Mi lesz a feladata a Védelmi Tanácsnak?

Kedd reggel a Karmelita kolostorban megalakult a Védelmi Tanács.

védelem

Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével kedd reggel a Karmelita kolostorban megalakult a Védelmi Tanács – adta hírül Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár.

Elmondása szerint az elhúzódó ukrajnai háború és a nyomában járó európai gazdasági válság, valamint a fokozódó migrációs nyomás miatt a következő években különös figyelmet kell fordítani Magyarország biztonságának és szuverenitásának megvédésére.

Mint kiderült, a kormányon belül működő Védelmi Tanácsnak ebben kiemelkedő szerepe lesz, hiszen ez a testület foglalkozik majd többek között a nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a közbiztonsággal, a határrendészettel, a honvédelemmel, a menekültüggyel, a katasztrófavédelemmel, a terrorelhárítással valamint a védelmi fejlesztésekkel kapcsolatos előterjesztésekkel és jelentésekkel.

Orbán Viktor miniszterelnök (b3) a Védelmi Tanács alakuló ülésén a Karmelita kolostorban 2022. július 26-án. A kormányfő mellett balról Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára (b) és Pintér Sándor belügyminiszter (b2), jobbról Bordás Gábor, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára (b4) és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter (b5)

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

A Védelmi Tanács a kormányzati döntéshozatal különös hatáskörű politikai döntéshozó fóruma, elnöke a miniszterelnök, titkára a nemzetbiztonsági főtanácsadó. A Védelmi Tanács tagja a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a külgazdasági és külügyminiszter valamint a miniszterelnök által kijelölt tagként a nemzetbiztonsági főtanácsadó. A Védelmi Tanács ülésén állandó meghívottként részt vesz a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára.

A Védelmi Tanács szükség szerint, de legalább kéthetente ülésezik, rendkívüli ülés összehívását bármely tag kezdeményezheti.

A veszélyek, a bizonytalanság és a háború évtizede következik, de Magyarország lokális kivétel lehet egy globális recesszió idején – emelte ki a kormányfő tusnádfürdői beszéde elején.

A miniszterelnök a több ezres hallgatóság előtt felidézte: legutóbb 2019-ben lehetett megrendezni a tusnádfürdői politikai fórumot, de azóta „nagyot fordult” a világ, „a veszélyek korába léptünk”, a nyugati civilizáció korábban megrendíthetetlennek hitt tartóoszlopai repedeznek.

Szerinte korábban azt gondoltuk, hogy a tudomány védőburkában élünk, „erre kaptunk egy covidot”, azt gondoltuk, hogy Európában nem lehet újra háború, de Magyarország szomszédságában háború van, és azt gondoltuk, hogy a hidegháború többé nem térhet vissza, „márpedig a világ számos vezetője éppen azon dolgozik, hogy újra blokkvilágba szervezze az életünket”.

Szerinte az is jellemző, hogy bár az adatok tükrében a világ „egyre jobb helynek tűnik”, az emberek ennek az ellenkezőjét érzik. A várható élettartam az elérte a 70 évet, Európában 80 év, a gyerekhalandóság 30 év alatt harmadára csökkent, a világban az alultápláltság az 1950-es 50 százalékról, a szegénységben élők aránya pedig az akkori 70 százalékról 15 százalékra csökkent, az írástudók aránya 90 százalékra nőtt, a heti munkaórák száma 52-ről 40 órára csökkent – sorolta a miniszterelnök az eredményeket, hozzátéve: az általános hangulat mégis az, hogy a „világ egyre rosszabb hely”, egyre terjed egyfajta „világvégevárás”.

Rosszkedvünk tele a nyugati életérzés

Úgy vélte: „rosszkedvünk tele” egy alapvetően nyugati életérzés, ami abból fakad, hogy a nyugati civilizációnak az ereje, a teljesítménye, tekintélye és cselekvőképessége fogyóban.

A Nyugat száz éve megjósolt hanyatlása még szellemi és demográfiai visszaszorulásra utalt, ma viszont szerinte a nyugati világ hatalmi és anyagi térvesztése tapasztalható, ami a többi civilizáció korszerűsödésével függ össze. A rivális civilizációk – a kínai, indiai, orosz ortodox és az iszlám is – átvette a nyugati technológiát és a nyugati pénzügyi rendszert, de a nyugati értékeket „eszük ágában sincs átvenni”, és megalázónak érzik, amikor a Nyugat saját értékeit akarja terjeszteni – magyarázta.

Szerinte érthető a nyugati „demokráciaexporttal” szembeni ellenérzés, a legfájóbb azonban ebben a hatalmi és anyagi térvesztésben az, hogy „mi, vagyis a Nyugat elvesztettük az energiahordozók feletti ellenőrzést”. A kőolaj, a földgáz és a kőszén 75 százalékát 1950-ben még az Egyesült Államok és Európa tartotta kézben, mára ez az arány 35 százalékra csökkent, míg az oroszok részesedése 20, a Közel-Keleté 30 százalék, és hasonló változások következtek be a nyersanyagok területén is, ami azt jelenti, hogy a Nyugat „elveszíti az anyagcsatát”, a világ energiahordozóinak és erőforrásainak nagy része a nyugati civilizáción kívül esik – állapította meg a miniszterelnök.

Ma már nem a Nyugat birtokolja a nyersanyagok és energiahordozók zömét

Szerinte az Egyesült Államok stratégiája kétszeresen nehéz helyzetbe hozta Európát. 2013-ban egy új nyersanyag- és energiakitermelési technológiáit vezettek be, biztonságpolitikai doktrínájukba is beemelték azt, hogy külpolitikai fegyverként fogják használni az új technológiát. Ezzel függ össze, hogy az amerikaiak bátrabb szankciós politikát alkalmaznak, és „erőteljesen ösztönzik” európai szövetségeseiket az Egyesült Államokból érkező szállítmányok megvásárlására – magyarázta. Az európaiak ennek megpróbáltak ellenállni, és amíg lehetett, védeni a német–orosz energiatengelyt, de „ezt éppen most veri szét a nemzetközi politika”, és a megújuló energiaforrásokra történő átállás sem járható út – tette hozzá.