Mi alól mentesülhetnek a gazdák aszálykár esetén?

Történelmi léptékű aszály sújtja Magyarországot, de a magyar gazdálkodókat több, korábban megalkotott törvényi szabályozás is segíti az ilyen helyzetben – közölte az Agrárminisztérium vasárnap. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a gazdálkodók a gabonapiaci szerződésekben vállalt kötelezettségek alóli teljes vagy részleges mentesülést kaphatnak.

Közleményükben azt írták: ha a gazdálkodói szerződésekben rögzített területeken a gazdálkodón kívül eső okból nem termett meg a várt terménymennyiség, és ezt a tényt még a betakarítás előtt jelzi a gazdálkodó, illetve amennyiben aszálykárról van hatósági igazolása, az jelenthet teljes vagy részleges mentesülést a vállalt kötelezettségek alól. Ezt a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló törvény részletesen szabályozza.

Abban az esetben is mentesül a szerződésben rögzített mennyiségű mezőgazdasági termény értékesítésének kötelezettsége alól a termelő, ha az ellenőrzési körén kívül eső mezőgazdasági káresemény bekövetkezését a kormányhivatalhoz mint agrárkár-megállapító szervhez történt bejelentés alapján kiállított hatósági döntéssel igazolta.

A minisztérium közlése szerint nincs tudomásuk ezen a területen vitákról, mégis fontosnak tartják felhívni a figyelmet arra, hogy a piaci szereplők közötti esetleges jogvita gyors és hatékony rendezésére javasolják a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Etikai Bizottságának a megkeresését.

A közleményben leszögezték: az egész ország érdeke, hogy minél több magyar gazda folytathassa a termelői munkát. Hozzátették: a lakosság élelmiszer-biztonságának záloga a mezőgazdasági termelés folyamatosságának biztosítása. A magyar kormány és az Agrárminisztérium továbbra is folyamatosan figyelemmel kíséri az aszály okozta károk mértékét, és mindent megtesznek a magyar termelők veszteségeinek mérséklése és a termelés folyamatosságának fenntartása érdekében.

Európát a háború és a brüsszeli szankciók miatt válság sújtja, amely az élelmiszerellátásra és -árakra is kihat. A magyar agrárminiszter Brüsszelben szót emelt amellett, hogy békére és azonnali tűzszünetre van szükség, hogy az ukrán gazdák el tudják végezni a mezőgazdasági munkálatokat – közölte az Agrárminisztérium.

Nagy István elmondta, a magyar KAP-stratégiai terv a következő hetekben kerülhet lezárásra. A hazánk kezdeményezésére napirendre került rendkívüli aszályhelyzet miatt a gazdákat mentesíteni kell a kaszálási kötelezettségek alól - hangsúlyozta a tárcavezető a Mezőgazdasági és Halászati Tanács hétfői ülésén Brüsszelben.

Az agrárpiacok helyzetével kapcsolatban a miniszter kiemelte, olyan brüsszeli politikára van szükség, amely csökkenti a helyzet kiszámíthatatlanságát. Kiemelten fontos az ukrajnai régiók mezőgazdasági tevékenységének stabilizálása, hiszen a világnak szüksége van az ott megtermelt terményekre mind a humán élelmezésben, mind pedig az állati takarmányozásban. Ehhez azonnali tűzszünetre van szükség, hogy az ukrán gazdák el tudják végezni a mezőgazdasági munkálatokat, valamint működő megoldásokat kell találni a fekete-tengeri kikötők blokádjának feloldására. A terménytárolók tele vannak, így nincs hely az idei termés számára, a háború miatt a gazdák pedig az idei vetést sem tudják elvégezni a földeken, ezért háromévnyi gabonatermés is veszélybe kerülhet – tette hozzá.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy hazánk kérésére szerepelt a tanács napirendjén a Magyarországot sújtó rendkívüli aszályhelyzet. Egyértelmű, hogy a kialakult körülmények között a gazdáknak segítségre van szükségük, ezért Nagy István több javaslatot is megfogalmazott az Európai Bizottság számára. Ennek eredményeként a gazdák várhatóan idén is számíthatnak az emelt összegű előlegfizetésre. Az agrárminiszter emellett arra kérte a bizottságot, hogy a II. pilléres agrár-környezetgazdálkodási támogatások esetében biztosítson mentességet a szankciók alól a 2022-es évre. Nem büntethetők azok a gazdák, akik a kaszálási, szárzúzási és silózási műveleteket azért voltak kénytelenek hamarabb elvégezni, hogy csökkentsék a rendkívüli aszály hatásait, és takarmányt mentsenek az állatok számára. Ezzel az időjárási helyzettel nem számolhattak, amikor önkéntesen csatlakoztak ezekhez a programokhoz, hangsúlyozta a miniszter.

A 2023-tól induló új Közös Agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó stratégiai tervek kapcsán Nagy István azok mielőbbi elfogadására szólított fel. A tárcavezető emlékeztetett, hogy a gazdáknak legkésőbb nyár végén meg kell hozniuk a vetésszerkezetre vonatkozó döntéseket, amihez ismerniük kell az új szabályokat és feltételeket, hogy meg tudjanak felelni az új KAP követelményeinek. A magyar tervvel kapcsolatban elmondta, hogy folyamatban vannak a tárgyalások a bizottsággal, ezek lezárása a következő hetekben várható. Az őszi munkákat leginkább befolyásoló vetésváltás szabályaiban már sikerült előzetesen megállapodni Brüsszellel. Eszerint a gazdálkodóknak főszabályként a vetésváltást minden évben az összes szántóföldi táblájukon el kell végezniük. Ugyanakkor élhetnek azzal a rugalmassággal, miszerint egy naptári évben elegendő az adott gazdaság szántóföldi területének legalább 1/3-ad részén az előző évhez képest más növénykultúrát termeszteni. A minden egyes táblát magában foglaló vetésváltás így legfeljebb három év alatt kell, hogy megtörténjen. Fontos eredménye a tárgyalásoknak, hogy a vetőmag hibridkukorica négy egymást követő évben termeszthető ugyanazon a területen. A gyakorlati alkalmazás szempontjából üdvözlendő, hogy a vetésváltásba a másodvetés is beilleszthető. Fontos segítség a legkisebb gazdaságoknak, hogy a tíz hektárnál kisebb szántóterületet művelő gazdálkodóknak egyáltalán nem kell alkalmazniuk a vetésváltási szabályokat – emelte ki az agrárminiszter.

Az aszály ellenére is fedezi a búzatermés a belföldi szükségletet, de kivitelre sokkal kevesebb jut, mint korábban – mondta az Aratási Koordinációs Bizottság ülése utáni sajtótájékoztatóján múlt pénteken Budapesten az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Feld­man Zsolt közölte, hogy az őszi árpa betakarítása véget ért, az őszi búza és repce betakarítása a vetésterület harmadánál tart. A gazdáknak idén azzal is szembesülniük kell, hogy a szárazság jelentős károkat okoz, de számíthatnak a kormány segítségére – tette hozzá.

A munkálatok 1,6 millió hektárra terjednek ki, ebből 932 ezer hektár az őszi búza, 313 ezer hektár az őszi árpa, 205 ezer hektár a repce. A búzatermést egyelőre nehéz megbecsülni, de valószínűleg nem éri el a négymillió tonnát, az elmúlt öt év átlagához képest több mint harmincszázalékos lehet a csökkenés.

Feldman Zsolt elmondása szerint a búzakivitelre továbbra is érvényes a bejelentési kötelezettség. Az agrártárca folyamatosan felügyeli az exportot, egyeztet a termelőkkel, a feldolgozókkal, a kereskedőkkel, és készül arra, hogy a továbbiakban is jelentős mennyiségű kárbejelentés érkezhet. A 12,5 milliárd forintos kárenyhítési alap bővítéséről az összes igénylés ismeretében, a bejelentési időszak végeztével születhet döntés.

Hangsúlyozta: az aszálykárokra is érvényes mezőgazdasági biztosítások díjtámogatását lehetővé tevő keretet emelik, a 14 milliárd forint 65 százalékos hozzájárulást tesz lehetővé a több mint tízezer biztosítással rendelkező termelő támogatására.

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kifejtette, hogy az ipari és vetőmag-felhasználással együtt körülbelül két és fél millió tonnás belföldi fogyasztás mellett legfeljebb egymillió tonna maradhat kivitelre a learatott búzából. Korábban a két és fél millió tonnát is elérhette a kivitel. Az időjárás kedvezőtlen hatásaival korábban is kellett számolni, de az előző években a termést a későn jött esők végül valamennyire megmentették – magyarázta Petőházi Tamás.