Már lehet jelentkezni határvadásznak

Péntek este jelent meg a Magyar Közlönyben a határvadászok felállításáról szóló rendelet, amely részleteiben is szabályozza ezt a kérdéskört.

Az ukrajnai háború nemcsak a gazdaságunkat, hanem a biztonságunkat is fenyegeti - mondta Orbán Viktor, hozzátéve: a kormányülés résztvevői megállapították, hogy számos afrikai ország élelmiszerellátása veszélybe került.

"Az élelmiszerválság miatt arra számítunk, hogy tovább nő a migrációs nyomás a déli határainkon. Több százezer illegális migráns kelhet útra Magyarország és Európa irányába a következő hetekben és hónapokban. Ennek előszelét már most érezzük, megnőtt az illegális határátlépők száma. Fellépésük egyre erőszakosabb, sőt, brutálisabb. A szerb oldalon fegyveres összecsapások is voltak, amelyek halálos áldozatot is követeltek" - emlékeztetett a kormányfő, hozzátéve: a kormány úgy döntött, hogy megerősíti a déli határainkat és megvédik az ott élő magyarok biztonságát.

"Határvadász egységeket állítunk fel, amelyek az önök biztonságát őrzik majd, együttműködve a rendőrséggel. Első lépésben 2200 határvadászt képezünk ki és állítunk szolgálatba. Számukat később 4 000-re növeljük. Az erről szóló rendeletet a mai napon aláírtam" - mondta a kormányfő.

A közlönyben megjelent szabályozás szerint szerződéses határvadász az a személy, aki az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tisztesi rendfokozati állománycsoportba tartozó személyi állományának tagja, aki hároméves határozott időre vállalja a határvadász feladat ellátását.

Szerződéses jogviszony azzal az önként jelentkező magyar állampolgárral létesíthető, aki a tizennyolcadik életévét már betöltötte, de még nincs ötvenöt éves, vállalja, hogy sikeresen teljesíti a rendelet szerinti határvadász vizsgát, megfelel a rendészetért felelős miniszter által meghatározott, a határvadász beosztásnak megfelelő egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági követelményeknek, írásbeli nyilatkozattal tudomásul veszi az életvitele kifogástalanságának szerződéses jogviszony létesítését megelőző ellenőrzését, tudomásul veszi, hogy szerződéses jogviszonyának fennállása alatt szolgálata törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül (törvényben meghatározott esetekben és módon) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti, tudomásul veszi és elfogadja a szerződéses jogviszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott kötelezettségeket, valamint akinél nem állnak fenn a szerződéses jogviszony létesítését kizáró körülmények.

Időközben a rendőrség is megjelentetett egy felhívást, amely szerint bruttó 260 ezer forintért keresnek fegyveres biztonsági őröket a Bács-Kiskun megyei, valamint a Csongrád-Csanád megyei Rendőr-főkapitányság területére. 

A határvadászok toborzása csak a kormány döntését követően kezdődhet meg, a részletek (szervezet, jogviszony, feladatkörök és a többi) kidolgozása még folyik – tájékoztatott a rendőrség, hozzátéve: szervezetükben jelenleg 1923 fegyveres biztonsági őr dolgozik munkavállaló, illetve rendvédelmi igazgatási jogviszonyban, akik közül több százan már évek óta a déli határszakaszon teljesítenek szolgálatot.

Bonyolult, gyorsan változó és veszélyes határőrizeti operatív helyzet alakult ki - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerdán budapesti sajtótájékoztatóján.

Bakondi György kifejtette: bonyolult, mert küzdenek az illegális migránsokkal a déli határon, továbbá nagyon fontos, menekültekkel összefüggő kormányzati feladatokat kell teljesíteni, és az ukrajnai háború miatt a honvédség erőinek határbiztosítási feladatai is vannak. A gyorsan változó helyzet azt jelenti, hogy napról napra újabb és újabb, addig nem tapasztalt események következnek be a határon és annak közelében - mondta a főtanácsadó. Hozzátette: a veszélyes helyzet alatt azt értik, hogy gyakoriak a nagycsoportos és erőszakos áthatolási kísérletek.

A főtanácsadó emlékeztetett arra, hogy legutóbb szerb területen migránscsoportok fegyveres összetűzése következett be, és a tűzharcnak a sebesültek mellett halálos áldozata is volt. „Szintet lépett a helyzet” - fogalmazott Bakondi György, aki azt is közölte: a jelenlegi információk szerint embercsempészbandák küzdöttek egymással.

Elmondta azt is, hogy a szervezett bűnözés jelenléte valamennyi Európába vezető migrációs útvonalon jól látható.

Bakondi György kiemelte: a kormány 2015 óta konzekvens migrációs politikát folytat, s ennek a politikának jelentős a lakossági támogatottsága. Ugyanakkor ezen politika hatására „jelentős és folyamatos hazai és nemzetközi baloldali támadások érik” a kormányzatot - fűzte hozzá.

Azt mondta: egyidejűleg van migrációs és menekültválság, valamint szomszédos országban háborús helyzet, amire még nem volt példa. Éppen ezért több tekintetben is újszerű megoldásokat kell alkalmazni, aminek egyik eleme, hogy a határőrizeti rendszeren változtatni kell, és tartós, hosszú távú megoldás szükséges. Az említett válságok és a háború „elhúzódó jellegű” - jegyezte meg.

Az ukrajnai háború kapcsán Bakondi György azt hangsúlyozta: mindent meg kell tenni, hogy Magyarország ne sodródjon bele a háborúba. A háború miatt súlyos menekültügyi válság alakult ki, az országba naponta tízezer körüli menekült érkezik - közölte.

Bakondi György adatokat ismertetve elmondta: a déli határszakaszon tavaly január elseje és június 6. között 46 957 hatásértőt fogtak el, az idén, ugyanezen időszakban már 109 846-ot. Ugyancsak jelentősen - 92 százalékkal - nőtt az embercsempészés miatt elfogottak száma: tavaly az említett időszakban 431 embercsempészt, idén 831-et fogtak el, akik ellen bűntetőeljárás indult.

Prognózisuk szerint az embercsempész tevékenység folytatódni fog - közölte.

Bakondi György az erőszakos cselekményekről szólva elmondta: január 1. és július 4. között 262 támadás érte a határt biztosító létesítményeket és az ott szolgálatot teljesítőket. Kiemelt területként jelölte meg Ásotthalmot, ahol 162 támadást történt.

A támadások közül 52 esetben kövekkel dobáltak, 43 esetben nagy fadarabokkal, 21-szer létrával támadtak, 8 esetben használtak gázsprayt, egy esetben pedig lőfegyvert - ismertette.

A főtanácsadó közölte: 175 esetben a támadások célpontja rendőrjárőr volt, ebből 11 esetben sérült meg rendőr, 204 esetben honvédet támadtak meg, 41 honvéd meg is sérült. Fegyveres biztonsági őrt 4 esetben támadtak meg. Tehát összesen 383 támadás történt és 52 ember sérült meg. Továbbá megrongáltak 75 járművet.

Bakondi György kitért arra is: kedd éjfélig 823 020 ember érkezett menekültként Ukrajnából. Eddig 129 018 esetben adtak ki ideiglenes tartózkodási engedélyt, 26 055 esetben nyújtottak be menekültkérelmet, ebből 21 548-an megkapták a menekültstátuszt, a többi elbírálása folyamatban van. A magyar hatóságok 11 973 embert helyeztek el ideiglenes szállásokon, és 531 menekültnek kellett kórházi ellátást biztosítani.

A kormány hat karitatív szervezettel működik együtt, munkájukhoz 3 milliárd forint külön támogatást biztosítottak.

Bakondi György közölte azt is, hogy a déli határ védelmére a kormány 600 milliárd forintot költött, az ukrán menekültekre 40 milliárdot, és ennek 2 százalékát fizette ki az Európai Unió. A magyar állam 5 milliárd forint értékű támogatást nyújtott humanitárius válságkezelésre a túloldalon.

Szólt arról is, hogy Görögországban háromszorosára nőtt az elmúlt hónapokban a migrációs nyomás, és Törökországban minden migrációs mutatószám jelentős növekedést mutat. Június végéig a török hatóságok több mint 133 ezer illegális migránst tartóztattak fel és több mint 4 ezer embercsempészt vettek őrizetbe. A török parti őrség több mint 20 ezer embert tartóztatott fel, ez 182 százalékos emelkedés, és 12 657 embert mentettek ki a tengerből.

Idén Olaszországba tengeri úton 25 988 migráns érkezett, és Spanyolországban 61 százalékos növekedés figyelhető meg - közölte Bakondi György.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: Magyarországnak egyetlen érdeke van, mégpedig az, hogy a béke megvalósuljon tőlünk keletre.

Európa szenved háborús inflációtól, egy háborús gazdasági válságtól. Továbbá azt is látni, hogy kibontakozóban van egy élelmiszerválság is, emiatt fokozódik a migránsok Európába áramlása - mondta az államtitkár.

Kiemelte: Magyarország abban érdekelt, hogy a Nyugat-Balkánon béke és biztonság legyen, ezért is támogatja az ottani országok euroatlanti integrációját.

Vargha Tamás elmondta azt is, hogy a békéhez szükség van erős magyar hadseregre, ezért a 2023-as költségvetés létrehoz egy honvédelmi alapot, amely 842 milliárd forintot tesz ki és 2024 helyett már 2023-ban GDP 2 százaléka fordítja az ország honvédelmi kiadásokra. Fontosnak nevezte továbbá a haderőfejlesztés felgyorsítását.

A balliberális kormányzat a legrosszabb döntést hozta akkor, amikor katonai képességeinket „elkótyavetyélték” - jegyezte meg.

Magyarország kettős nyomással néz szembe, hazánk kelet felől 830 ezer menekültet fogadott be, dél felől pedig csak idén 110 ezer illegális bevándorlót tartóztatott fel - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Genfben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának ülésén arról számolt be, hogy a magyar hatóságok mindenkiről gondoskodnak, aki az Ukrajnából zajló háború elől menekül, ugyanakkor továbbra sem engedik be a migránsokat a déli határon, ahol „az agresszió új szintje tapasztalható”.

„Ezek mind európai feladatok, amelyeknek meg fogunk felelni az elkövetkező időszakban is. Keletről  beengedünk, délről pedig megállítunk mindenkit, még akkor is, ha az ennek kapcsán felmerülő hatalmas költségeknek csak a két százalékát térítette meg Brüsszel számunkra” - szögezte le.

Szijjártó Péter aláhúzta: „Európa kritikus időszakban van, olyan kihívásokkal állunk szemben egyidőben, amelyek közül még egy is sok lenne, az ukrajnai háború nem csak a fizikai biztonságunkat teszi kockára, hanem a gazdaságunkat és az energiaellátásunkat is”.

„Ebben a helyzetben nagyon fontos, hogy az európai döntéshozatal visszatérjen a józan ész talajára, és ideológiai, érzelmi döntések helyett olyan döntések szülessenek, amelyek nem veszélyeztetik Európa versenyképességét és biztonságát, valamint nem az európai, s benne a magyar emberekkel akarják megfizettetni a szomszédban zajló háború árát” - fogalmazott.

„Meg kell érteni, hogy az európai gázellátás 40 százalékát nem lehet egyik napról a másikra új forrásokra lecserélni, ez egyszerűen fizikailag kizárt. És meg kell érteni azt is, hogy a globális minimumadó bevezetése tovább sújtaná az Európai Unió amúgy is csökkenő versenyképességét és munkahelyek százezreit sodorná veszélybe, rövid idő alatt immár másodszor” - közölte a miniszter.

„Ezért bár Magyarország támogatott minden szankciót Oroszország ellen az Ukrajnával szembeni agresszió miatt, nem támogatjuk az olyan intézkedéseket, amelyek veszélybe sodornák az energiaellátást” - mondta.

Szijjártó Péter a nap folyamán találkozott a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) főigazgatójával, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának elnökével és a Genfi Biztonságpolitikai Központ (GCSP) igazgatójával is.