végén a felek kompromisszumot kötnek.

Kiemelte, hogy most is folyamatosak a tárgyalások a felek között, a különböző tárgyaló delegációk állandóan dolgoznak. 

Az orosz–ukrán háborút érintő kérdéssel kapcsolatban elmondta, hogy a konfliktus kirobbanása számos dolgot átírt, ugyanakkor az EU-s forrásokat valószínűleg nem fogja érinteni.

Kiemelte, szerinte most az egyik legaggasztóbb dolog, hogy – 2014-el ellentétben – az Európai Unió egyáltalán nem igyekszik, hogy előmozdítsa a békét a felek között. 

A magyar fejlesztéspolitikával kapcsolatban elmondta, hogy annak célja jelenleg, hogy Magyarország 2030-ra kerüljön be az unió öt legélhetőbb országa közé, emiatt a fejlesztéspolitika az élhetőséget javító tényezőkre fog koncentrálni. 

Ehhez több komoly kihívást is meg kell oldania a rendszernek. Példaként említette, hogy egyszerre kell megőrizni a fejlettebb magyar régiók EU-s versenyképességét és felzárkóztatni az elmaradottabb térségeket.

Emellett azt is el kell kerülni, hogy erősödjenek a belső perifériák, valamint el kell érni, hogy ezek a területek is felzárkózzanak. Emellett külön figyelmet kell szentelni a Budapest-agglomerációnak, valamint a Balaton térségének is, amelyek szintén komoly problémákkal küzdenek.