Megint orosz támadás érte Harkivot

Az orosz erők csütörtökön ismét heves támadást intéztek Ukrajna második legnagyobb városa, a keleti országrészben lévő Harkiv ellen, az eddigi információk szerint két polgári lakos vesztette életét és 21-en sebesültek meg – közölte Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A tisztségviselő közlése szerint az oroszok Uragan típusú rakéta-sorozatvetővel mértek csapást a nagyvárosra. A sebesültek között van egy gyermek, és négyen közülük súlyos állapotban vannak.

A kormányzó szavai szerint az orosz erők támadásai csakis polgári létesítményekben okoztak károkat: a civil infrastruktúrában, személyautókban, kereskedelmi pavilonokban, a tömegközlekedésben és egy lakóépületben, amelynek az első emeletén egy fogorvosi rendelő van.

Ihor Terehov harkivi polgármester hozzátette, hogy az oroszok a város egyik sűrűn lakott területére nyitottak tüzet.

Emlékeztetett arra is, hogy az orosz lövedékek egymást követően második napja csapódtak be a város közösségi közlekedési egyik eszközének valamelyik megállójába. Szerdán az egyik megállóban hárman haltak meg, köztük egy 13 éves fiú orosz lövedék becsapódásától.

Szerhij Bolvinov, a megyei rendőrség nyomozati osztályának vezetője közölte, hogy nagy valószínűséggel tiltott kazettás lövedékeket vetettek be Harkiv ellen az oroszok.

Vitalij Kim, a déli Mikolajiv megye kormányzója arról adott hírt, hogy az orosz hadsereg két rakétát lőtt ki a megye központjára, és eltaláltak egy humanitárius segélyraktárt. „Több ezer tonna gyerekeknek, időseknek és rászorulóknak szánt élelmiszer égett el” – emelte ki. A kormányzó videófelvételt is közzétett a Twitteren az égő raktárépületről.

Az ukrajnai atomerőműveket működtető Enerhoatom állami vállalat a Telegramon arról számolt be, hogy

az orosz megszállók legalább 14 darab nehéz haditechnikai eszközt, továbbá lőszereket, fegyvereket és robbanóanyagot vittek be az általuk elfoglalt zaporizzsjai atomerőmű 1-es erőművi blokkjának gépházába.

„A bevitt fegyverarzenál az összes lőszerrel jelenleg nagyon közel található a turbógenerátor működését biztosító berendezésekhez, beleértve a fő olajtartályt, amelyben gyúlékony olaj található, amely gőzturbinák hűtésére szolgál. Robbanásveszélyes hidrogén is van ott, amelyet a generátor hűtésére használnak” – fejtette ki a vállalat.

Az Energoatom figyelmeztetett, hogy az orosz erők felszerelése elzárta a hozzáférést az erőmű tűzoltó berendezéséhez. Ha lőszerrobbanás miatt tűz ütne ki, a tragédia mértéke felérne a csernobili atomerőműével – tették hozzá.

Az ukrán déli műveleti parancsnokság nyilvánosságra hozta, hogy az ukrán erők az ország déli határvidékén tíz légicsapást mértek az orosz csapatokra, helikopterekkel, bombázó és támadó repülőgépekkel.

A közlemény szerint egy megerősített orosz szakasz a Herszon megyei Andrijivka irányába próbált ellentámadást végrehajtani, Lozove környékén pedig kísérletet tett elvesztett pozíciójának helyreállítására, de nem járt sikerrel.

Két Mi-8-as helikopterrel az orosz erők légicsapásokat intéztek Potyomkine és Olhine közelében, de ukrán oldalon a parancsnokság szerint „nincsenek veszteségek”.

Az ukrán erők ötször találták el az oroszok egyik megerősített állását, háromszor élőerő-csoportosulást és a felszereléseket, kétszer lőszerraktárakat a mikolajivi és a herszoni régiókban.

Olekszij Reznyikov védelmi miniszter a Facebookon arról tájékoztatott, hogy az Ukrajnát támogató kapcsolattartó csoport negyedik ülésén Kijev partnerei új kötelezettségvállalásokról állapodtak meg fegyverek, lőszerek szállítására és ukrán katonák kiképzésére vonatkozóan.

Elmondta, hogy a találkozón felvetette a külföldi felszerelések karbantartásával és javításával kapcsolatos munka rendszerezésének szükségességét, valamint annak fontosságát is, hogy a nemzetközi katonai segítségnyújtás elszámolása és felhasználása átlátható legyen.

A miniszter szerint a partnerek biztosították őt afelől, hogy készek támogatni Ukrajnát a győzelemig. Ezenkívül sok partner kifejezte készségét ukrán katonák kiképzésére, ami lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy jól képzett tartalék erőforrásra tegyen szert.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetben cáfolta csütörtökön a rossz egészségi állapotáról elterjedt álhírt – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Hackertámadás nyomán ukrán rádióállomásokon került adásba az az álhír, amely szerint az államfő súlyos állapotban van és kórházban, intenzív osztályon ápolják.

„Oroszország újabb álhírt terjesztett el, amely szerint Zelenszkij elnök nem irányítja az államot, mert kórházban van, pontosabban intenzív osztályon súlyos egészségi állapota miatt. Nos, én az irodában vagyok” – fogalmazott az államfő az Instagramon közzétett felvételen.

„Minden tisztelettel az idősek iránt, a 44 nem 70” – zárta szavait Zelenszkij, utalva Vlagyimir Putyin orosz elnök közelgő 70. születésnapjára.

Közben Vadim Szkibickij, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának képviselője sajtótájékoztatón reagált Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdai kijelentésére, amely szerint az Ukrajna ellen indított orosz inváziónak megváltoztak a „földrajzi koordinátái”, és Moszkva már nemcsak a keleten lévő Donyec-medence egészére, hanem Ukrajna déli megyéire is igényt formál.

Az ukrán hírszerzés értékelése szerint az ilyen politikai nyilatkozatok előkészítik az alapot a dél-ukrajnai elfoglalt területeknek az Oroszországi Föderációhoz csatolásához.

Szkibickij rámutatott: Lavrov azért tette ezt a nyilatkozatot, hogy felkészítse a nemzetközi közösséget az „ukrajnai orosz ajkú lakosság védelmére” vonatkozó politika előmozdítására. Szkibickij szerint az oroszok úgynevezett népszavazást terveznek, vagy más módon akarják Oroszországhoz csatolni az általuk megszállt területeket, beleértve Herszon és Zaporizzsja megyéket.

„Tudomásunk van arról, hogy a megszállt területeken szavazóhelyiségeket hoztak létre, és a megszállók már készítik a választási névjegyzékeket a népszavazáshoz. Ezeken a területeken nagyon nehéz a humanitárius helyzet, az oroszok szigorúan ellenőrzik az ott maradt állampolgárainkat, ezért nagyon nehéz nekik bármit is tanácsolni. A morált azonban fenn kell tartani. Az ellenállási mozgalom működik (a megszállt területeken), és érezhető az eredménye” – hangoztatta a hírszerzési tisztségviselő.

Többek között az oktatás, a közlekedés- és területfejlesztés témakörét érintően tárgyalt a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára ukrán minisztériumi vezetőkkel Kijevben.

Magyar Levente a közmédiának nyilatkozva elmondta, szerdán több kétoldalú találkozón tekintették át az ukrán partnerekkel a magyar-ukrán „viszonyrendszer legfontosabb elemeit”, érintve az oktatást, a közlekedés- és területfejlesztést és egyéb területeket, ahol eddig is „komoly munka zajlott”, de ezeket a háború megakasztotta.

Megbeszélést folytatott Mikola Tocsickij külügyminiszter-helyettessel, Olekszij Skuratovval, az oktatási tárca európai integrációért felelős miniszterhelyettesével, Ihor Korhovijjal, a területfejlesztési minisztérium integrációs miniszterhelyettesével és Kirilo Timosenkóval, az elnöki iroda helyettes vezetőjével.

Az államtitkár szerint minden területen haladást értek el,

megállapodtak arról, hogy a záhony-csapi térségben „növeljük a határ áteresztő-kapacitását” annak érdekében, hogy az ukrán gabonát Magyarországon keresztül is tudják exportálni.

Ezáltal – mint mondta – Magyarország a migrációnak is elejét tudja venni, hiszen ha Afrikába eljut a gabona, akkor kevesebben fognak nekiindulni a veszélyes földközi-tengeri átkelésnek. Kiemelte, ehhez Magyarországnak komoly vasúti fejlesztéseket kell elvégeznie a záhonyi térségben; egy munkacsoport már dolgozik ezeken a projekteken.

Magyar Levente beszámolója szerint az oktatás és a kisebbségi jogok területén is sikerült előrehaladást elérni a tárgyalásokon. Mint mondta, arra kérte ukrán partnereit, hogy „ha figyelmük van ezekre az ügyekre, akkor mi készek vagyunk folytatni a konstruktív párbeszédet, és megoldást találni a kárpátaljai magyarok aggályaira jogaik tekintetében”.

Szóba kerültek az Ukrajnán belüli területfejlesztési kérdések is, amit az Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül tud a magyar kormány támogatni.

Ez a szervezet professzionális módon, komoly tapasztalattal a háta mögött, Ukrajnát jól ismerő helyi szakemberekkel végzi el a magyar kormány finanszírozásával azt a munkát, amit az ukrán belső menekültek megsegítésére és Ukrajna infrastruktúra-fejlesztésére irányoz elő a magyar kormány – ismertette az államtitkár.

Magyar Levente megemlítette azt is, hogy fontos megbeszélést folytatott az ukrán elnök külügyi főtanácsadójával, Ihor Zsovkvával is,

akivel arra a megállapításra jutottak, hogy a háború nem hátráltathatja a két ország képviselőit abban, hogy a korábbi, még lezáratlan ügyeket előmozdítsák.

„Erre Ukrajnában van fogadókészség és Magyarország részéről is van akarat, hogy ezen a téren előrehaladást érjünk el” – fogalmazott. „Optimista vagyok a tekintetben, hogy a nyitott kérdésekre is pontot tudunk tenni. A legelemibb igény most Ukrajnában a háborúval kapcsolatos szükségletek kielégítése, és ebben Magyarország ami segítséget meg tud adni, azt megadja a jövőben is” – mondta.

Csütörtök reggel Magyar Levente találkozott Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettessel, majd Epifanyij metropolitával, az ukrán ortodox egyház vezetőjével, akikkel áttekintették Magyarország ukrajnai humanitárius tevékenységét.