Magyarországon és Szerbiában a legmagasabb a kormányzati munkával való elégedettség

Magyarországon és Szerbiában a legmagasabb a kormányzati munkával való elégedettség – derül ki a Nézőpont Intézet május–júniusban készített, tizenkét országot vizsgáló közép-európai kutatásából.

Hazánkban 61 százalék, Szerbiában 60 százalék azok aránya, akik a legnagyobb arányban elégedettek kormányuk teljesítményével, míg az elégedetlenek aránya egyaránt 33 százalék volt - derül ki a Nézőpont kutatásából.

Az intézet emlékeztetett: mindkét országban április 3-án tartottak választásokat. A Fidesz–KDNP történelmi győzelmet aratott, és a friss felhatalmazással élve is válságállónak tűnik a magyarok kormányzattal való elégedettsége. Szerbiában az egy napon tartott államfő- és parlamenti választáson szintén a hivatalban lévő elnök, Alekszandar Vucsics, illetve az addig kormányzó Szerb Haladó Párt győzedelmeskedett. A választási győzelmek mértékénél is nagyobb elégedettség azt bizonyítja, hogy a politikai stabilitás érték – hívta fel a figyelmet a Nézőpont.

A többi ország példája viszont azt mutatja, hogy ez a stabilitás korántsem magától értetődő.

Ausztriában már kismértékben, de többségben vannak az elégedetlenek: az osztrákok 46 százaléka elégedett, 52 százaléka viszont elégedetlen kormánya teljesítményével. Az energiahiányról szóló közbeszéd és Kurz kancellár bukásának máig ható botrányai alighanem éreztetik hatásukat. Montenegróban a kormányzat elégedettségi indexe hasonló az osztrákéhoz, 43 százalék volt az elégedettek és 54 százalék az elégedetlenek aránya. Ugyanebbe a körbe, a negyven százalék körüli elégedettséget felmutató táborba tartozik Csehország is.

A kutatás grafikonja

Fotó: Nézőpont Intézet

A lengyeleknek mindössze negyede, 25 százaléka volt elégedett és kétharmada (67 százalék) elégedetlen a Morawiecki-kormány munkájával. Ez magyarázza azt a tényt, hogy a hagyományosan oroszellenes lengyelek körében a lengyel kormány nem folytathat pragmatikus politikát, amelyet ellenzéke azonnal kihasználna vele szemben. A szlovénoknak szintén közel negyede volt elégedett, és közel háromnegyede elégedetlen a Jansa-kormánnyal, amelyet éppen az adatfelvétel ideje alatt váltott az új, Golob-kormány. A legelégedetlenebb országok sorában volt Románia, ahol a lakosság mindössze 26 százaléka jelezte elégedettségét kormánya munkájával szemben, de még ezen az eredményen is túltett a régió sereghajtója, Szlovákia, ahol csupán 24 százalékos volt az elégedettség – tájékoztatott a Nézőpont Intézet.

Az ellenzéki szavazók közel egyharmada nem tud pártot választani – derül ki a Nézőpont Intézet egy korábbi kutatásából. Egy most vasárnap tartott választáson a Fidesz-KDNP 55 százalékos támogatottsággal rendelkezne, az ellenzéki pártok közül pedig csak a Demokratikus Koalíció és a Mi Hazánk (6-6 százalék), illetve a Kétfarkú Kutya Párt (5 százalék) jutna be a parlamentbe.

országszerte időközi önkormányzati választásokat tartottak, s a jelöltállító helyek döntő többségében a kormánypárti jelöltek győztek, megerősítve az április 3-i választási eredményt. A Nézőpont Intézet kutatása is alátámasztja, hogy míg a kormánypártok stabilan tartják magas népszerűségüket, az ellenzéknek nemcsak a szavazatszerzéssel, de a szavazatmegtartással is komoly gondjai akadnak.

Míg a kormánypártok stabilan tartják magas népszerűségüket, az ellenzéknek nemcsak a szavazatszerzéssel, de a szavazatmegtartással is komoly gondjai akadnak

Fotó: Nézőpont Intézet

Egy „most vasárnap” tartott országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP a választók 55 százalékára számíthatna.  Mindössze három ellenzéki párt jutna be a parlamentbe: Gyurcsány Ferenc baloldalon legerősebbnek számító pártja, a Demokratikus Koalíció (DK) (6 százalék); a megújuló centrális erőtér jobboldalán elhelyezkedő Mi Hazánk (6 százalék); illetve a parlamenten kívüli Kétfarkú Kutya Párt (5 százalék). Fej-fej mellett áll a Jobbik és a Momentum (4-4 százalék), míg az MSZP, az LMP és a Párbeszéd a szavazatok 1-1 százalékára számíthatna, immár tartósan távol kerülve az önálló parlamentbe jutás lehetőségétől és veszélyesen közel kerülve ahhoz, hogy a DK beolvasztási kísérletének áldozatává váljanak. A magyar választók 12 százalékáról egyértelműen kiderül, hogy bár kritikusak a kormányfő munkájával szemben, mégsem tudnak olyan ellenzéki pártot megnevezni, amelyre leadnák szavazatukat. Vélelmezhető, hogy az ellenzéki szavazók közel egyharmada kiábrándult a baloldali pártokból, s ez igazolja az ellenzékváltó hangulat feltételezését.

A magyar választók többsége úgy látja, Orbán Viktor a béke pártján áll a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása alapján. A felmérés alapján csak Ferenc pápáról gondolják nagyobb arányban, hogy a fegyvernyugvást támogatja.

A magyar választók négyötöde, 78 százaléka szerint Orbán Viktor a béke pártján áll, és mindössze nyolc százalék véli úgy, hogy inkább háborúpárti – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából. Ebben a kérdésben egyetértés mutatkozik a kormánypárti és úgymond kormánykritikus szavazók között: a Fidesz-szavazók 91 százaléka, a baloldali szavazók 58 százaléka szerint békepárti a miniszterelnök.

A polgárok értékelése a politikusok békepártiságáról

Fotó: Nézőpont Intézet

A felmérés alapján csak Ferenc pápáról gondolják nagyobb arányban, 83 százaléknyian, hogy a fegyvernyugvást támogatja, és csak három százalék vélekedik ellenkezőleg.

Árnyaltabb a fegyverszállítást és az embargókat támogató európai országok vezetőinek megítélése. Emmanuel Macron francia elnökről 44 százalék gondolja úgy, hogy inkább a béke pártján áll, Olaf Scholz német kancellár esetében pedig 36 százalék a békepártiságot feltételezők aránya. Előbbiről 19, utóbbiról 24 százalék feltételezi, hogy inkább háborúpárti.

A magyar ellenzéki vezetők közül Márki-Zay Péter és Gyurcsány Ferenc szerepének megítélésében azonos véleményen vannak a magyar választók. Mindössze harmaduk gondolja úgy, hogy a háború kitörését követően gyakran háborús üzenetekkel kampányoló Márki-Zay (34 százalék) és Gyurcsány (33 százalék) békepárti, és ennél nagyobb arányban, a választók 37-37 százalék gondolja, hogy a háború pártján állnak.

A magyarok 56 százaléka szerint a háborút támogatók közé tartozik a szankciós politikát és a fegyverszállításokat leginkább támogató Amerikai Egyesült Államok elnöke, Joe Biden, illetve az Oroszország legyőzésére szintén szankciós javaslatokat tevő Soros György, róla 42 százalék gondolta ezt. Mindössze 22 százalék feltételezi mindkét személy esetében, hogy a békét kívánják előmozdítani. A háborús felek közül Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről a magyarok 32 százaléka gondolja, hogy inkább a béke pártján áll, s 49 százalék, vagyis másfélszer annyian gondolják azt, hogy inkább a fegyveres konfliktust támogatja. A választók egyértelműen Vlagyimir Putyint tartják a békét legkevésbé előmozdító (15 százalék) és a háborút legnagyobb mértékben támogató (69 százalék) vezetőnek.